Kövér László: A szankciós politika magas inflációt, energiaválságot és recessziós veszélyt hozott

Az a szankciós politika, amely Európában a háborúra válaszul megfogalmazódott, valójában magas inflációt, energiaválságot és recessziós veszélyt idézett elő – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton Orosházán.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Mondjunk nemet a szankciókra! című országjáró fórum orosházi rendezvényén 2022. november 5-én

Fotó: MTI/Lehoczky Péter

Kövér László, a Mondjunk nemet a szankciókra! című országjáró sorozat egyik Békés megyei állomásán azt mondta, Európa a gazdasági háborúba önként vonta bele magát.

A politikus leszögezte, a kormány célja, hogy Magyarországon a gazdaság teljesítménye a fenyegető európai recesszió esetén se essen vissza. A kormány a kis- és közepes vállalkozások mellett a nagyüzemeknek is igyekszik támogatást adni a munkahelyek megőrzése érdekében – miként a járvány alatt, úgy most is –, arra ösztönözve a cégeket, hogy korszerűsítéssel javítsák versenyképességüket – közölte a házelnök.

Magyarország gázellátása ebben a pillanatban biztonságban van. Gáztározóink föltöltöttsége jelenleg 1,3 évre fedezi a lakossági igényeket, az ipari fogyasztókat is beleértve az éves szükséglet 60–70 százalékára elegendő – mondta.

Kövér László úgy fogalmazott, bár vagy egy évtizede arról győzködik Magyarországot, hogy az oroszok megbízhatatlan partnerek, tények bizonyítják, nem ők használták fegyverként a gázt, hanem fordítva: az Európai Bizottság próbálta meg a szankciókon keresztül azt ellenük visszafordítani.

Magyarország az első pillanattól kezdve elítélte Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. Magyarország alapvető nemzeti érdeke a független, demokratikus, prosperáló, saját polgárainak a szülőföldjükön nemzeti megkülönböztetés nélkül boldogulást biztosító Ukrajna létezése – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

A politikus szerint ami most zajlik, az Európa gazdaságának szándékolt tönkretétele. Noha a szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem érintik az energiahordozókat, az önmagát önállósító Európai Bizottság újabb és újabb csomagokat készít, és a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette.

Kövér László közölte, a hírek szerint már készül a kilencedik uniós szankciós csomag, amely a nukleáris energiára is ki kívánja terjeszteni a korlátozásokat. A magyar villamos energia jelentős részét előállító paksi erőmű azonban nem nagyon működhet mással, mint orosz fűtőelemmel. A nukleáris energiára tervezett szankciók ezért Magyarország számára egyenlőek lennének a katasztrófával nemcsak a lakosság, hanem az ipar szempontjából is – hangsúlyozta a politikus, rámutatva, az ilyen korlátozások ezért csak akkor támogathatók, ha azok alól Magyarország mentességet kap.

Az Európai Bizottság azzal indokolta a szankciók bevezetését, hogy azok az oroszoknak fognak ártani. Ezzel szemben az oroszok fél év alatt annyi pénzt szedtek be az energiahordozókból, mint az azt megelőző év egészében – mondta a házelnök, felidézve, hogy már a 2014-ben bevezetett szankciók egyik eredménye is az volt, hogy rákényszerítette az oroszokat az önellátásra, és így a korábban behozatalra szoruló ország lett a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre.

A Fidesz országos választmányi elnöki posztját is betöltő politikus kifejtette, a Sorosék finanszírozta „magyar dollárbaloldal” a szankciók és a háború pártján áll, mindenben ugyanazt szajkózzák, mint a Nyugat rossz úton járó képviselői és a bürokrácia vezetői.

Mindaz, ami ma történik Európában, az emberek felhatalmazása és megkérdezése nélkül zajlik. Sem a migrációról, sem arról nem kérdezték meg az embereket, hogy akarják-e fizetni a szankciók árát – mondta Kövér László.

Hangsúlyozta, azért van szükség a nemzeti konzultációra, hogy a magyar kormány az emberek véleményét kikérve érvelhessen Brüsszelben a nemzeti érdekek védelme mellett.

Az Alapjogokért Központ szerint az Oroszország elleni szankciók bevezetése a brüsszeli bürokraták és az európai elit döntése volt, azok mögött nem húzódik állampolgári felhatalmazás, ezzel szemben a magyar kormány Nemzeti konzultációt indított, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket.

A kép előterében Kovács István

Fotó: Facebook/Alapjogokért Központ

Kovács István, a központ stratégiai igazgatója, a csütörtökön és pénteken zajló Európai Uniós csúcs várható fejleményeiről szóló csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón kijelentette: az EU szankciós politikája alapvetően elhibázott. Szavai szerint Európában sokan látják, hogy a szankciók károsak és a szakadék szélére sodorták Európát, de ezt nem követik tettek. Az unióban – folytatta – Magyarország az egyetlen, amely szavak és tettek szintjén is „fellép az őrület ellen”. Európában – hazánkon kívül – az emberek nem mondhatják el őszintén a véleményüket a szankciókról – hangoztatta, majd mindenkit arra buzdított, hogy töltse ki a kérdőíveket.

Mint kifejtette, az EU-s csúcson az ukrajnai háború és annak következményei szerepelnek a napirenden, a tanácskozásra az Európai Bizottság (EB) javaslatokkal, például a gázársapka tervezetével is készül. E javaslatot több tagállam, köztük Magyarország, Németország és Hollandia sem tudja elfogadni – jelezte.

Kovács István értékelése szerint a gázársapka valójában egy újabb szankció, amit piacszabályozó intézkedésnek neveznek. Kitért arra is, hogy az az LNG-re nem vonatkozik, ami azt mutatja, hogy az orosz gázra irányuló intézkedés lenne.

Hozzátette: az energiaellátás-biztonságról szóló EB-javaslat, amely alapján a közös gázbeszerzés irányába mozdulnának el a tagállamok, közgazdasági szempontból is hibás elképzelés. Majd a közös vakcinabeszerzés tapasztalatait hozta fel párhuzamként az igazgató, aki emlékeztetett rá, hogy azt az EB elnöke, Ursula von der Leyen a magántelefonjáról sms-ezve intézte.

Kovács István úgy vélte továbbá, hogy a közös energiabeszerzés a tagállamok szempontjából nem kecsegtet nagy reményekkel, és a tervezetet az energiaunió megvalósításának első lépésként értékelte.

Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató az eseményen a többi között arról beszélt, hogy megkezdődött a vita az Európai Parlament (EP) 2023-as programjáról, majd az ukrajnai háború nyomán előállt válság kezelését a migrációs válság „félrekezeléséhez” hasonlította, mondván Brüsszel korábban a közös kvótát, most pedig energetikai szankciókat akar a tagállamokra erőltetni.

Értékelése szerint a szankciók nem érték el a céljukat és a háború árát egyre inkább az európai családok fizetik meg. Példaként említette, hogy az EP baloldali politikusai megszólalásukban egyszer sem mondták ki a béke szót, közben pedig a közelmúlt olasz és svéd jobboldali választási győzelmei, illetve a szuverenista, jobboldali, nemzeti-konzervatív erők megerősödése miatt „demokratikus ellenállóképességi eszközért kiáltanak”.

Kovács Attila szólt arról is, hogy az európai közhangulat kezd szembefordulni a Brüsszelben elvárt iránnyal katonapolitikai és gazdasági értelemben is, eközben pedig a vakcinabeszerzések miatt a korrupció árnya vetül az EU legfelsőbb vezetőségére.

Az uniós kutatási igazgató a háború kapcsán úgy vélekedett, hogy míg az Egyesült Államok a saját érdekeit képviseli a konfliktusban, addig Európa érdekeit senki, majd azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak békére van szüksége.