kulcsár edina
Levelet írt a házelnök.
A kárpátaljai magyar ügy megoldásra váró európai ügy is - fogalmazott a verbőci református gyülekezetnek a temploma felújítása alkalmából küldött levelében Kövér László, az Országgyűlés elnöke, újra megerősítve, hogy a kárpátaljai magyarok "mindig és mindenben" számíthatnak Magyarország és a magyar nemzet támogatására.
Körvér László
Fotó: MH/Hegedűs Róbert
A beregszászi járási Verbőc községben vasárnap hálaadó istentiszteletet tartottak a helyi református templom felújításának befejezése alkalmából. Az Országgyűlés elnöke a gyülekezetet és a kárpátaljai magyarokat levélben köszöntötte, amelyet Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője olvasott fel.
A házelnök Kossuth Lajos szavait idézve - "akkor a legnagyobb a sötétség, amikor a hajnal közel van" - úgy fogalmazott, hogy ismét sűrűsödik a sötétség Kárpátalján, Ukrajnában és Európában egyaránt. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna bő három évtizeddel ezelőtti megalakulásakor a több mint ezer esztendeje a szülőföldjén élő kárpátaljai magyarság feje fölött "a nemzetközi nagyhatalmi politika hét évtized alatt negyedszer változtatott impériumot" a megkérdezésük nélkül.
Magyarország szomszédos országként egy szuverén, erős és demokratikus Ukrajna létrehozásában érdekelt, amely képes biztosítani polgárai számára a szülőföldön való boldogulás lehetőségét. Ez volt, és ma is ez a magyar nemzeti érdek - mondta Kövér László.
A kárpátaljai magyarság több mint három évtizede békés eszközökkel küzd azért, hogy Ukrajna lojális és értékteremtő államalkotó közösségeként, de egyúttal az egységes magyar nemzet részeként, Ukrajna szuverenitását tiszteletben tartva, de autonóm módon szervezhesse meg közösségi életét, szabadon rendelkezhessen gazdasági erőforrásai fölött, és jogilag is biztosítva legyen kultúrájának és nemzeti méltóságának tisztelete - hangsúlyozta.
Kövér László szerint "az európai nemzeteket - Lisszabontól Vlagyivosztokig - a világpolitikában meg akarják fosztani szabad döntéshozatali joguktól, korlátozni akarják gazdasági érdekeik érvényesítésében, és ki akarják forgatni kétezer esztendős keresztény kultúrájukból is. Emiatt az európai emberek - a nyugati katonai és politikai szövetségek tiszteletben tartása mellett - stratégiai autonómiát igényelnek Európa számára".
A kárpátaljai magyarság létérdekei több száz millió európai polgár létérdekeivel azonosak, ezért a saját jogvédő küzdelmében nemcsak a teljes magyar nemzetet tudhatja maga mögött. Kövér László leszögezte: "a kárpátaljai magyar ügy megoldásra váró európai ügy is".
A jelenleg Ukrajnában lőfegyverekkel, illetve egész Európában szellemi és gazdasági fegyverekkel zajló háború kimenetelével kapcsolatban kifejtette, hogy "nem azok fognak nyerni, akiknek erősebb a fegyverük, hanem azok, akiknek erősebb a hitük."
Megköszönve a verbőci és a kárpátaljai magyarság helytállását az Országgyűlés elnöke kifejtette: "a hitből fakadó áldozat és kitartás győzelemre fogja segíteni a kárpátaljai magyarság és az európai nemzetek ügyét".
"Szabadságharcosaink szavával kívánjuk Kárpátaljának, Ukrajnának és Európának, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés!" - áll a házelnök levélében.
A hálaadó istentiszteleten igét hirdető Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi súlyos helyzet ellenére van jövője a magyar közösségnek Kárpátalján, de csak abban az esetben, ha meghalljuk Jézus szavát és az ő akarata szerint cselekszünk.
Az 1828-ban épült templom történetét ismertető Molnár Zsolt lelkipásztor elmondta, hogy 1961-ben a szovjethatalom betiltotta a lelkészi szolgálatot, de a hívek bejártak imádkozni és énekelni, amíg az lehetséges volt.
A gyülekezet 1989-ben romos állapotban kapta vissza a templomot, amelyet közadakozásból és közös munkával azóta is folyamatosan javítanak. Idén magyar kormányzati támogatás révén és a hívek önkéntes munkájával sikerült teljes egészében felújítani a tetőszerkezetet.
Az a szankciós politika, amely Európában a háborúra válaszul megfogalmazódott, valójában magas inflációt, energiaválságot és recessziós veszélyt idézett elő – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton Orosházán.
Kövér László, a Mondjunk nemet a szankciókra! című országjáró sorozat egyik Békés megyei állomásán azt mondta, Európa a gazdasági háborúba önként vonta bele magát.
A politikus leszögezte, a kormány célja, hogy Magyarországon a gazdaság teljesítménye a fenyegető európai recesszió esetén se essen vissza. A kormány a kis- és közepes vállalkozások mellett a nagyüzemeknek is igyekszik támogatást adni a munkahelyek megőrzése érdekében – miként a járvány alatt, úgy most is –, arra ösztönözve a cégeket, hogy korszerűsítéssel javítsák versenyképességüket – közölte a házelnök.
Magyarország gázellátása ebben a pillanatban biztonságban van. Gáztározóink föltöltöttsége jelenleg 1,3 évre fedezi a lakossági igényeket, az ipari fogyasztókat is beleértve az éves szükséglet 60–70 százalékára elegendő – mondta.
Kövér László úgy fogalmazott, bár vagy egy évtizede arról győzködik Magyarországot, hogy az oroszok megbízhatatlan partnerek, tények bizonyítják, nem ők használták fegyverként a gázt, hanem fordítva: az Európai Bizottság próbálta meg a szankciókon keresztül azt ellenük visszafordítani.
Magyarország az első pillanattól kezdve elítélte Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. Magyarország alapvető nemzeti érdeke a független, demokratikus, prosperáló, saját polgárainak a szülőföldjükön nemzeti megkülönböztetés nélkül boldogulást biztosító Ukrajna létezése – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
A politikus szerint ami most zajlik, az Európa gazdaságának szándékolt tönkretétele. Noha a szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem érintik az energiahordozókat, az önmagát önállósító Európai Bizottság újabb és újabb csomagokat készít, és a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette.
Kövér László közölte, a hírek szerint már készül a kilencedik uniós szankciós csomag, amely a nukleáris energiára is ki kívánja terjeszteni a korlátozásokat. A magyar villamos energia jelentős részét előállító paksi erőmű azonban nem nagyon működhet mással, mint orosz fűtőelemmel. A nukleáris energiára tervezett szankciók ezért Magyarország számára egyenlőek lennének a katasztrófával nemcsak a lakosság, hanem az ipar szempontjából is – hangsúlyozta a politikus, rámutatva, az ilyen korlátozások ezért csak akkor támogathatók, ha azok alól Magyarország mentességet kap.
Az Európai Bizottság azzal indokolta a szankciók bevezetését, hogy azok az oroszoknak fognak ártani. Ezzel szemben az oroszok fél év alatt annyi pénzt szedtek be az energiahordozókból, mint az azt megelőző év egészében – mondta a házelnök, felidézve, hogy már a 2014-ben bevezetett szankciók egyik eredménye is az volt, hogy rákényszerítette az oroszokat az önellátásra, és így a korábban behozatalra szoruló ország lett a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre.
A Fidesz országos választmányi elnöki posztját is betöltő politikus kifejtette, a Sorosék finanszírozta „magyar dollárbaloldal” a szankciók és a háború pártján áll, mindenben ugyanazt szajkózzák, mint a Nyugat rossz úton járó képviselői és a bürokrácia vezetői.
Mindaz, ami ma történik Európában, az emberek felhatalmazása és megkérdezése nélkül zajlik. Sem a migrációról, sem arról nem kérdezték meg az embereket, hogy akarják-e fizetni a szankciók árát – mondta Kövér László.
Hangsúlyozta, azért van szükség a nemzeti konzultációra, hogy a magyar kormány az emberek véleményét kikérve érvelhessen Brüsszelben a nemzeti érdekek védelme mellett.