tóth gabi
Nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék azokat az űrlapokat, amelyekre a baloldali választási összefogás hat pártjának és Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelöltnek válaszolnia kell a kampányfinanszírozással kapcsolatban.
A 2022. évi országgyűlési választások kampányköltségeire fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzését övező fokozott közérdeklődésre tekintettel közzétesszük az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogáshoz tartozó pártok vezetőinek, illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjének, Márki-Zay Péternek küldött adatbekérés egyes űrlapjait – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hozzáfűzve, vizsgálatuk azon pénzeszközök esetleges kampánycélú felhasználását, annak körülményeit kívánja tisztázni, melyet a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi szervezettől kapott.
A számvevőszék honlapjáról elérhető űrlapok szerint a választási összefogásban részt vevő pártoknak – DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd – nyilatkozniuk kell arról, hogyan működött a kampánytanács, külön kitérve a finanszírozási kérdésekre.
A delegált tagok jogosultak voltak-e kifizetés elrendelésére a kampánytevékenységre fordítandó pénzek tekintetében? Amennyiben a pártjuk által delegált személyek ilyen jogosultsággal nem rendelkeztek/nem kizárólag ők rendelkeztek, kérjük, nevezze meg, hogy ilyen jogosultság melyik részt vevő szervezet delegáltjait illette meg. „Kérem, erősítse meg, hogy pártjuk helyett, illetve annak érdekében, vagy a pártjukkal közösen az MMM szervezett-e választási kampánytevékenységet.” „Kérem, nyilatkozzon arról, hogy pártjuk helyett, illetve annak érdekében vagy a pártjukkal közösen a kampány lebonyolítása során a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadást finanszírozott-e az MMM.”
„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy a pártjuk helyett, illetve annak érdekében vagy a pártjukkal közösen a közös lista, a közös listán induló jelöltek népszerűsítése érdekében az MMM rendelte meg és finanszírozott-e kampányeszközöket, például óriásplakátokat, szórólapokat, Facebook/YouTube-hirdetéseket, robocall hívásokat, sms-kampányt, kampányrendezvény lebonyolítására szolgáló helyiség bérletét.”
„Megerősíti-e, hogy a pártjuk természetes személyek adatait tartalmazó adatbázist engedett át a Datadatnak?” „Kérem nyilatkozzon a tekintetben, hogy volt-e tudomásuk arról, hogy az MMM által a Datadatnak »átengedett« adatbázisban szereplő adatokat a Datadat milyen célra, milyen szolgáltatás nyújtására használta fel.”
A Márki-Zay Péternek szintén tájékoztatnia kell a számvevőszéket arról, hogy a közös listát állító hat párt helyett, illetve azok érdekében vagy a hat párttal, vagy azok valamelyikével együtt az MMM szervezett-e választási kampánytevékenységet, s ha igen, pontosan meg is nevezni ezeket, illetve beszámolva róla, finanszírozta-e a kiadásokat az MMM.
„Kérem tájékoztatását a tekintetben, hogy az MMM mint egyesület milyen célból, milyen feltételekkel adta át az általa összegyűjtött 50-200 ezres nagyságú adatbázisát a Datadatnak. A Datadat milyen szolgáltatást vállalt az átengedett adatbázis felhasználása kapcsán.” „Kérem tájékoztatását a tekintetben, hogy az MMM rendelkezett-e hozzájárulással az adatbázisban szereplő természetes személyek részéről adataik harmadik félnek történő átadására kampánycélú felhasználás érdekében.”
Évek óta számíthatott a magyar baloldal a nemzeti adomány a demokráciáért nevű amerikai titkosszolgálathoz köthető szervezet guruló dollárjaira. A hazai titkosszolgálat vizsgálata alapján az idei választási kampányban is több milliárd forintnak megfelelő amerikai pénz érkezett a baloldalhoz, a politikai élet befolyásolására. Sajtóinformációk szerint a CIA közeli szervezetnek is köze lehet a tiltott kampányfinanszírozáshoz.
Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője az M1 Ma reggel című műsorában arról beszélt, hogy ez az ügy a legsúlyosabb pártfinanszírozási botrány a rendszerváltoztatás óta. Nem véletlen, az ellenzéki pártok próbálják elfedni, illetve Márki-Zay Péterre rátolni a felelősséget. „Ez a beavatkozás a magyar demokrácia ellen való, a magyar választópolgárok akaratával szemben van, a magyar jogállamiságot és a szuverenitást is sérti” – emelte ki az elemző, hozzátéve: a botrányos ügyben az összes ellenzéki párt benne volt.
Amikor azt állítja az ellenzék, hogy nem részesültek a pénzből, nem tudtak róla, ezt cáfolni lehet. Nehéz is elképzelni, hogy nem tudtak róla, hiszen hárommilliárd forintról van szó” – fogalmazott Nagy Ervin.
Felidézte: az eddigi bizonyítékok alapján egyértelműen kiderült, hogy nem mikroadományokról volt szó, nem tízezrek dobták össze a pénzt, hanem mindössze 11 szervezet.
Még mindig nem tudni pontosan, hogy az Action for Democracy (AfD) forrásai pontosan honnan származnak, de van a hálózatban olyan szervezet – a National Endowement for Democracy -, amely korábban is támogatott Soros Györgyhöz köthető magyarországi szervezeteket, valamint olyan konferenciákat, amelyeken Magyarország rossz hírét keltették.
Az is gyanús – folytatta Nagy Ervin – , hogy miután megalakult az AfD szervezet, alig egy hét telt el, és már utaltak pénzt az Mindenki Magyarországa Mozgalomnak. Ebből azt feltételezhetjük, hogy
állapította meg az elemző, aki szerint hiába nem párt az MMM, akkor is pártszerűen költötték el a pénzt.
Nagy Ervin szerint az ügy tükrében már világossá válik, hogy miért fogalmazott meg az ellenzék április előtt olyan politikai célokat, amelyek nem voltak összhangban a magyar választók érdekeivel. Miért beszéltek például arról, hogy az egészségügyet üzleti alapra kellene helyezni, vagy miért mondták, hogy be kellene szállni a szankciós politikába.
Feltűnő gyorsasággal, a megalakulása után egy héttel már össze is szedett több mint egymilliárd forintot, majd el is utalta azt a baloldal miniszterelnök-jelöltjének az Action for Democracy – hívta fel a figyelmet az Origo a guruló dollárok néven elhíresült botrány legújabb fejleményére. A lap úgy fogalmaz: szó sem lehetett mikroadományok továbbításáról, több százmillió forintot összegyűjteni egyetlen hét leforgása alatt még az Egyesült Államokban is komoly teljesítmény – hangzott el az M1 Híradójában csütörtök este.
Szó sem lehetett mikroadományokról a dollárbaloldal botrányában – erről ír az Origo. A portál kiemeli: feltűnő gyorsasággal, a megalakulása után egy héttel már össze is szedett egymilliárd forintot, majd el is utalta azt Márki-Zay Péteréknek Korány Dávid amerikai szervezete. Az Action for Democracy február 24-én kezdte meg működését és már március elsején teljesítették az első utalást: mintegy 685 ezer dollárt, vagyis átszámítva 228 millió forintot küldtek az Oraculum 2020 Kft.-nek. Az Origo megjegyzi: több százmillió forintot összegyűjteni egy hét leforgása alatt még az Egyesült Államokban is komoly teljesítmény.
Pedig Korányi Dávid határozottan mikroadományokról beszélt a Telexnek. Az Action for Democracy ügyvezető elnöke úgy fogalmazott: „Nem a CIA által vezérelt gyíklények pénzéről van szó, hanem magyar diaszpórában élő állampolgárok donációjáról”. Karácsony Gergely főpolgármester New Yorkban élő korábbi főtanácsadója az interjúban elismerte: az időzítés nem volt véletlen, de szerinte ők csak egy „kultúraváltoztató” kampányt támogattak Magyarországon.
A baloldal külföldi finanszírozásának titkosított anyagát szerdán hozták nyilvánosságra. Ebből kiderül, hogy közel kétszer annyi pénzt kapott a baloldal Amerikából, mint amennyit bevallott. Összesen több mint 3 milliárd forintot.
– ezt Kocsis Máté mondta, miután a titkosszolgálatok elkészítették a jelentésüket. A Fidesz frakcióvezetője szerint az ellenzék a választások előtt elhallgatta a külföldi pénzt, sőt azt is tagadták, hogy külföldi finanszírozókkal lennének kapcsolatban.
A több mint 3 milliárd forintnyi külföldi pénz biztos, hogy nem a kampányra ment – erről az LMP társelnöke beszélt az M1-en. Ungár Péter szerint azt valakik zsebre tették.
„Ez a pénz ebbe a kampányba nem látom, hogy tudott hasznosulni. Tehát itt valakik ezt a pénzt elvitték szerintem. Ezek kik, azt nem tudom, nem gondolom ez, hogy Márki-Zay Péter lenne, szerintem az ő alatti szint volt ebben a kampányban. Nem tudni, hogy mit csináltak vele” – fogalmazott a politikus.
A botrány kirobbanása óta tagadják az ellenzéki pártok, hogy tudtak volna a külföldi kampánypénzekről. A baloldalt irányító Gyurcsány Ferenc is azt állította: pártja, a DK egy fillért sem kapott. Márki-Zay Péter azt mondta: őt is meglepte, hogy mennyi pénz ment el kampányra. De szerinte nincs takargatni valójuk, törvénysértés pedig nem történt.
Megpróbáltak külföldről beavatkozni a magyar választásokba – erről beszélt a XXI. Század vezető elemzője az M1-en. Nagy Ervin hangsúlyozta: csak azért hoztak létre egy civil szervezetet az Egyesült Államokban, hogy milliárdokat küldjenek a magyar baloldalnak. De ezzel megsértették a pártfinanszírozási törvényt.
„Nagyon nehéz elképzelni, hogy 3 milliárd forint ne tűnt volna fel egy közös kampányban. Itt mindösszesen arról van szó, hogy egy olyan súlyos ügyről van szó, aminek a politikai következményei még beláthatatlanok és ezt próbálják elkerülni a baloldali pártvezetők” – fogalmazott a szakértő.