Létrehozva: 2022.11.29.

Kínos kérdéseket kaptak az ellenzéki összefogás pártjai a számvevőszéktől

Nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék azokat az űrlapokat, amelyekre a baloldali választási összefogás hat pártjának és Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelöltnek válaszolnia kell a kampányfinanszírozással kapcsolatban.

A 2022. évi országgyűlési választások kampányköltségeire fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzését övező fokozott közérdeklődésre tekintettel közzétesszük az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogáshoz tartozó pártok vezetőinek, illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjének, Márki-Zay Péternek küldött adatbekérés egyes űrlapjait – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hozzáfűzve, vizsgálatuk azon pénzeszközök esetleges kampánycélú felhasználását, annak körülményeit kívánja tisztázni, melyet a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi szervezettől kapott.

A számvevőszék honlapjáról elérhető űrlapok szerint a választási összefogásban részt vevő pártoknak – DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd – nyilatkozniuk kell arról, hogyan működött a kampánytanács, külön kitérve a finanszírozási kérdésekre.

Válaszokat vár az ÁSZ az alábbi kérdésekre is

A delegált tagok jogosultak voltak-e kifizetés elrendelésére a kampánytevékenységre fordítandó pénzek tekintetében? Amennyiben a pártjuk által delegált személyek ilyen jogosultsággal nem rendelkeztek/nem kizárólag ők rendelkeztek, kérjük, nevezze meg, hogy ilyen jogosultság melyik részt vevő szervezet delegáltjait illette meg. „Kérem, erősítse meg, hogy pártjuk helyett, illetve annak érdekében, vagy a pártjukkal közösen az MMM szervezett-e választási kampánytevékenységet.” „Kérem, nyilatkozzon arról, hogy pártjuk helyett, illetve annak érdekében vagy a pártjukkal közösen a kampány lebonyolítása során a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadást finanszírozott-e az MMM.”

„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy a pártjuk helyett, illetve annak érdekében vagy a pártjukkal közösen a közös lista, a közös listán induló jelöltek népszerűsítése érdekében az MMM rendelte meg és finanszírozott-e kampányeszközöket, például óriásplakátokat, szórólapokat, Facebook/YouTube-hirdetéseket, robocall hívásokat, sms-kampányt, kampányrendezvény lebonyolítására szolgáló helyiség bérletét.”

„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy amennyiben az MMM a pártjuk helyett, illetve annak érdekében, vagy a pártjukkal közösen finanszírozott kampánytevékenységet, akkor ezen kampánytevékenységekhez kapcsolódó kiadások hogyan jelennek meg a Magyar Közlönyben a pártjuk által nyilvánosságra hozott kampányelszámolásban.”

„Megerősíti-e, hogy a pártjuk természetes személyek adatait tartalmazó adatbázist engedett át a Datadatnak?” „Kérem nyilatkozzon a tekintetben, hogy volt-e tudomásuk arról, hogy az MMM által a Datadatnak »átengedett« adatbázisban szereplő adatokat a Datadat milyen célra, milyen szolgáltatás nyújtására használta fel.”

A Márki-Zay Péternek szintén tájékoztatnia kell a számvevőszéket arról, hogy a közös listát állító hat párt helyett, illetve azok érdekében vagy a hat párttal, vagy azok valamelyikével együtt az MMM szervezett-e választási kampánytevékenységet, s ha igen, pontosan meg is nevezni ezeket, illetve beszámolva róla, finanszírozta-e a kiadásokat az MMM.

„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy a közös listát állító hat párt helyett, illetve annak érdekében vagy a hat párttal, vagy azok valamelyikével együtt az MMM által szervezett közös ellenzéki választási kampánytevékenységek hogyan jelennek meg az MMM honlapján megjelentetett pénzügyi elszámolásában?”

„Kérem tájékoztatását a tekintetben, hogy az MMM mint egyesület milyen célból, milyen feltételekkel adta át az általa összegyűjtött 50-200 ezres nagyságú adatbázisát a Datadatnak. A Datadat milyen szolgáltatást vállalt az átengedett adatbázis felhasználása kapcsán.” „Kérem tájékoztatását a tekintetben, hogy az MMM rendelkezett-e hozzájárulással az adatbázisban szereplő természetes személyek részéről adataik harmadik félnek történő átadására kampánycélú felhasználás érdekében.”

Évek óta számíthatott a magyar baloldal a nemzeti adomány a demokráciáért nevű amerikai titkosszolgálathoz köthető szervezet guruló dollárjaira. A hazai titkosszolgálat vizsgálata alapján az idei választási kampányban is több milliárd forintnak megfelelő amerikai pénz érkezett a baloldalhoz, a politikai élet befolyásolására. Sajtóinformációk szerint a CIA közeli szervezetnek is köze lehet a tiltott kampányfinanszírozáshoz.

Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője  az M1 Ma reggel című műsorában arról beszélt, hogy ez az ügy a legsúlyosabb pártfinanszírozási botrány a rendszerváltoztatás óta. Nem véletlen, az ellenzéki pártok próbálják elfedni, illetve Márki-Zay Péterre rátolni a felelősséget. „Ez a beavatkozás a magyar demokrácia ellen való, a magyar választópolgárok akaratával szemben van, a magyar jogállamiságot és a szuverenitást is sérti” – emelte ki az elemző, hozzátéve: a botrányos ügyben az összes ellenzéki párt benne volt.

„Ha megnézzük azt a hálózatot, amit a nemzetbiztonsági bizottság nyilvánosságra hozott, látunk DK-hoz köthető politikusokat és cégeket, benne van például Czeglédy Csaba ügyvédi irodája is.

Amikor azt állítja az ellenzék, hogy nem részesültek a pénzből, nem tudtak róla, ezt cáfolni lehet. Nehéz is elképzelni, hogy nem tudtak róla, hiszen hárommilliárd forintról van szó” – fogalmazott Nagy Ervin.

Felidézte: az eddigi bizonyítékok alapján egyértelműen kiderült, hogy nem mikroadományokról volt szó, nem tízezrek dobták össze a pénzt, hanem mindössze 11 szervezet.

Még mindig nem tudni pontosan, hogy az Action for Democracy (AfD) forrásai pontosan honnan származnak, de van a hálózatban olyan szervezet – a National Endowement for Democracy -, amely korábban is támogatott Soros Györgyhöz köthető magyarországi szervezeteket, valamint olyan konferenciákat, amelyeken Magyarország rossz hírét keltették.

Az is gyanús – folytatta Nagy Ervin – , hogy miután megalakult az AfD szervezet, alig egy hét telt el, és már utaltak pénzt az Mindenki Magyarországa Mozgalomnak. Ebből azt feltételezhetjük, hogy

magát a szervezetet is azért hozták létre, hogy becsatornázzák a tengerentúli üzleti körök által összedobott pénzt a magyar választásokba. Egyértelműen nemzetbiztonsági ügyről van szó –

állapította meg az elemző, aki szerint hiába nem párt az MMM, akkor is pártszerűen költötték el a pénzt.

Nagy Ervin szerint az ügy tükrében már világossá válik, hogy miért fogalmazott meg az ellenzék április előtt olyan politikai célokat, amelyek nem voltak összhangban a magyar választók érdekeivel. Miért beszéltek például arról, hogy az egészségügyet üzleti alapra kellene helyezni, vagy miért mondták, hogy be kellene szállni a szankciós politikába.

Azért, mert nem a magyarok érdekeit képviselték, hanem a nemzetközi érdeket akarták megvalósítani – szögezte le.

Feltűnő gyorsasággal, a megalakulása után egy héttel már össze is szedett több mint egymilliárd forintot, majd el is utalta azt a baloldal miniszterelnök-jelöltjének az Action for Democracy – hívta fel a figyelmet az Origo a guruló dollárok néven elhíresült botrány legújabb fejleményére. A lap úgy fogalmaz: szó sem lehetett mikroadományok továbbításáról, több százmillió forintot összegyűjteni egyetlen hét leforgása alatt még az Egyesült Államokban is komoly teljesítmény – hangzott el az M1 Híradójában csütörtök este.

Szó sem lehetett mikroadományokról a dollárbaloldal botrányában – erről ír az Origo. A portál kiemeli: feltűnő gyorsasággal, a megalakulása után egy héttel már össze is szedett egymilliárd forintot, majd el is utalta azt Márki-Zay Péteréknek Korány Dávid amerikai szervezete. Az Action for Democracy február 24-én kezdte meg működését és már március elsején teljesítették az első utalást: mintegy 685 ezer dollárt, vagyis átszámítva 228 millió forintot küldtek az Oraculum 2020 Kft.-nek. Az Origo megjegyzi: több százmillió forintot összegyűjteni egy hét leforgása alatt még az Egyesült Államokban is komoly teljesítmény.

Pedig Korányi Dávid határozottan mikroadományokról beszélt a Telexnek. Az Action for Democracy ügyvezető elnöke úgy fogalmazott: „Nem a CIA által vezérelt gyíklények pénzéről van szó, hanem magyar diaszpórában élő állampolgárok donációjáról”. Karácsony Gergely főpolgármester New Yorkban élő korábbi főtanácsadója az interjúban elismerte: az időzítés nem volt véletlen, de szerinte ők csak egy „kultúraváltoztató” kampányt támogattak Magyarországon.

A baloldal külföldi finanszírozásának titkosított anyagát szerdán hozták nyilvánosságra. Ebből kiderül, hogy közel kétszer annyi pénzt kapott a baloldal Amerikából, mint amennyit bevallott. Összesen több mint 3 milliárd forintot.

„Az ország szuverenitását súlyosan sértő cselekményekről és tranzakciókról van szó a guruló dollárok ügyében”

– ezt Kocsis Máté mondta, miután a titkosszolgálatok elkészítették a jelentésüket. A Fidesz frakcióvezetője szerint az ellenzék a választások előtt elhallgatta a külföldi pénzt, sőt azt is tagadták, hogy külföldi finanszírozókkal lennének kapcsolatban.

A több mint 3 milliárd forintnyi külföldi pénz biztos, hogy nem a kampányra ment – erről az LMP társelnöke beszélt az M1-en. Ungár Péter szerint azt valakik zsebre tették.

„Ez a pénz ebbe a kampányba nem látom, hogy tudott hasznosulni. Tehát itt valakik ezt a pénzt elvitték szerintem. Ezek kik, azt nem tudom, nem gondolom ez, hogy Márki-Zay Péter lenne, szerintem az ő alatti szint volt ebben a kampányban. Nem tudni, hogy mit csináltak vele” – fogalmazott a politikus.

A botrány kirobbanása óta tagadják az ellenzéki pártok, hogy tudtak volna a külföldi kampánypénzekről. A baloldalt irányító Gyurcsány Ferenc is azt állította: pártja, a DK egy fillért sem kapott. Márki-Zay Péter azt mondta: őt is meglepte, hogy mennyi pénz ment el kampányra. De szerinte nincs takargatni valójuk, törvénysértés pedig nem történt.

Megpróbáltak külföldről beavatkozni a magyar választásokba – erről beszélt a XXI. Század vezető elemzője az M1-en. Nagy Ervin hangsúlyozta: csak azért hoztak létre egy civil szervezetet az Egyesült Államokban, hogy milliárdokat küldjenek a magyar baloldalnak. De ezzel megsértették a pártfinanszírozási törvényt.

„Nagyon nehéz elképzelni, hogy 3 milliárd forint ne tűnt volna fel egy közös kampányban. Itt mindösszesen arról van szó, hogy egy olyan súlyos ügyről van szó, aminek a politikai következményei még beláthatatlanok és ezt próbálják elkerülni a baloldali pártvezetők” – fogalmazott a szakértő.

A guruló dollárok ügyében a rendőrség pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt nyomoz, de már az Állami Számvevőszék is vizsgálja a Márki-Zay Péter mozgalmának nyújtott amerikai támogatást.

 

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek