Itt az újabb leleplező videó a dollárbaloldal hazugságairól

A régi indexesek blogja, a Telex próbálta menteni Korányit a guruló dollárok ügyében, ő azonban újabb hazugságokba menekült. Korányi azt állította, hogy a magyartavasz.hu honlapon és a közösségi médiában is gyűjtötték az adományokat. Deák Dániel kiderítette, hogy mindkét állítás hamis, a bizonyíték pedig a videóban szerepel.

Deák a videóban elmondja, hogy Korányi újabb nyilatkozata azért hazugság, mert

KORÁNYIÉK MINDENT IGYEKEZTEK ELTÜNTETNI AZ INTERNETRŐL, A MAGYARTAVASZ.HU NEVŰ OLDALT PEDIG TÖRÖLTÉK.

A honlapot az Internet Archive programmal elő lehet viszont hívni, és a tavaly március 23-i állapot szerint a felületen sehol sem lehet pénzt adományozni. Deák Dániel szerint egyértelmű:

AZÉRT TÖRÖLTE A BALOLDAL AZ OLDALT AZ INTERNETRŐL, HOGY UTÓLAG HAZUDHASSANAK RÓLA.

Azzal is mentegetőzött Korányi, hogy

A szervezet direktben ért el támogatókat e-mailben és a közösségi médián keresztül...

Deák Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy az Action for Democracy Facebook-oldalának elindítása óta összesen 7 bejegyzésük volt, és ezek közül egy sem volt adománygyűjtő jellegű. Vagyis a telexes Korányi-cikk egy bekezdésében rögtön két újabb baloldali hazugságra derült fény.

Korányi Dávid ismét hazudott.FORRÁS: ORIGO

A videóban arra is emlékeztet Deák, hogy Márki-Zay Péter korábban azt mondta, hogy

nem is ismerjük azokat, akik tízezer számra mikroadományokon keresztül támogattak bennünket, aki az Action for Democracy-nek adományozott.

Deák leszögezi ezzel kapcsoltban, hogy

EZZEL SZEMBEN A VALÓSÁG AZ AZ, HOGY MIKROADOMÁNYOZÓK TÍZEZREI HELYETT ÖSSZESEN CSUPÁN 11 ADOMÁNYOZÓ VOLT.

Közzétette az Állami Számvevőszék azon kérdőív kérdéseit, amelyeket annak a hat baloldali pártnak és Márki-Zay Péternek küldtek el, akik közösen indultak a 2022-es országgyűlési választáson. Márki-Zay Péter maga ismerte el, hogy júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az általa alapított MMM az Egyesült Államokból. 

A 2022. évi országgyűlési választások kampányköltségeire fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzését övező fokozott közérdeklődésre tekintettel közzétesszük az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogáshoz tartozó pártok vezetőinek , illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjének, Márki-Zay Péternek küldött adatbekérés egyes űrlapjait –

emelte ki közleményében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Mint írják: „Ezekkel az Állami Számvevőszék azon pénzeszközök esetleges kampánycélú felhasználását, annak körülményeit kívánja tisztázni, amelyet a Mindenki Magyarországa Mozgalom külföldi szervezettől kapott."

Komoly kérdéseket kaptak Márki-Zayék FOTÓ: POLYÁK ATTILA - ORIGO

Az űrlapokon olyan kérdések szerepelnek, miszerint: „Az MMM által delegált tagok jogosultak voltak-e kifizetés elrendelésére a kampánytevékenységre fordítandó pénzek tekintetében?" „Kérem nyilatkozzon arról, hogy a közös listát állító hat párt (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd) helyett, illetve azok érdekében, vagy a hat párttal, vagy azok valamelyikével együtt az MMM szervezett-e választási kampánytevékenységet." Olyan kérdést is feltettek Márki-Zay Péternek, hogy nyilatkozzon arról, miszerint a közös listát állító hat párt helyett, illetve azok érdekében, vagy a hat párttal, vagy azok valamelyikével együtt a kampány lebonyolítása során a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadást finanszírozott-e az MMM - írta a Magyar Nemzet. 

Mint az köztudott,MÁRKI-ZAY PÉTER MAGA ISMERTE EL, HOGY JÚNIUSBAN, TEHÁT JÓVAL AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK UTÁN IS TÖBB SZÁZ MILLIÓS TÁMOGATÁST KAPOTT AZ ÁLTALA ALAPÍTOTT MMM AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL.Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje elmondta, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit". Az ügyben titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el a nemzetbiztonsági bizottság.

National Endowment for Democracy, röviden NED. Ennek az amerikai szervezetnek a nevét a guruló dollárok, azaz a baloldal külföldi finanszírozása miatt kirobbant hazai botrányban ismerhette meg most a magyar közvélemény. De mit is lehet tudni erről az amerikai állami költségvetési forrásokból is gazdálkodó alapítványról, mikor jelent meg és mit csinált Magyarországon? A rendszerváltozás időszakára visszanyúló sajtókutatásunkból érdekes összefüggések derülnek ki.

A NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön– nyilvános közléseket idézve így írta le tömören a National Endowment for Democracy, vagyis a NED szerepét, létezésének célját az a nemzetbiztonsági dokumentum, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar parlament szakbizottsága az úgynevezett gurulódollárok-botrányban.

A hazai titkosszolgálat amiatt kezdett vizsgálódásba, mert az idei választási kampány időszakában a baloldal milliárdos támogatást kapott a tengerentúlról.

A közzétett adatokból most kiderült, hogy a Márki-Zay Péter által korábban beismert 1,8 milliárd forinton felül az ellenzékhez további mintegy 1,2 milliárd forint érkezett az Egyesült Államokból.

A guruló dollárok útját Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója, Korányi Dávid egyengette az általa vezette Action for Democracy nevű szervezeten keresztülFORRÁS: FACEBOOK / KARÁCSONY GERGELY

Utóbbi összegből több mint egymilliárd forint a DK-közeli Ezalényeg.hu kiadójánál, az Oraculum 2020. Kft.-nél kötött ki, közel 150 millió forint a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoporthoz került, hárommillió forint pedig a Gemius Hungary Kft.-hez vándorolt. A pénz útját Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója, Korányi Dávid egyengette az általa vezette Action for Democracy nevű szervezeten keresztül. És itt jön a képbe a NED. A magyar szolgálatok ugyanis megvizsgálták az Action for Democracy kapcsolati hálóját, és feltárták, hogy Korányi szervezete kapcsolatba hozható a National Endowment for Democracyval.

De mit is csinált eddig a NED?

Sajtókutatásba kezdtünk, s a rendszerváltozástól indulva áttekintettük a magyar média idevágó fontosabb közléseit. A beszámolókat, az elemzéseket átböngészve meglepő következtetések vonhatók le. Először is az, hogy a magyar baloldal, különösen az utóbbi években, bátran számíthatott a National Endowment for Democracyre. Arra a tengerentúli alapítványra, amely – a sajtóállítások szerint – amerikai állami pénzt is felhasznál.

Érdemes például kiemelni azt a hírlapi közlést, amely szerint 2011-ben a NED élesen bírálta a médiatörvényt.

Beszédes, hogy a magyar jogszabályt Soros György szervezetével, a Nyílt Társadalom Alapítványokkal együtt kritizálta a NED egy washingtoni konferenciánFORRÁS: ORIGO

Beszédes, hogyA MAGYAR JOGSZABÁLYT SOROS GYÖRGY SZERVEZETÉVEL, A NYÍLT TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNYOKKAL EGYÜTT KRITIZÁLTA A NED EGY WASHINGTONI KONFERENCIÁN.A sajtószabadságnál maradva érdemes felidézni a Heti Válasz egy 2017-es írását is, amely azt firtatta, hogy a magyarországi sajtóállapotokat oly vehemensen bíráló Freedom House-t az amerikai költségvetési támogatásból létrejött NED finanszírozza.

A cikk szerint a Freedom House az amerikai alapítványtól kapja pénzének nagy részét. Ennek mentén az írás kitér rá, hogy számos szervezet kulturális, civil vagy emberi jogi tevékenység leple alatt képvisel ideológiai, politikai, esetleg üzleti szempontokat. Arról pedig a Magyar Nemzet írt az évtized közepén, hogy Halmai Gábor, aki korábban az MSZP és az SZDSZ alkotmánybíró-jelöltje, továbbá a Soros-alapítvány kuratóriumának elnöke is volt, egy NED által szervezett amerikai konferencián sajnálkozott azon, hogy az Európai Unió nem büntette meg jobban Magyarországot a kétharmados parlamenti felhatalmazással bíró kormány alkotmányos változtatásai miatt.

Idehaza is dolgoztak

A National Endowment for Democracy Magyarországon is aktivizálta magát. Míg a sajtóbeszámolók kezdetben például arról szóltak, hogy az amerikai szervezet a '90-es évek elején magyar ügyvédeknek szervezett nemzetközi találkozót, addig 2018-ban a baloldali Átlátszó.hu már azt adta közre: a NED támogatásából angol nyelvű médiafelületet alakítottak ki a visegrádi országok tényfeltáró újságíróinak. Magyar partnere ebben – hogy, hogy nem – az Átlátszó mellett az Index volt.

A világhálón fellelhető információk szerint egyébként a NED az utóbbi időszakban legalább egy tucat alkalommal küldött támogatást Magyarországra különböző projektekhez. Több alkalommal az itteni és a térségbeli dezinformáció elleni küzdelemre szánt pénzt az amerikai alapítvány, de juttatott forrást a civil társadalom erősítésére, az információszabadság elősegítésére, a roma politikai aktivizmus támogatására, ahogy a kínai befolyás vizsgálatára is.

Külön kiemelendő, hogy a Krekó Péter vezette Political Capital 85 ezer dolláros támogatást kapott 2019-ben a rosszindulatú külföldi befolyás feltérképezésére, a szintén a hazai baloldalhoz sorolható K-Monitornak pedig 78 ezer dollár jutott az önkormányzati elszámoltathatóság előmozdításáért.

Nemzetközi vizeken

Az elmúlt évtizedekben a honi sajtó többször is foglalkozott a NED nemzetközi ténykedésével. A médiaközlések között ez ügyben első helyen a Magyar Demokrata 2017-es írását érdemes megemlíteni. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy

„(...) Soros szorosan együttműködött a CIA-val és a CIA által irányított nem kormányzati szervezetekkel, mint a National Endowment for Democracyval (Nemzeti Demokrácia Alapítvány), hogy kormányokat döntsenek meg, amelyek nem akarnak Washington kedve szerint politizálni.”

Citálható még az az Új Világban 1993-ban megjelent angol nyelvű cikk is, amely a Clinton-adminisztráció világpolitikai törekvéseit elemezve megemlíti, hogy sokaknak ismerős lehet a NED azon tevékenysége, amely során „demokráciaépítés” címszó alatt idéznek elő politikai destabilizációt.

Az elméleti állítások mellett sorjáztak a gyakorlatról szóló híradások is. A Demokrata 2012 novemberében például arról írt, hogy a NED félmillió dollárral támogatta az Otpor (Ellenállás) nevű diákmozgalmat, amely tüntetéseket szervezett Szlobodan Milosevics szerb elnök ellen.

A cikkből kiderül az is, hogy

A NED RÉSZT VETT A 2003 NOVEMBERÉBEN LEZAJLOTT GRÚZIAI „RÓZSÁS FORRADALOMBAN” IS: AZ AMERIKAIAK TÁMOGATÁSÁNAK ELSŐDLEGES CÉLJA VOLT, HOGY GRÚZIÁT A NYUGAT FELÉ FORDÍTSÁK, EGYÚTTAL ELLEHETETLENÍTSÉK A MOSZKVÁVAL VALÓ KAPCSOLATÁT.

A Valóság című folyóirat olvasói 2015-ben már arról szerezhettek tudomást, hogy a NED az arab-muszlim civilizációs szférába is megpróbált beférkőzni mint összehangoló szervezet.

A NED központja Washingtonban, a Pennsylvania Avenue-n, ebben az épületben van - 200 méterre a Fehér Háztól

Nyugatra haladva kb. 200 méterre van a Fehér Ház, keletre fordulva a Google Mapsen az amerikai kongresszus épülete, a Capitolium, nagyjából 1,5 kilométerre a NED központjától.

A 168 óra két évvel később a botswanai belügyekről cikkezett, a helyi afrikai politikai rivalizálás elemzése is oda futott ki, hogy az egyik párt az Egyesült Államokból, jelesül az állami költségvetésből is gazdálkodó National Endowment for Democracy alapítványtól kapott komoly támogatást.

De foglalkozott a magyar sajtó azzal is, hogy a NED miként vett részt a latin-amerikai választási rendszerek fejlesztésében, és azzal, hogy az alapítvány mennyivel dotálta a Kína ellen nemzetközi fellépést sürgető Ujgur Világkongresszust.

A világ minden pontján megjelenő és aktívan tevékenykedő, a titkosszolgálathoz is kapcsolattal bíró amerikai szervezet neve merült fel a magyar baloldal milliárdokat mozgató finanszírozási botrányábanFORRÁS: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy egy, szinte a világ minden pontján megjelenő és aktívan tevékenykedő, a titkosszolgálathoz is kapcsolattal bíró amerikai szervezet neve merült fel a magyar baloldal milliárdokat mozgató finanszírozási botrányában.  

A Nemzetbiztonsági Bizottság által szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján egyértelmű, hogy a baloldali kampány központi "agya" a DatAdat-csoport volt. Ennél a cégnél találkozott a régi baloldali gárda és a külföldről érkezett pénz, valamint kampánytechnika. A most nyilvánosságra került adatok alapján kulcsszerep jutott a 2019-es önkormányzati választáson már bevetett, DK-közeli EzaLényeg nevű szélsőbaloldali lejárató portálnak is. 

Bár a Márki-Zay Péter-féle mozgalom 1,85 milliárd forintot kapott több részletben a tengerentúlról a Korányi Dávid vezette Action for Democracyn keresztül, a pénz nagy része azonban nem maradt náluk – ez derül ki a Nemzetbiztonsági Bizottság honlapján a minap nyilvánosságra került anyagokból. Több mint 1,4 milliárd forint ugyanis a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól tovább vándorolt a DatAdat-csoport számláira. Az Action for Democracy közvetlenül is pénzelte a Bajnai Gordon exkormányfő nevével fémjelzett DatAdat-csoportot, méghozzá 148 millió forinttal. Mindemellett azonban egy harmadik pénzcsatorna is nyílt a Korányi Dávid által létrehozott pénzalap és Bajnai Gordonék cégcsoportja között, ez pedig az Oraculum 2020 Kft.-n át vezetett. 

Bajnai Gordon miniszterelnök Korányi Dávid kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkárral sétál a Capitolium előtt sajtótájékoztatója után washingtoni látogatása második napján, 2009. december 3-ánFORRÁS: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ

Utóbbi egy volt szocialista tanácsadó, Páva Zoltán vállalkozása.AZ ORACULUM MŰKÖDTETI AZ EZALÉNYEG NEVŰ LEJÁRATÓPORTÁLT, AMELY KAMPÁNYSZERŰ, FIZETETT HIRDETÉSEKBEN PRÓBÁLTA MÁR 2019-BEN ÉS 2022-BEN IS BEFOLYÁSOLNI A VÁLASZTÓKAT.Az Oraculum 1 milliárd forintot kapott Korányiéktól, de ebből 324 milliót tovább is utaltak a DatAdatnak. 

A DatAdat és az Oraculum pénzügyeiben, az utalások kavalkádjában egyvalaki bizonyosan tisztán lát, ez pedig nem más, mint a Szegi nevű, néhány száz lelkes faluban ténykedő Tóth Józsefné, aki mindkét társaságnál könyvelőként van feltüntetve. Mint emlékezetes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói a borsodi településen találtak rá a DatAdat könyvelésére, de minden bizonnyal az Oraculum pénzügyi iratai is itt vannak (csak zárójeles megjegyzés: a DK európai parlamenti képviselőinek a kifizetőhelye szintén Szegiben van).

Bajnai és Márki-Zay titkos vacsorája Londonban

Visszatéve a DatAdat-Oraculum-Action for Democracy háromszöghöz: ezek személyi köre szinte kibogozhatatlanul összefonódik, így aztán kérdéses, mennyiben lehet ezeket egyáltalán önálló szereplőkként vizsgálni. Érdemes áttekinteni azt a személyi hálót, amely súlyos összegeket mozgatott meg idén tavasszal a baloldali hatalomátvétel érdekében

A hálózat központi figurájának Bajnai Gordon kormányfő látszik. Róla egy régi barátja, Gansperger Gyula egy kiszivárgott hangfelvétel szerint úgy fogalmazott, hogyMagyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak. (…) Ugye kik ezek az erők? Ugye, egyik része a Soros birodalom, fogalmazzunk így. A másik része, azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon.

Bajnairól és a szűk személyi köréről még 2020 januárjában írta meg a Magyar Nemzet, hogy jelentős választói adatbázisok felett rendelkezik és a legújabb kampánytechnikákkal segíti a baloldalt a két volt miniszterelnök, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc egykori kabinetfőnöke. A 2018-as választások előtt már létrehozott DatAdat Professional Kft. egyik tulajdonosa Ficsor Ádám, míg Szigetvári Viktor menedzserként dolgozik a cégnél. A kölcsönös megbízhatóságra garancia, hogy

SZIGETVÁRI MINDKÉT BUKOTT MINISZTERELNÖK BIZALMAS MUNKATÁRSA VOLT, FICSOR PEDIG NEMCSAK GYURCSÁNY KABINETJÉT VEZETTE, DE KÉSŐBB BAJNAI TITKOSSZOLGÁLATI MINISZTEREKÉNT IS DOLGOZOTT.

A projekt fontosságát jelzi, hogy abba kisebbségi tulajdonosként – egy másik cégén keresztül – maga Bajnai is beszállt. Ha egy állampolgár például a Facebookon Gyurcsány feleségével „beszélget”, akkor a Bajnai–Gyurcsány-hálózat kezei közé kerülnek az adatai. Ficsor Ádám, Gyurcsány egykori kabinetfőnöke, Bajnai titkosszolgálati minisztereFORRÁS: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

Néhány hónappal korábban szintén a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy Ezalényeg.hu címen indult el egy, a helyi kampánytémákra fókuszáló lapcsoport, amely bevallottan az ellenzék szekerét tolta az önkormányzati választások kampányában. Az oldal kiadója, ifjabb Páva Zoltán 2008 és 2010 között a kifizetőhelyként működő Miniszterelnöki Hivatalnak (MeH) számlázott, a hozzá köthető Medich-Technik Bt. közel ötmillió forintot kapott szaktanácsadói tevékenységéért 2008-ban. A lap már ekkoriban arról írt, hogy a hírportál mögött komoly anyagi források lehetnek, erre utaltak a Facebook-hirdetések, valamint a híraggregátor oldalakon megjelenő cikkek nagy száma. 

Később az is kiderült, hogy a botrányos hangvételű EzaLényeg egyéb szálon is kötődik Bajnaiékhoz. A portál főszerkesztője ugyanis az a Zentai András, aki korábban a Bajnai-féle Együtt ifjúsági mozgalmában is feltűnt, illetve sajtósként Bajnai mellett is dolgozott. Sőt, Zentai még 2008-ban került az akkori MSZP-s Miniszterelnöki Hivatalba, Páva Zoltán tulajdonoshoz hasonlóan. Az EzaLényeg mindemellett a Datadat Kft. szolgáltatásait használja. 
 

Végül, de nem utolsó sorban

A „LÁTHATÓ PÉNZFORRÁS”, KORÁNYI DÁVID IS RÉGI BAJNAI-EMBER.

Miniszterelnöki főtanácsadó, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkár volt a kormányában. Bajnai távozását követően főnökéhez hasonlóan a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen folytatta, a SAIS Transzatlanti Kapcsolatok Központjának kutatója volt. A korábbi baloldali miniszterelnök által szervezett, a 2018-as választási kudarc után végleg megszűnt „Együtt – A Korszakváltók Pártja" egyik alapítója volt, de a Soros-féle ECFR-ben is együtt szerepelnek.

Szintén nem mellékes körülmény, hogy az Oraculum 2020 és a DatAdat anyagilag is jól járhatott a baloldali kampánnyal. Kezdjük az előbbivel! Az Oraculum 2020 Kft. idei évéről értelemszerűen még nem számolt be, 2021-ben azonban a korábbi éveihez képest kiugró, 667 milliós árbevételre tett szert, az adózás előtti eredménye azonban mindössze 4 millió forint volt. A vállalat alkalmazotti létszáma 1-2 fő között váltakozott.