Hetek kérdése a tanárok bérének rendezése

Csák János terjedelmes interjúban beszélt az Index-nek az oktatásügyről, és a kulturális életről. A beszélgetés során szóba kerültek a pedagógus-tüntetések és a pedagógusbérek rendezése is.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter az Index-nek adott interjújában a hazai helyzetet elemezve beismerte, hogy valóban létezik strukturális pedagógushiány. Ugyanakkor hozzátette, hogy sok az apró iskola, ahol kevés a gyerek, vagy akár az olyan gimnázium is, ahol egy évfolyamon csak tizenegynéhány fiatal tanul. 

Kiemelte, hogy az általános iskolások száma 2015-ben 745 ezer volt, és nagyjából tíz tanuló jutott egy pedagógusra. 2021-re a tanulók száma 726 ezer lett, a pedagógusok száma is csökkent, de maradt a tíz az egyhez arány.

A tények másik fele, a miniszter szerint, a nemzetközi folyamatokhoz köthető.

Elmondta, hogy minden nyugat-európai országban probléma van a tanárok számával és minőségével. Ennek egyik oka az, hogy a tanári munka olyan stresszel jár, mint katonaként az első vonalban harcolni. Bemenni egy osztálynyi kamasz elé, akik nagyon különböző családból jöttek, kemény munka.

Ezért is sok a pályaelhagyó, és ezért jár ki minden tisztelet a pedagógusoknak, akik ezt az oktató-nevelő munkát vállalják – tette hozzá Csák János.

A miniszter kiemelte, hogy óriási információ- és tudásrobbanás zajlik a világban, és értelmezési vita folyik arról, mit is kellene megtanulniuk a gyerekeknek. Elmondása szerint nem egyszerű és rendkívüli módon átpolitizálódott a helyzet.

Emlékeztetett arra is az interjúban, hogy a legnagyobb pedagógusbér-emelést ez a kormány hajtotta végre az elmúlt években, és továbbra is elkötelezettek a béremelés folytatásában a háborús helyzet okozta kiszámíthatatlanság ellenére is. 

Ehhez azonban uniós pénzeket kell bevonni – húzta alá Csák János, majd hozzátette: Néhány hét van hátra ahhoz, hogy megegyezzen a kormány az Európai Unióval (EU), jól haladnak a tárgyalások.  A kormányzat érti a pedagógusok igényét, szeretnénk is a helyzeten javítani, és már csak néhány hetet kell várni, hogy ez megvalósuljon.

A kormány tehát továbbra is elkötelezett a bérek rendezése mellett, a kormánytagok többségének vannak gyerekei, és tudjuk, hogy mennyit számít a jó iskola, a jó pedagógus – mondta a miniszter az Index-nek adott interjújában.

Magyarország jövőjét az innovációs teljesítmény növelése alapozhatja meg, a kormány ezért támogat minden kezdeményezést, amely ezt erősítheti – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter pénteken Budapesten, a Magyar Innovációs Szövetség éves közgyűlésén.

Csák János szerint meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy minél több külföldi kutató érkezzen Magyarországra, de legalább ennyire fontos, hogy a magyar tehetségek belföldi egyetemen tanuljanak tovább, és a más országokban szerzett tapasztalatok birtokában itt folytassák a pályájukat.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány biztosítja a feltételeket az innovációs teljesítmény erősítéséhez, hiszen a felsőoktatás a GDP majdnem két százalékának megfelelő összeggel gazdálkodhat, innovációkra pedig a vállalati hozzájárulásokkal és uniós támogatásokkal együtt majdnem ugyanennyi, GDP-arányosan 1,64 százalék jut.

A nemzeti össztermék több mint 50 százalékát ma már magyar cégek állítják elő, bár a high-tech kivitelben még a multinacionális vállalatoké a többség, így ezen az arányon változtatni kell – mondta.

Innovációs tevékenységet végző vállalkozások Magyarországon (2008–2020)

Fotó: KSH/MTI

Csák János bízik abban, hogy a befektetett források és az erőfeszítések eredményre vezetnek, mert az innovációs előrelépés hosszú távra biztosíthatja a magyar kultúra megőrzését, az oktatás és a családtámogatások fenntartását, az ország védelmét.

A fiatal tehetségek számára mentorokat és kutatói műhelyeket kell biztosítani, de ahhoz, hogy ilyen területeken találják meg az életcéljukat, növelni kell az innováció vonzerejét, a vállalatoknál pedig erősíteni kell az innováció kultúráját, hogy minél nagyobb arányban kapcsolódhassanak be a nemzetközi értékláncokba – hangsúlyozta.

Alapvető versenyképességi feltétel továbbá a digitális átállás, illetve a zöldátállás felgyorsítása, de a gazdaság mellett a kultúra erejétől is függ egy ország sikere – emelte ki.

Elmondása szerint a középiskolai tanárok számára ezért is fognak olyan ösztöndíjat megjelentetni, amely nem tesz különbséget tantárgyak között, a humán tárgyak oktatóit éppúgy díjazza, mint a természettudományokat tanító tanárokat.

Bármilyen szakmában sikeresebbek lesznek azok, akik komoly általános műveltséggel bírnak – mondta a miniszter, aki a Magyar Innovációs Szövetség több évtizedes tevékenységét is méltatta a 33. közgyűlésük alkalmából.

Csák János szerint példaértékű, hogy egy szervezet ilyen hosszú ideje elkötelezett az innováció ügye mellett.