Jelentősen gyorsulna az infláció, ha nem lenne árstop és rezsicsökkentés

Ebben az esetben a távhő, a gáz, az áram, a víz, a csatorna és a hulladékszállítás díját kellene figyelembe venni – jelentette ki a szakértő a szombaton megjelent interjúban. Jelezte: a távhő esetében nehéz piaci árat mondani, az önkormányzatoknak küldött ajánlatok alapján ez a mostani ár 15-szöröse lehet, amely az inflációt 9,6 százalékponttal emelné.

Az áramnál és a gáznál ismertek ugyan a hatósági energiaárak nyári módosításánál megjelenő piaci árak, azonban azóta mérséklődtek, így ott szerinte a rezsicsökkentett piaci árat érdemes figyelembe venni. Ez az áramnál 94,7 százalékos, míg a gáznál 632 százalékos áremelkedés lenne. Ebből 28,6, illetve 121 százalék jelent meg az átlagfogyasztás felettiek rezsiemelésével. A maradékot besúlyozva, az infláció 1,1 és 9,6 százalékponttal lenne magasabb – magyarázta.

Hozzátette: mind ehhez hozzá lehetne még számítani a csatorna, a víz és a hulladékszállítás áremelkedését, de ott az indokolt árnövekedés a fentinél jóval kisebb lenne.

Regős Gábor elmondta:

„arra nagyon kevés példa van, hogy semmilyen kormányzati segítség nem érkezik a megnövekedett rezsiszámlák kifizetéséhez, azonban így is látható, hogy az infláció jelentősen gyorsulna piaci árak esetében”.

Kérdésre válaszolva beszélt a Makronóm Intézet szakmai vezetője a tankolásról is. A 95-ös benzin jelenleg a piaci átlagáron 696 forint, míg a gázolaj 758 forint. Ez a hatósági árnál 45, illetve 58 százalékkal drágább. Az egyes járműtípusok arányával súlyozva ez mintegy 48 százalékos áremelkedést jelentene az üzemanyagoknál.

Figyelembe véve, hogy az üzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban 6,46 százalék, ez 3,1 százalékponttal emelné meg az inflációt – ismertette. Hangsúlyozta, hogy ez egy pillanatnyi állapot, az üzemanyagok ára az olajár és a forintárfolyam függvényében hétről hétre változik.

Kitért Regős Gábor a kamatstopra is. „A kamatstoprendelet által referenciakamatként alkalmazott kamatszintek a három hónapos BUBOR esetében 2,02 százalék, míg a 12 hónaposnál 2,4 százalék. Ehhez képest most a BUBOR kamatok 15,62, illetve 15,55 százalékon állnak, tehát a változó kamatozású hitelek mintegy 13 százalékponttal magasabbak lennének. Ugyanakkor a jegybank korábban sokszor jelezte, hogy a biztonságosabb, rögzített kamatú hitelek felvételét javasolja, így a kamatstop további alakítását ennek fényében is érdemes lesz majd vizsgálni” – hangoztatta a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Magyarország ezután sem támogat olyan szankciókat, amelyek veszélyeztetik a magyar embereket és az ország biztonságát – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország nem tudja elkerülni, de tompítani igen az elhibázott brüsszeli intézkedések hatását. A kormány ezért 11 pontos akciótervvel segíti az embereket és a gazdaságot, és arról sem tett le, hogy növekedési pályán tartsa az országot – hangzott el az M1 Híradójában.

Európa tönkreteszi magát a szankciókkal – mondta a Kossuth Rádióban a kormányfő péntek reggel. Orbán Viktor hangsúlyozta: az elhibázott brüsszeli döntések miatt vannak szankciós energiaárak és van szankciós infláció.

A kormányfő kiemelte: a kormány ezután sem támogat olyan szankciókat, amelyek veszélyeztetik Magyarországot, mert mindig a magyar emberek érdeke az első.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Brüsszelben a szankciók miatt komoly harcok várhatók, ezért is fontos a nemzeti konzultáció, hogy a kormány maga mögött tudja a magyar emberek támogatását.

„Ennek van jelentősége a tárgyalások során, el is fogom érni biztos vagyok benne, hogy nagy csaták árán, de el fogom érni, hogy ha lesz 9. szankciós csomag, akkor a számunkra létfontosságú kérdésekben ott mentesítést kell kapnunk. Például az atomenergia kérdésében” – fogalmazott.

Az uniós szankciók hatásai Magyarországra is begyűrűznek, de ezeket a kormány egy 11 pontos akciótervvel csökkenti

– emelte ki Orbán Viktor. Ennek részei például az árstopok és a rezsicsökkentés.

„Ilyen intézkedésekkel lehet segíteni az embereken. Mint ahogy lehet segíteni a benzinársapkával, vagy azzal, hogy körülbelül 180 ezer forintot kap minden család – anélkül, hogy ezt tudná egyébként – azon az ágon keresztül, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés politikáját követve, a havi energiaszámlákat sikeresen leszorítja” – tette hozzá.

A kormány célja, hogy a magyar gazdaság elkerülje az Európát fenyegető recessziót és növekedési pályán maradjon – folytatta Orbán Viktor, és aláhúzta: meg kell őrizni a teljes foglalkoztatottságot, és folytatni kell a családok támogatását is.

„Nem szabad, hogy elhatalmasodjon rajtunk egy olyan gondolkodás és érzület, hogy a bajok miatt most a legfontosabb célokat fel kell adni. Sosem adunk föl nemzetstratégiai célokat. Ezért gyármentő programot hirdetünk, megtámogatjuk a kkv-kat, árstopot rendelünk el, kamatstopot rendelünk el” – fogalmazott.

A jövőben az egyik legfontosabb ügy lesz az energiakérdés, ezért átalakítottuk a kormányt, és Lantos Csaba vezetésével létrehoztuk az Energiaügyi Minisztériumot

– mondta Orbán Viktor.

Az idei télen biztosított Magyarország energiaellátása, fél évre elég energiahordozó van a tárolókban. 2023-ban nagy kérdés lesz, hogy az orosz gázról lemondott országok hogyan tudják feltölteni a tartalékaikat, viszont Magyarország ezen a területen is jól áll – jelentette ki a kormányfő.

„Mi kiharcoltuk a mentesítést a magunk részéről, nem is lehet másképpen, mert mi tengerrel nem rendelkező ország vagyunk, csak csövön lehet behozni a gázt, ennek megfelelően érvényesítettük az érdekeinket. Ezért tavasszal, ha a Déli Áramlat működik, márpedig azt védenünk kell minden lehetséges eszközzel, hogy működjön, akkor a déli irányból föl tudjuk tölteni a tározókat”  – magyarázta.

Nemcsak arról kell gondoskodni, hogy legyen itthon elég energia, hanem arról is, hogy az megfizethető legyen, ezért a következő években növelni kell a saját erőből, itthon előállított energia mennyiségét – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő felidézte, az elmúlt 12 évben három nagy válságot „vezényelt le” – a Gyurcsány-féle kormány után itt hagyott pénzügyi válságot, a migrációs válságot és a Covid-válságot – és azt tanulta meg: „igaz, hogy a bajok kívülről jönnek, de ha megdermedsz, ha lefagysz, akkor tönkremész”.

Szerinte ilyen helyzetet nem kibekkelni, túlélni kell, hanem enyhíteni a bajt. Aktívnak kell lenni, és cselekedni kell, meg kell védeni az alapvető érdekeket – tette hozzá.

„Azt szoktam mondani a kormánytagoknak, hogy Magyarország nem hagyja magát, ebből kell kiindulni”

– fogalmazott.

Kijelentette: tűzszünetre, béketárgyalásra van szükség az ukrajnai háborúban. A szankciós politika egy lépés a háború felé – fogalmazott. Kiemelte: a szankció gazdasági természetű intézkedés, de ha ennek révén beavatkozik valaki egy konfliktusba, állást is foglal, lépést is tesz az egyik harcoló fél irányába, azaz a háború irányába.

Hangsúlyozta: ha Európa a háború részeseként tekint önmagára, akkor egyre mélyebben vonódik be a konfliktusba, ezzel pedig erősödik a minket fenyegető veszély. Jól látszik, hogy lépésről lépésre csúszunk bele ebbe a háborúba; még nem lőnek ránk, de már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy tényleges hadviselő féllé váljunk – fogalmazott a kormányfő.

Magyarország a béke nyelvén beszél, de rajtunk kívül senki nem követi ezt az irányvonalat – mondta, megjegyezve, felröppennek ugyan hírek arról, hogy titokban a háttérben vannak orosz–amerikai tárgyalások, de egyelőre nem látják jelét annak, hogy ezek érdemi tárgyalások lennének.

A miniszterelnök leszögezte: Magyarország sose támogatta a szankciós politikát, és ezután sem fogja.

Kiemelte: Magyarország nem engedheti meg magának, hogy minden lépésnél vétózik, néha el kell engednünk egy-egy dolgot. Ahhoz viszont „ragaszkodnunk kell, hogy ránk nézve valamilyen más, a magyar érdekeknek megfelelő kivételes szabályt azért kiharcoljunk”. Ezért a szankciók „legpusztítóbb következményei alól Magyarország eddig mindig kihúzta magát” – fogalmazott.

Kijelentette, biztos abban, hogy ha lesz kilencedik szankciós csomag, akkor – nagy csaták árán –, de el fogja érni, hogy a Magyarország számára létfontosságú kérdésekben, amilyen az atomenergia, mentesítést kapjunk.

A miniszterelnök a nemzeti konzultáció fontosságáról szólva jelezte, a tárgyalások során nagyon fontos, hogy a mindenkori magyar kormány maga mögött tudhassa az emberek támogatását.

„Világosan éreznünk kell itthon is és a nemzetközi politikának is Brüsszelben, hogy amit a magyar kormány mond, az azért nemzeti érdek, mert egy egész nemzet gondolja”

– fogalmazott.

A kormányfő szerint a rezsicsökkentéssel és az árstopokkal ellensúlyozni ugyan nem, de csökkenteni tudja a kormány a szankciók negatív hatását. Ehhez a kormánynak van egy eddig tizenegy intézkedést tartalmazó akcióterve. A legutolsó intézkedés a krumpli és a tojás árának meghatározása volt – mondta, hozzátéve, minden termék árát nem határozhatja meg a kormány, mert azzal visszatérne a szocializmus, és összeomlana a gazdaság, de néhány létfontosságú területen ilyen intézkedésekkel lehet segíteni az embereken.

A kormány amellett, hogy a családokat és az időseket védi az áremelkedésektől, a vállalkozások és a munkahelyek védelme érdekében is több döntést hozott – jelentette be Szentkirályi Alexandra. A kormány közösségi oldalán elérhető videóban a kormányszóvivő emlékeztetett, hogy a brüsszeli szankciók nagyon sok bajt okoznak, hiszen elszabadultak miattuk az energiaárak, és elszabadult az infláció.

„Látjuk, hogy ez tönkreteszi az európai és a magyar gazdaságot, mert egyre nagyobb terhet rak a vállalkozásokra is. A szankciók miatt jelentősen nőnek a vállalkozások energia-, beszerzési- és szállítási költségei, és sok vállalkozásnak okoz problémát az is, hogy a szankciós infláció miatt drágulnak a hitelek, így jelentősen emelkednek a törlesztőrészleteik” – magyarázta, hozzátéve: a cégek védelme érdekében egy újabb rendkívüli intézkedést, vállalkozói kamatstopot vezeti be a kormány, amely november közepétől lép életbe.

A kamatstoppal azokat a hazai kis és középvállalkozásokat segítik, amelyeknek változó kamatozású, államilag nem támogatott, forint alapú banki kölcsöne van. Az intézkedés összesen 60 ezer magyar vállalkozást érint és mintegy kétezer milliárd forint hitelállományt.

Mivel a kamatstop a tervek szerint jövő év június végéig lesz érvényben, az érintett vállalkozások nyolc hónapon át fizethetik az alacsonyabb törlesztőrészletet – emelte ki a kormányszóvivő, aki szerint egy cégnek átlagosan másfél-két millió forinttal, a kkv szektornak pedig összesen 80 milliárd forinttal csökkentik a terheit.

„A kamatstop csak az egyik segítség, de nem a megoldás a mostani szankciós válságban. A valódi megoldás a kormány szerint az lenne, ha a káros szankciók helyett a béke rendezése felé mozdulna el az európai politika” – fűzte hozzá Szentkirályi Alexandra, aki emlékeztetett arra is, hogy a most zajló

nemzeti konzultációban minden magyar ember véleményét várják a szankciókról.