Orbán Viktor határozott: fontos lépés történt a rezsicsökkentés megőrzése érdekében

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent, személyesen a kormányfő által jegyzett kormányrendelet tanúsága szerint 2023-ban az energiaszolgáltatók nem emelhetnek a lakossági rendszerhasználati díjon.

A lakossági áramár két összetevőből áll össze, egyik az energia ára, a másik pedig a rendszerhasználati díj, amely a szolgáltatásért igénybe vett infrastruktúra ára. Ez utóbbiról rendelkezett a kormányfő. Tehát a lakossági rezsicsökkentés megőrzésére irányul a lépés.

A kormányrendelet értelmében a nem lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak növekedése a magasabb feszültségszinteken legyen nagyobb arányú. A rendelet az elosztók elismert költségeinek megfizetésére 100 milliárd forintot, míg az átviteli rendszerirányító számára elismert költségre 80 milliárd forintot szán a rezsivédelmi alapból.

A rendelet értelmében „azon kisfeszültségű idősoros (KIF III.) csatlakozású felhasználót”, aki a veszélyhelyzet ideje alatt egyetemes szolgáltatás keretében vételez, „2023. január 1-jétől profil elszámolású felhasználónak kell tekinteni” és rá a „kisfeszültségű profilos (KIF I.) elszámolást” alkalmazzák majd.

A jogszabály szerint az átsorolásról és az azzal kapcsolatos fizetési feltételekről „az elosztó, a hálózathasználati szerződés megbízottkénti kezelése esetén az egyetemes szolgáltató az átsorolás előtt legalább 15 nappal értesíti a felhasználót, aki a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti, hogy számlázása az eredeti feltételek szerint történjen”.

Havonta több százezer forint marad a családoknál a rezsicsökkentés miatt - erről beszélt a Kossuth rádióban a Nézőpont Intézet elemzője. Talabér Krisztián arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több ország követi a magyar példát. Néhány napja jelent meg egy összesítés, amelyből kiderül, hogy Európa számos országában októberben is drasztikusan nőttek a rezsiköltségek, míg Magyarországon nem változtak.

Már működik az elsőként üzembe helyezett konténerkazán a nagykapornaki iskolában. Így az idei évtől gáz helyett pellettel fűtenek. Az igazgató a kormány közösségi oldalára feltöltött videójában arról számolt be, hogy a fejlesztésnek köszönhetően töredékére csökken az intézmény rezsiszámlája.

„Biztosan, hogy be fog válni és gázszünet nálunk biztosan, hogy nem lesz. Gazdasági szempontból is biztos, hogy az intézmény működtetése sokkal hatékonyabb lesz. A fűtésszámlánk töredéke lesz annak, ami eddig volt. Jókor is jött ez a beruházás, mert hogy ha ezt az energiakrízis-időszakot nézzük, hát ha valamikor valami pont jókor jön, akkor pont ennek az iskolának ez a beruházás nagyon nagy segítség” – mondta Heinerné Vörös Mónika, a Nagykapornaki Iskola intézményvezetője.

Országszerte 400 mobilkazánt helyeznek üzembe iskolákban, óvodákban és szociális intézményekben, hogy csökkentsék a rezsiköltségeket.

De nem csak az intézményeket védi a szankciós energiaár-emelkedéstől a kormány, hanem a családokat is.

Itthon az átlagfogyasztásig mindenki rezsicsökkentett árat fizet. Így a gáz köbméterenként 102, az áram pedig kilowattonként 36 forintba kerül. Aki a limitet túllépi, az lakossági piaci árat fizet, ami jóval kevesebb, mint a versenypiaci ár.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Bennfentes: Európa-bajnok a magyar rezsicsökkentés

Októberben több európai nagyvárosban ismét tovább emelkedtek a háztartások energiaköltségei.

Európa-bajnok a magyar rezsicsökkentés: továbbra is idehaza a legolcsóbb az áram és a gáz – erre hívta fel a figyelmet a bennfentes.net. A portál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal októberi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálatát elemezte. Ez alapján több uniós tagállamban is drasztikusan nőttek a háztartások energiaköltségei: volt, ahol csaknem a duplájára.

A földgáz lakossági ára Olaszországban 97 százalékkal, Luxemburgban 64, Portugáliában pedig 58 százalékkal emelkedett mindössze egy hónap alatt. Az áramért Írországban 44 százalékkal, Olaszországban 30, Ausztriában 24, Németországban pedig 15 százalékkal kellett többet fizetni októberben, mint szeptemberben.

A hivatal adatai szerint ezzel szemben

Magyarországon nem emelkedtek a rezsiköltségek. A földgáz továbbra is nálunk a legolcsóbb Európában, de a villamos energiáért is a második legkedvezőbb árat fizetik a magyarok.

„A magyar kormány álláspontja az, hogy a brüsszeli szankciókat ne az emberek fizessék meg” – erről beszélt a Nézőpont Intézet elemzője a Kossuth Rádióban. Talabér Krisztián hangsúlyozta: a rezsicsökkentésnek köszönhetően havonta több százezer forint marad a magyar családoknál. Szerinte a kormánynak volt egy világos üzenete, hogy a válságot nem a lakosság fogja megszenvedni.

„Ha piaci árat kellene fizetni, akkor ötszörös-hétszeres rezsiköltséget kellene kifizetni, százezreket vinne el azoktól a családoktól, akik egyébként ezt a pénzt megérdemlik és nem az ő hibájuk miattuk romlott el a gazdasági állapot” – magyarázta Talabér Krisztián.

Az elemző hozzátette: hazánk példáját egyre több ország követi. A magyar rezsicsökkentéshez hasonló intézkedéseket vezettek már be Ausztriában vagy például Németországban is.

A kormány arról döntött, hogy a rendszerhasználati díjak sem emelkedhetnek januártól. A villany- és a gázhálózatok üzemeltetési költségeit a lakossággal fizettetik meg a szolgáltatók – ennek szabnak határt ezzel a döntéssel, aminek részeként a kormány extraprofitadót vet ki a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre – számolt be róla az M1 Híradója.

Szakértők szerint a villamosenergia- és a földgázellátás biztonságát az infrastruktúra, tehát a vezetékek, a kompresszorok, az irányítóközpontok és a tárolók minősége, illetve hatékony működtetése garantálja. Ez pedig sokba kerül a szolgáltatóknak, ami az energiaszámlákban a rendszerhasználati díj formájában jelenik meg.

Az energiahatóság évente, csakis indokolt esetben nyúl a rendszerhasználati árakhoz, és csakis úgy változtatja meg azokat, hogy abból ne keletkezzen profitja a rendszerüzemeltetőknek. Viszont a mostani nehéz helyzetben elkerülhetetlen volt az emelés, ami a villamos energia esetén már a nyáron, a gáznál pedig októberben történt meg.

De például a gáz esetében a korrekció nem érte el a 3 százalékot. Ráadásul azokat sem érintette, akik a rezsicsökkentésben meghatározott átlagfogyasztási mennyiség alatt használtak gázt.

A kormány továbbra is elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartása mellett, ezért a rendszerhasználati díj január 1-től nem emelkedhet a lakossági felhasználók számára

– mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón.

Az energia viszont tovább drágul, így a rendszerüzemeltetők költségei is tovább nőnek. Ezért a kormány extraprofitadót vet ki a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre – tette hozzá a miniszter.

„Annak érdekében, hogy ez ne jelentsen megfizethetetlen terhet az ipar számára, extraprofitadót fogunk kivetni a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre. Ennek a mértéke ’22-ben, illetve ’23-ban is mintegy 40 milliárd forint” – jelentette be a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az extraprofitadó adókulcsát 2022-ben 13 százalékban, 2023-ban pedig 10 százalékban határozták meg – közölte Gulyás Gergely.

Magyarország továbbra is az egyik legolcsóbb energiaárat biztosítja a fogyasztóknak. Erről közölt cikket a Bennfentes. A portál az energetikai hivatal vizsgálatára hivatkozva azt írta, hogy eközben októberben több európai nagyvárosban ismét tovább emelkedtek a háztartások energiaköltségei. Példaként említik az írországi Dublint, ahol 44 százalékkal drágult az áram, de Rómában is 30, Bécsben 24, Berlinben pedig 15 százalékkal emelkedett szeptemberhez képest. A gáz ára Rómában 97, Luxembourgban 64, Lisszabonban pedig 58 százalékkal emelkedett októberben.