Fokozatosan nő Marine Le Pen népszerűsége

Ha most tartanák Franciaországban a köztársaságielnök-választás első fordulóját, Emmanuel Macron helyett Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője, korábbi elnöke nyerné meg a voksolás első fordulóját, derült ki a francia lap, a Journal du Dimanche és az Ifop közvélemény-kutató intézet friss felméréséből. Az Ifopnak arra a kérdésére, hogy „Ha jövő vasárnap tartanák a francia elnökválasztás első fordulóját, legnagyobb valószínűséggel ön mely jelöltre adná le a szavazatát?”

Ugyanakkor a jelenlegi köztársasági elnök, Emmanuel Macron a szavazatok 29 százalékát megszerezve csak másodikként futna be, 1,2 százalékpontos növekedést regisztrálva az áprilisban megszerzett és az első helyet biztosító 27,8 százalékos szavazati arányhoz képest.

Bár az Ifop felmérése szerint a második fordulóból továbbra is Emmanuel Macron kerülne ki győztesként, most már csak a szavazatok 53 százalékát tudhatná magáénak a tavaszi második fordulóban megszerzett 58,5 százalék helyett. Eközben Le Pen már a voksok 47 százalékát szerezné meg a második fordulóban a tavasszal regisztrált 41,5 százalék helyett.

A felmérés eredményeiről szintén beszámoló Europe 1 rádióadó megjegyzi, hogy

Macron pártja a júniusi parlamenti választásokon vesztette el abszolút többségét, és azóta kisebbségben kormányoz. Az elmúlt két hétben a francia kormány háromszor alkalmazta az alkotmány 49.3-as cikkelyét, és így a jövő évi költségvetést, valamint a társadalombiztosítás finanszírozását – utóbbit két részletben – parlamenti szavazás nélkül fogadta el.

Mindhárom eljárás után a baloldali összefogás, az Új Ökológiai és Szociális Népszövetség (Nupes) képviselői és a Nemzeti Tömörülés (RN) is bizalmatlansági indítványokat nyújtottak be a kormány ellen, a Nupes kezdeményezését az RN pedig voksokkal is támogatta. Ha a bizalmatlansági indítványokat a nemzetgyűlés ellenzéki képviselői megfelelő létszámban megszavazták volna, az a kormány bukását idézte volna elő. Élisabeth Borne a Nupes és az RN összefogását a francia kormány megbuktatására sokkolónak nevezte a portugál országos napilapnak, a Publicónak adott szombati interjúban, és bejelentette, hogy nem zárja ki a francia parlament feloszlatásának a lehetőségét sem.

Egyre kevesebb francia tartja veszélyesnek a demokráciára a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülést, de csak harmaduk hisz a párt kormányzóképességében, s egynegyedük gondolja úgy, hogy a pártelnök jó köztársasági elnök lenne - derül ki egy hétfőn közzétett felmérésből, amelyet a Le Monde című liberális napilap és a FranceInfo közszolgálati hírrádió ismertetett.

Ezerfős felmérés alapján jöttek ki az eredmények

A Kantar Public közvélemény-kutató intézet által árpilis 29. és május 4. között 1015 választásra jogosult állampolgár megkérdezésével készült felmérés szerint a franciák 42 százaléka úgy gondolja, hogy a Nemzeti Tömörülés nem jelent veszélyt a demokráciára.

Ez egypontos javulást jelent tavalyhoz, és hatpontosat az előző, 2017-es elnökválasztáshoz képest.

Ugyanakkor a választók 49 százaléka még mindig veszélyt lát a radikális jobboldali pártban.    

A Nemzeti Tömörülés által hirdetett eszmékkel a franciák 29 százaléka ért egyet, ami három pontos javulást jelent egy év alatt, ugyanakkor elmaradt a 2014-nem mért 34 százalékos támogatottságtól, és összességében 1984 óta változatlan mértékű. A megkérdezettek egyértelmű többsége, 62 százaléka, még mindig nem ért egyet a Nemzeti Tömörülés által képviselt értékekkel, de ez öt százalékkal kisebb elutasítottságot jelent, mint tavaly.    

A franciák többsége (55 százaléka) úgy látja, hogy a Nemzeti Tömörülés képes megszerezni a hatalmat.

Ez az arány nem változott jelentős mértékben az elmúlt évben, miközben az azt megelőző években vált a választók személyben kormányzóképes erővé a Marine Le Pen vezette párt (2019-ben 7, míg 2020-ban 9 százalékkal nőtt az arányuk).    

Ugyanakkor a megkérdezetteknek csak 33 százaléka gondolja azt, hogy a Nemzeti Tömörülés képes lenne részt venni egy kormányban. Az arány három százalékot javult tavaly óta. A megkérdezettek többsége (56 százaléka) úgy véli, hogy „a Nemzeti Tömörülés csak egy olyan párt, amely az ellenszavazatokat fogja össze”.   

Marine Le Pen még messze áll korábbi rekordnépszerűségétől

Marine Le Penről, a párt vezetőjéről és elnökjelöltjéről a franciák 53 százaléka gondolja azt, hogy képes döntéseket hozni, de csak 24 százalékuk szerint lenne jó köztársasági elnök, és 37 százalékuk szeretné, hogy ő legyen a párt elnökjelöltje a jövő évi elnökválasztáson.    

A pártelnökről a megkérdezettek 37 százaléka gondolja, hogy a saját táborán kívül is meg tud szólítani választókat,

42 százalékuk szerint „érti a franciák mindennapi problémáit”.

Ez utóbbi tábor három százalékkal nőtt egy év alatt.    

„A Nemzeti Tömörülés lassan lábadozik a 2017-es választási vereség után, és kezdi visszahódítani a közvéleményt a párt által hirdetett eszmék és az elnökük megítélésében, de csak lassú ütemben. Ma már kevésbé tűnik veszélyesnek a demokráciára, és egyértelműen része a politikai színtérnek, mindazonáltal Marine Le Pennek még sokat kell tennie a megítélése javításáért, és azért, hogy visszaszerezze a legutóbbi elnökválasztás előtti rekordméretű támogatottságát" - írta kommentárjában a Le Monde.

A francia kormány új intézkedéseket kíván bevezetni az egyre növekvő inflációval szemben. Élisabeth Borne miniszterelnök jelezte: bonyolult a gazdasági és a nemzetközi kontextus, az infláció az egész országot érinti, a helyzetet pedig tovább tetézi az ukrajnai háború. Kétségessé vált, hogy az országban lesz-e elegendő gáz és áram a téli időszakban – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Franciaországban elszabadult az infláció, ezért a kormány kénytelen válaszlépéseket tenni a lakosság vásárlóerejének javítására. Élisabeth Borne miniszterelnök új törvényjavaslatokat és intézkedéseket ígért az infláció megfékezésére. Elmondása alapján a kormány hamarosan előterjeszti azt a hatvan pontból álló intézkedéscsomagot, amely négy fő téma – az ökológiai átmenet, a teljes foglalkoztatás, a szuverenitás és az esélyegyenlőség – köré csoportosul. Kiemelte, hogy sem az államadósságot, sem az adót nem kívánják emelni, ugyanakkor nem zárt ki egy esetleges gázhiányt, melyre szerinte valós esély van.

A kormányfő által említett intézkedések szeptemberben veszik kezdetüket. Első lépésként a munkanélküliségi biztosítással, a megújuló energiaforrások fejlesztésével és a belügyminisztérium államháztartási tervével kíván foglalkozni a francia kormány, derül ki a Le Parisien nevű lap cikkéből.

Szintén megemelik az alkalmazottaknak adható étkezési utalványok értékének felső határát. A France Info úgy tudja, hogy 19-ről 25 euróra nő az utalványok értékbe, ebben az összegben vásárolhatnak a munkavállalók élelmiszert vagy költhetnek az éttermekben; a megemelt összeg a jövő év végéig lesz érvényben. A szeptemberi iskolakezdést pedig támogatással és rendkívüli iskolakezdési pótlékkal igyekszik megkönnyíteni a családoknak a francia kormány.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter ugyanakkor a Les Échos nevű gazdasági lapnak adott interjújában azt mondta, hogy az ársapka nélkül az energiaárak a duplájára fognak emelkedni 2023-ban, ami háztartásonként havonta átlagosan 120 eurós többletkiadást jelent. A kormány által meghatározott négyszázalékos tarifaemelkedés az év végéig marad érvényben, 2023-ban pedig fokozatos emelésre kell majd számítani. A kormány célja ugyanis az energiaárak robbaná­sszerű emelkedésének elkerülése, mindazonáltal a lakosságnak fel kell készülnie arra, hogy jövőre többet kell fizetni a gázért és a villanyért.