Ezek a zaporizzsjai atomerőműre mért csapások adatai

„A mostani csapássorozat után, ahogy korábban, úgy most is átküldünk minden rendelkezésre álló információt a találatok következményeiről, beleértve a fotó- és videoanyagokat” – mondta Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország arra kérte a NAÜ-t, hogy haladéktalanul tájékoztassa tagállamait a történtekről, mert a nemzetközi közösségnek tudnia kell, hogy ki a felelős az erőmű elleni támadásokért. Zaharova úgy vélekedett, itt az ideje, hogy a nevükön nevezzék a dolgokat, különben lehetetlen lesz megfékezni az ukrán hadsereg támadásait.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők szombaton és vasárnap reggel több mint 20 nagy kaliberű tüzérségi lövedéket lőttek ki a zaporizzsjai atomerőmű területére, valamint a létesítményt tápláló távvezetékre.

A létesítményben a sugárzás szintje továbbra is normális.

Renat Karcsaa, a Roszenergoatom főigazgatójának tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva vasárnap elmondta: a NAÜ-nek a zaporizzsjai atomerőműben tartózkodó szakértői tájékoztatást kaptak arról, hogy az ukrán fegyveres erők szombaton és vasárnap a Dnyipropetrovszk megyei Marhanecből lőtték az erőművet.

Karcsaa szerint egy ballisztikai szakértő bizonyítékokkal alátámasztva magyarázta el a csapások eredetét a NAÜ képviselőinek. Az orosz tisztségviselő szerint az ügynökség szakértői ezt követően jelentést küldtek a központjukba.

Elmondta azt is, hogy

a létesítményben olyan szerkezeteket építenek ki, amelyek „biztonsági párnaként” szolgálnak, és megvédik a nukleáris hulladéktárolót a tüzérségi lövedékek esetleges találatától.

Karcsaa szerint a „valódi döntéseket meghozó államoknak” szerződésben kellene kötelezniük Ukrajnát arra, hogy állítsa le a tüzérségi támadásokat, a kötelezettség megszegésének pedig súlyos következménnyel kellene járniuk.

Korábban az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők két hónapos szünet után a hétvégén újrakezdték a zaporizzsjai atomerőmű lövetését, legkevesebb 25 lövedéket kilőve rá. Ezek közül az egyik a 2. számú különleges épület tetejét találta el, ahol a nukleáris üzemanyagot tárolják. A támadást a tárca szerint az orosz tüzérség elfojtotta.

Több tucat rakéta csapódott be a zaporizzsjai erőmű területén, amelyek több épületet és műszereket is megrongáltak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértőket küld a területre, de egyelőre úgy tűnik, nincs szivárgás. A támadásért ismét egymást vádolja Kijev és Moszkva. Ezalatt valóságos rakétazápor zúdult az ukrán harcállásokra: vasárnap kevesebb mint 24 óra alatt 400 rakétát lőttek ki az oroszok Dél- és Kelet-Ukrajnára .

Újabb légicsapások rázták meg a zaporizzsjai atomerőművet a hétvégén – közölték az orosz hatóságok. A moszkvai védelmi tárca szóvivője szerint több tucat robbanás rázta meg a létesítményt szombaton és vasárnap.

„A kijevi rezsim nem hagy föl a zaporizzsjai atomkatasztrófa fenyegetése jelentette provokációval. November 19-én 11 nagykaliberű rakétát lőttek ki a létesítményre, november 20-án reggel pedig megismételték: 12 rakétát lőttek ki, amelyek az ötös és a kettes blokk között robbantak fel. Az egyik a kettes számú építmény tetőszerkezetét találták el. Később két újabb rakéta csapódott be, ezúttal az erőművet ellátó elektromos hálózatot érte támadás” – mondta az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Igor Konasenkov kijelentette: a sugárzás mértéke nem lépte át a normális határértéket.

A támadást a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is megerősítette. Azt írta: több mint egy tucat robbanás rázta meg az erőmű területét, a támadásban megrongálódott a létesítmény számos épülete és műszere. Később hozzátették: az ügynökség szakemberei kedden helyszíni vizsgálatot végeznek, ám úgy tűnik: nincs sugárveszély és az erőmű áramellátása is biztosított.

Az erőmű ukrán üzemeltetője közleményében reagált. Az Enerhoatom azt írta: az oroszok állnak a támadás mögött. Eszerint ugyanis éppen azok a blokkok sérültek, amelyek még az ukrán hálózaton vannak és Ukrajnát látják el elektromossággal.

A kelet-ukranai frontvonalon ezalatt heves harcok dúlnak. A támadások központja továbbra is Donbasszban van. Hétfőre virradóan tíz településen alakultak ki fegyveres összecsapások, orosz közlések szerin 30 ukrán fegyveres vesztette életét. Az oroszok valóságos rakétazáport zúdítottak az ukrán harcállásokra.

Kevesebb mint 24 óra leforgása alatt több mint 400 rakétát lőttek át a frontvonal ukrán oldalára – közölte Volodimir Zelenszkij.

„A leghevesebb harcok, ahogy korábban is, a Donyecki területen dúlnak. Bár a hideg idő miatt ma kevesebb támadás érte állásainkat, mint korábban, a légicsapások száma sajnos továbbra is szélsőségesen magas. A luhanszki régióban ennek ellenére sikerül lépésről lépésre előre haladnunk” – mondta az ukrán elnök.

Felrobbant, majd óriási lángokkal égett egy benzinraktár Donyeck egyik elővárosában: az üzemanyagtartályt az orosz hadsereg ellenőrizte, a detonációt valószínűleg egy ukrán rakéta okozta.

Szombaton az ukrán ellenőrzés alatt álló Herszonban gyulladt ki egy olajtározó: kijevi közlések szerint akkor egy orosz légicsapás okozta a tüzet.

Elítélte Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait ért szándékos és célzott támadást vasárnap Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, aki „ennek az őrületnek a megállítására” szólított fel.

Oroszország és Ukrajna vasárnap ismét azzal vádolta meg egymást, hogy ágyúzták az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai atomerőművet.

„Robbanások történtek ennek a nagy atomerőműnek a területén, ami teljesen elfogadhatatlan” – mondta Rafael Grossi a BFMTV francia hírcsatornának adott nyilatkozatában. „Akárki is tette ezt, azonnal abba kell hagynia” – figyelmeztetett a NAÜ vezetője. Hangsúlyozta egyben: „Azok, akik ezt teszik, tudják, hogy hova csapódnak be a lövedékek. Ez teljesen szándékos, célzott támadás”.

Moszkva és Kijev hónapok óta egymást vádolja a frontvonalhoz közel fekvő helyszín támadásával. A hétvégén, többtucatnyi tüzérségi csapás érte az erőművet, amelyek közül néhánynak a NAÜ szakértői is szemtanúi voltak – áll az ügynökség közleményében.

„A helyzet rendkívül súlyos ”

– mondta a szervezet vezetője anélkül, hogy az orosz vagy az ukrán erőket hibáztatta volna.

Kifejtette, hogy a létesítmény a frontvonalon van, katonai tevékenységek zajlanak a környékén, amelyeket nagyon nehéz azonosítani, a térségben orosz és ukrán csapatok vannak jelen.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a kijevi rezsim „nem hagy fel a provokációkkal”, hogy a zaporizzsjai atomerőműben katasztrófaveszélyt idézzen elő. A közlemény szerint szombaton és vasárnap az ukrán erők több mint húsz nagy kaliberű lövedéket lőttek ki a létesítményre.

A lövedékek a 4-es és az 5-ös erőművi blokkok között robbantak fel, és egy, a blokkok közelében található különleges épület tetejét vették célba. Ez a különleges épület egy nukleáris üzemanyagraktárnak ad otthont

– tájékoztatott a Roszenyergoatom, az atomerőműveket üzemeltető orosz vállalat egyik tisztviselője, Renat Kartcsa, akit a TASZSZ hivatalos orosz hírügynökség idézett.

A támadások ellenére az erőmű területén a sugárzás szintje a normális értékeken belül marad – derült ki az orosz védelmi tárca közleményéből.

A zaporizzsjai erőmű az Oroszország indította háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, és többször is kénytelen volt tartalékgenerátorokkal működni. Hat szovjet tervezésű, VVER-1000 V-320 típusú, vízhűtéses és vízzel moderált, 235-ös urániumot tartalmazó reaktora van. A reaktorokat leállították, de fennáll a veszélye annak, hogy a nukleáris üzemanyag túlmelegszik, ha a hűtőrendszereket működtető áramellátás megszűnik. A tüzérségi támadások többször elszakították az elektromos vezetékeket.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna ágyúzta az erőművet ellátó elektromos vezetékeket, de az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat az orosz hadsereget vádolta a belövésekkel, mondván, hogy az oroszok az erőmű egyes részeinek újraindításához szükséges infrastruktúrát vették célba, hogy tovább korlátozzák Ukrajna energiaellátását.

Többmillió ukrán életét fenyegeti a tél az ország energetikai létesítményeit ért pusztító orosz támadások után – figyelmeztetett hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Hans Kluge, az ENSZ szakosított egészségügyi szervezetének európai igazgatója újságírók előtt Kijevben emlékeztetett, hogy Ukrajna energetikai létesítményeinek a fele rongálódott meg vagy dőlt romba. „Ma tízmillió ember, a lakosság egynegyede van áram nélkül” – mondta.

„Ez a tél több millió ember életét fenyegeti Ukrajnában” – hangsúlyozta. A mínusz 20 Celsius-fokos előrejelzések súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek. „A hideg időjárás gyilkos lehet” – hívta fel a figyelmet Kluge, aki szerint „ez a tél a túlélés próbája lesz”.

Az ukrán energetikai létesítményekben okozott károk „máris pusztító hatást gyakoroltak az egészségügyi rendszerre és a lakosság egészségére” – tette hozzá Kluge.

Több százezer házban és lakásban, iskolában és kórházban nincsen fűtés.

Kluge elmondta, hogy a WHO az orosz invázió kezdete óta ukrajnai egészségügyi létesítmények elleni több mint 700 támadást jegyzett fel, amelyek szerinte a nemzetközi humanitárius jog „nyilvánvaló megsértését” jelentik.

Az igazgató szerint ez azt jelenti, hogy több száz kórház és egészségügyi intézmény fűtőolaj-, víz- és áramhiány miatt nem képes teljes üzemben működni. „Arra számítunk, hogy további két-három millió ember hagyja el otthonát meleget és biztonságot keresve” – tette hozzá.

„Ezek az emberek súlyos egészségügyi problémákkal kénytelenek szembenézni, így olyan légzőszervi megbetegedésekkel, mint a Covid-19-betegség, a tüdőgyulladás, az influenza, valamint a lakosság alacsony átoltottsága miatt a diftéria és a kanyaró” – ismertette Kluge.

Hozzátette, hogy mindez befolyással van az emberek mentális egészségére is. Mintegy tízmillió embert fenyegetnek olyan mentális zavarok, mint az akut stressz, a szorongás, a depresszió, a szerhasználat és a poszttraumás stressz okozta rendellenességek.

Andrij Jermak az ukrán elnöki hivatal vezetője úgy véli, hogy Ukrajna valószínűleg nem tud a jövő tavaszra véget vetni az Oroszország által kirobbantott háborúnak. Erről egy halifaxi biztonsági fórumon tett felszólalásában beszélt.

Hozzátette, hogy ez szerinte inkább hangzik vágyálomnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „ukránok milliói reménykednek abba, hogy ez a háború mielőbb véget ér”. Emlékeztetett arra, hogy idén Ukrajna sikereket ért el a csatatéren, felszabadította Herszont és előrenyomult a harkivi régióban.

„A háború azonban tovább tart, és nem állok készen arra, hogy megnevezzem a pontos napot és időpontot, hogy mikor győzünk, de ez mindenképpen megtörténik” – szögezte le Jermak.