Ez a magyar energiapolitika négy alapelve

Szijjártó Péter azt írta: „A magyar energiastratégia négy alapelve mindenhol ugyanaz. Oroszországban is.

1. Az energiamix összeállítása kizárólagos nemzeti hatáskör, ezért azt semmifajta szankció nem korlátozhatja.
2. Lehetővé kell tenni azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek az energiabiztonság garantálásához. PAKS2 ilyen, így azt semmi sem akadályozhatja.
3. Energetikai diverzifikáció kell és ennek lényege, hogy minél több forrás álljon rendelkezésre, nem pedig az, hogy bizonyos forrásokat kizárunk.
4. A karbonsemlegesség nem ideológiai, hanem gyakorlati kérdés. Hiába próbálják egyes európai politikai mozgalmak kisajátítani, ennek az ügynek elsősorban a környezetvédelemről kell szólnia.”

Semmifajta szankció nem korlátozhatja a magyar energiaellátást, miután hazánk energiastratégiájának egyik alapelve, hogy az energiamix összeállítása kizárólagos nemzeti hatáskör – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az oroszországi Szocsiban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Atomexpo plenáris panelén a magyar energiastratégia négy alapelvét ismertette, amelyek közül az első, hogy az energiamix összeállítása kizárólagos nemzeti hatáskör, amit semmifajta szankció nem korlátozhat, ezért sem támogatta a kormány például az európai uniós olajembargót és a gázárplafont.

A második, hogy lehetővé kell tenni azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek az energiabiztonság garantálásához, márpedig ezen a téren saját források hiányában főleg a nukleáris kapacitások bővítése a megoldás, így ennek akadályozása támadást jelent a nemzeti szuverenitás ellen – mutatott rá.

Fontos célnak nevezte az energetikai diverzifikációt, hozzátéve, hogy

ennek definícióját illetően azonban vita van, mivel hazánk ez alatt azt érti, hogy minél több forrás álljon rendelkezésre, nem pedig bizonyos források kizárását.

Aláhúzta: Magyarország kormánya nem ideológiai, hanem gyakorlati kérdésként tekint a karbonsemlegességre, miközben egyes európai politikai mozgalmak kisajátították az ügyet, amelynek mindenekelőtt a környezetvédelemről kellene szólnia.

Úgy vélekedett, hogy az atomerőművek jelentik a legmegbízhatóbb, legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb energiatermelési módot, amit jól mutat, hogy a paksi bővítés révén évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz megelőzhető.

Szijjártó Péter felszólalásában arról számolt be, hogy Magyarország a rezsicsökkentés miatt egyedülálló helyzetben van Európában. A kormány az emberek terheinek mérséklése érdekében 2013 óta jelentős állami forrásokat fordított az addigi magas rezsiárak letörésére, így a mostani áremelkedés óriási többletkiadásokat jelent a költségvetés számára.

„Ez az extrém globális áremelkedés súlyosan ellentétes a nemzeti érdekeinkkel”

– fogalmazott.

Közölte, hogy a tavalyi év első feléig aranykorát élte az európai energiapiac, a versenyképességet jórészt a fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó orosz energiaforrások kombinációja adta, de elmaradtak a szükséges infrastruktúra-fejlesztések.

Ezzel szemben Magyarország elvégezte a házi feladatát, hosszú távú szerződéseket írt alá, összekötötte energiahálózatát a hét közül hat szomszédos országgal, illetve a paksi atomerőmű bővítéséről döntött, mivel hazánk nem politikai vagy ideológiai, hanem fizikai kérdésként tekint az energiára – mondta.

Leszögezte:

a nemzetközi energiapiac kiszámíthatatlansága miatt minél nagyobb fokú önellátásra van szükség, amit Magyarország esetében egyedül az atomenergia tud garantálni.

A miniszter az Atom tavasz – Fenntartható jövő megteremtése című beszélgetésen kiemelte, hogy hazánkban napenergia-beruházások is zajlanak, amelyek a nukleáris kapacitás fejlesztésével együtt 2030-ra lehetővé teszik, hogy az ország 90 százalékban maga állítsa elő a felhasznált villamos energiát.

Kijelentette, hogy az EU-ban a párbeszéd egyre átideologizáltabb és átpolitizáltabb, rendkívül nehéz józan észre és racionalitásra épülő vitát folytatni számos kérdésről. Mint mondta, ilyen volt a nukleáris energia ügye is, a kormány azonban partnereivel együtt hatékonyan lépett fel ennek negatív diszkriminációja, valamint az ezért küzdő, jól finanszírozott és szervezett civil szervezetek ellen.

Vannak országok és hatóságok Európában, amelyek még brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél, ilyen a német exportügynökség is, amely még nem hagyta jóvá az új paksi blokkok irányítástechnikájának kivitelét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az oroszországi Szocsiban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 12. Nemzetközi Atomexpóról bejelentkezve a paksi bővítés fontosságáról beszélt, főleg arról, hogy a jövőben azon országok lesznek biztonságban, amelyek maguk tudják előállítani az általuk felhasznált energia egy jelentős részét.

Ez pedig Magyarország esetén saját források hiányában egyedül a nukleáris energia révén lehetséges, a tervezett két új blokk pedig több mint megduplázza a jelenlegi kapacitást, és ezáltal hosszú távon is biztosítani fogja hazánk ellátását és a rezsicsökkentés vívmányainak fenntartását – tudatta.

„A terv és a cél továbbra is az, hogy 2030-ra legyünk kész a két új blokkal, ennek akadályát gyakorlatilag csak külső tényezők jelenthetik”

– hangsúlyozta.

„A szankciókat sikerült eddig kivédenünk, mind a nyolc csomag vitájánál világossá tettük, hogy a nukleáris energia nem lehet része a csomagoknak (…) Viszont az látszik, hogy vannak országok, vannak hatóságok, amelyek még brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél, s kicsit túlteljesítenek” – emelte ki.

Szijjártó Péter példaként hozta fel a német exportügynökséget, amely még nem hagyta jóvá az új paksi blokkok irányítástechnikájának kivitelét, míg a francia konzorciumi partner esetében Párizsban ezt már megtették.

„Őszintén remélem, hogy egyetlen európai ország sem fogja gátolni ezt a beruházást. Látni kell, hogy ma az energiaellátás biztonsága nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai, ráadásul szuverenitási kérdés is”

– fogalmazott.

„Arra kérünk mindenkit, európai uniós intézményeket, európai bankokat, európai kormányokat, hogy tartsák tiszteletben azt a tényt, hogy a szankciók nem sújtják a nukleáris energiát, és ne gátolják a magyar nukleáris beruházást, amely a hosszú távú energiaellátásunk biztonsága és a megfizethető ellátás szempontjából is kritikus fontosságú” – tette hozzá.

A miniszter elmondta, vannak olyan, „zöldnek nevezett NGO-k, akik jól szervezettek, komoly finanszírozási háttérrel rendelkeznek, és azt tekintik missziójuknak, hogy a nukleáris projekteket valahogyan próbálják megakadályozni”.

„De azt látni kell, hogy aki az atomenergiával szemben lép fel, az egyrészt a józan ésszel szemben cselekszik, másrészt pedig ellehetetleníti hosszú távon az európai ellátásbiztonságot és a megfizethető energiaszolgáltatást, ráadásul a zöld célokkal is szembemegy”

– húzta alá.

Utóbbival kapcsolatban rámutatott, hogy a paksi atomerőmű működésével jelenleg évente 14,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátása előzhető meg, a bővítéssel pedig ez további 17 millió tonnával fog nőni, ráadásul így körülbelül évi négymilliárd köbméterrel kevesebb földgázt kell majd felhasználni.

Leszögezte: az atomenergia a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legkörnyezetbarátabb, legbiztonságosabb módja az energiaelőállításnak.

„Mindenki, aki ezt tagadja, az kizárólag ideológiai-politikai alapon teszi ezt, a józan ész talaján állva a nukleáris energiát támadni nem igazán lehet”

– vélekedett.

Szijjártó Péter közölte, hogy Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával is tárgyalt, akivel áttekintették a beruházást, ami szavai szerint szépen halad előre.

Beadták a létesítési engedélyhez kapcsolódó előzetes biztonsági jegyzőkönyvet, megfelelően halad a talajkitermelés és a következő lépés a teljes talajkiemelési terv engedélyének benyújtása lesz. Eközben már zajlik Oroszországban két rendkívül fontos eszköz gyártása – tájékoztatott.

Kitért arra is, hogy a paksi bővítés Magyarország történetének legnagyobb, több mint 12 milliárd euró értékű zöldmezős beruházása, amely mintegy tízezer munkahelyet hoz létre.