6 milliárdot kapott a Fidesz-kormánytól az ásványvizes milliárdos

A magát self-made mannek beállító Balogh Levente valójában a kommunizmus alatt gazdaggá vált apjától örökölte vagyonát-és gyakorlatilag cégét, a Szentkirályit is. Az ugyanis a Márka és Olympos üdítőkkel karriert csináló Balogh Sándor cégéből vált ki. Az elmúlt években RTL-es celebbé váló Balogh Levente, aki sok milliárd forint támogatást kapott a Fidesz-kormánytól támogatásként, néhány nappal a választás előtt arra panaszkodott, Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az Európai Unióból. Ez nem csak azért érdekes, mert nem volt igaz, hanem azért is, mert 2015-ben Balogh még azt mondta a Forbes-nak, nemmel szavazna Magyarország uniós tagságára.

Balogh Levente apja cégénél, a Vitapress Kft.-nél kezdte karrierjét még a '90-es években. Balogh Sándor a Márka és az Olympos italgyártó cégekben betöltött vezető tisztségének köszönhetően már a rendszerváltáskor gazdag embernek számított, amely biztos hátteret jelentett Balogh Leventének a terjeszkedéshez.

Balogh maga rendszeresen beszél arról, hogy a marketing legalább annyira fontos, mint a minőségi termék, ami karrierútjának ismeretében legalábbis beszédes ars poetica. Ugyanis- mint azt már említettük- a milliárdos története nem a Szentkirályi vízzel, hanem apja egyik vállalkozásával, a Vitapress Kft-vel kezdődött, ahová 1992-ben került. Az ott gyártott italok kizárólagos forgalmazójaként gyakorlatilag egyből fontos pozíciót szerzett a cégben. Ezt követően a vállalat marketing igazgatója1 lett, majd 2007-ben át is vette a céget.

A fiatal Balogh Levente

A karrierút azért érdekes, mert a Szentkirályi ásványvíz története szorosan összefonódik a Vitapress Kft.-vel. A vállalat hírnevét megalapozó vizet ugyanis egy olyan kút fúrásakor fedezték fel, amelyet eredetileg a Vitapress termékeinek gyártásához akart használni a cég. Ezt a terméket választotta le később önálló cégbe Balogh Levente. Vagyis önálló cégalapításról legfeljebb részben beszélhetünk: a Szentkirályi víz eredetileg Balogh Sándor terméke volt. Az önálló vállalkozó brandje azonban ezt a sztorit kicsit kiszínezte.

Állami milliárdokból fejlődhetett a Szentkirályi

A fenti anekdota is jól mutatja, hogy Balogh valóban komolyan gondolja, hogy a marketing legalább olyan fontos, mint a beltartalom. Mindez megmagyarázza a politikai szerepvállalását is: a, "self-made" emberek mellé áll az önerőből lett milliárdos. 

Ugyanis Balogh Levente épp annyira önerőből lett milliárdos, mint más bukott káder: semennyire.

Mint azt fent bemutattuk, jelentős családi hátszéllel indult a Szentkirályi története, amely aztán állami támogatással folytatódott. 

Összesen 6,3 milliárd forintot kapott két projektre Balogh Levente az államtól a Fidesz-kormányok alatt.

• 4,2 milliárdos keretösszegből 2,5 milliárdot hívott le HIPA-támogatásból,2
• valamint 2025-ben 3,8 milliárd forintot kapott a Pepsi gyártásának magyarországi gyártásához3

Balogh Leventét éppen 3,8 milliárd forint állami támogatással nyomja el a rendszer

Ekkor még láthatóan támogatója volt a kormányzatnak, ahogy az előtte való 15 évben is, mint a választás után egy héttel fogalmazott,

2010-ban még támogatója voltam a Fidesznek, hogy Gyurcsány Ferencet leváltsák.4

A kijelentés egyébként azért meglepő, mert egy héttel korábban, a választás napján még azt mondta,

Én nem vagyok fideszes, nem is voltam soha.5

A marketing és a beltartam ismét szembekerült egymással.

Magyarország uniós tagsága egy vicc

A legfurcsább konfliktusa saját magával azonban mégsem ez Balogh Leventének, hanem az, hogy mit gondol az Európai Uniót illetően. Politikai ébredését és a kormányzati milliárdoktól eltekintve NER-től való különállására való ráébredését ugyanis arra alapozta, hogy félelmei szerint Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az Európai Unióból.

Arról szavazunk, hogy az Unióban európaiként, vagy Európában kitaszítottként éljünk

-üzente a magyar választóknak két nappal a választások előtt.6

Vagyis azt kell gondolnunk, hogy az "européer" elköteleződés vitte Baloghot a Tisza táborába. Azonban ennél valószínűbb, hogy itt is inkább a marketing szempontok játszhattak szerepet. Korábban ugyanis sokkal kevésbé volt elkötelezett Magyarország uniós tagsága mellett. 

2015-ben azt mondta, hogy nemmel szavazna Magyarország uniós tagságára, mert amíg nem lehet csatlakozni az euróhoz, a tagság csak vicc. Magyarország számára viszont nem lenne jó az euró bevezetése - erről is beszélt.

"Vicc ez az egész, olyan kis országokban vezették csak be az eurót, ahol ez semmit se számít"

-mondta a Forbesnak még 2015-ben.7

Az interjúban azt is kijelentette, akkor, 2015-ben nemmel szavazna az uniós tagságra. Tekintve, hogy Magyarországon jelenleg sincs euró, feltételezhető, hogy Balogh hiányérzete az EU-val kapcsolatban nem enyhült. Vagyis a kiállás, miszerint félti hazánk uniós tagságát a Fidesz-kormánytól, legalábbis átlátszó érvelés.

Ki az a Wáberer, aki utolsó pillantban pártolt át a Tiszához?

Ügyeskedő volt világéletében... Mindig odaállt ahonnan valamit remélt...

Meglehetősen kétes módszerekkel alapozta meg milliárdos vagyonát Magyar Péter egyik legújabban elkőkerült oligarcha támogatója, Wáberer György. Az egykoron fuvarozóként, kamionos cégével gazdaggá vált Wáberer úgy szerezte meg a Volán Tefut, hogy az Agrobank egy olyan finanszírozási formával hitelezte az üzletet, ami miatt az a bank vezetőjét, Kunos Pétert letöltendő börtönre ítélték. Kunosnak kiváló kapcsolatai voltak a kommunista pártállamban, később az MSZP-n és az SZDSZ-en belül. Nem véletlen, hogy elítélése után széleskörű mentési akciót indított az SZDSZ, melyben Wáberer is részt vett, Göncz Árpád pedig megpróbált neki kegyelmet adni, amit Dávid Ibolya, az első Orbán-kormány igazságügyi minisztere akadályozott meg. Bár Wáberer György 2020. nyarától 2023. elejéig kormánybiztos volt, politikai pályája a baloldalról indult.

A választás estéjén pezsgővel a kezében, Magyar Péter és Radnai Márk társaságában ünnepelte a Tisza Párt győzelmét Wáberer György.

A jelenet jelzésértékű volt, és egyúttal azt vetíti előre: komoly üzletek várhatnak a 12. leggazdagabb magyar üzletemberre1 a nemsokára felálló kormánytól.

Szintén erre lehet következtetni abból, hogy a Tisza sajtóosztályának is nevezett Telex pár nappal a választás után videós interjút készített vele. Wáberer ekkor mesélte el, hogy már egy évvel korábban elkezdte támogatni az akkor még ellenzékben lévő pártot, miután egy meg nem nevezett, befolyásos vállalkozó barátja összehozta Magyar Péterrel.

Wáberer György "nagy túlélő", politikai rendszereket és kormányokat vészelt át, amit elsősorban dörzsöltségének és simulékonyságának köszönhet. 

Ezúttal is jó időérzékkel váltott (vissza): a Telex stúdiójában már az új hatalom felé közeledve olyanokat mondott, hogy Magyar Péter győzelmekor átélt érzéseit csak a gyerekei születéséhez tudja hasonlítani -ami meglehetősen gyomorforgató hízelkedés.

Hiába azonban az irányváltások, Wáberer György üzleti karrierje egyértelműen a baloldalról indult. Kevesen tudják, de a kezdőlökést egy pártállami időkben edződött, az MSZP-SZDSZ koalíció elitjével szoros viszonyban szereplő bankár adta meg neki.

Wáberer Györgyöt a legtöbben a mai napig "kamionkirály"-ként ismerik. Annak ellenére, hogy már évekkel ezelőtt, 2016-ban kiszállt a szállítmányozási iparágból és a magánegészségügyben épített ki magának üzleti érdekeltséget.

A Forbes becslése szerint mintegy 166 milliárd forintnyi vagyont halmozott fel az évek során. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a Waberer's Internationallal a régió egyik legnagyobb fuvarozó cégévé nőtte ki magát. Éppen ezért érdemes a kezdetektől megnézni, hogyan is jött létre a birodalom.

Az 1956-ban született nagyvállalkozó pályája bőven a rendszerváltás előttre nyúlik vissza. Miután elvégezte a győri közlekedési főiskolát, 1982-ben a 3. számú Volánnál helyezkedett el, nemzetközi kamionsofőrként.
Később a Volán Elektronikánál, majd 1986-tól a Volán Tefu Rt.-nél folytatta, utóbbinál 1994-ig számítástechnikai irodavezetőként dolgozott.

Ekkor, a privatizációs hullám csúcspontján jött Wábererben a felismerés: mi lenne, ha társaival megvásárolnák a csőd közelbe kerülő céget, amely egyúttal a munkahelyük is volt?

A Volán Tefu 1994-ben felszámolásközeli helyzetben volt, gyakorlatilag életképtelennek bizonyult. A mára tiszás üzletembernek azonban ekkor még nem volt elegendő tőkéje a tranzakcióhoz. 

Így egy speciális, erősen vitatható módszerrel szerezte meg a csődközelben lévő vállalkozást. 

Jókor volt jó helyen: Wáberer György meglovagolta a privatizációs hullámot és kétes módon megalapozta a vállalkozói karrierjét. Forrás: Facebook

Trükkös cégvásárlás

A Népszava 2002-es, Wáberer üzleti húzásával foglalkozó cikkében úgy fogalmazott, hogy a Volán Tefu körüli manőver "a magyar gazdaság és igazságszolgáltatás szempontjából is különösen érdekes."2

Megjelent ugyanis a színen a nem éppen makulátlan hírnevű bankár, Kunos Péter és az általa vezetett Agrár Innovációs Bank Rt. (Agrobank). Ők voltak azok, akik segítő kezet nyújtottak a Volán Tefunak, egész pontosan Wáberer körének.

A Magyar Nemzet későbbi, 2004-es véleménycikkében úgy fogalmazott, hogy Wáberer "hálát rebeghet Kunos Péternek, aki több száz milliós, állami garanciás egzisztenciahitelhez juttatta."3

Az Agrobank azonban nemcsak hitelt biztosított, hanem aktívan közreműködött az adósságok átütemezésében is. Emellett egy úgynevezett "bizalmi kéz" konstrukciót is alkalmaztak: egy harmadik társaság ideiglenesen tulajdonrészt szerzett a cégben, biztosítva ezzel a bank érdekeit a hitel visszafizetéséig.

Ez a megoldás addig maradt volna fenn, amíg a hitelt vissza nem fizetik, utána a menedzsment jelképes áron visszavásárolhatta volna a részesedést. Az Agrobank egyébként ezzel a módszerrel több tucat vállalat privatizációját segítette.

Csakhogy a hatóságok nem díjazták a módszert, aminek következtében kirobbant a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb bankbotrány. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Wáberer és cége nem került bíróság elé, őket nem vádolták törvénytelenséggel.

Az ügyészség 1994-ben lakossági bejelentések után kezdett el vizsgálódni Kunosék gyakorlatával kapcsolatban, amit később vesztegetésként értékeltek. Álláspontjuk szerint a bankvezetők (a tulajdonukban álló cégeken keresztül) saját magukat juttatták anyagi előnyhöz.

Így feljelentették az Agrobank vezetőit, Kunos Pétert és Kovács Mihályt, akiket 1994 novemberében a rendőrök előzetes letartóztatásba helyezték. Sokat elmond a botrány volumenéről, hogy a televízióban élőben közvetítették a rendőrségi akciót. Így milliók nézték, ahogy a bankvezetőket hátrabilincselt kézzel elvezették.4

1998-ban hosszas jogi procedúra után a Wáberert kisegítő bankárt két és fél év börtönbüntetésre ítélték. 

Az Agrobank egykori vezérigazgatója, Kunos Péter a sajtónak nyilatkozik. Forrás: MTI

Nem mellékes, hogy Kunos erősen kapcsolódott a kommunista, később az MSZP-SZDSZ-féle elithez.

A hetvenes években a Marx Károly Közgazdasági Egyetem elvégzése után a Pénzügyminisztériumban kezdett el dolgozni. Kezdetben gyakornokként, majd előadóként, főelőadóként, csoportvezetőként.5

1988-ban a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott Tervgazdasági Bizottság titkárává, majd a hivatal elnökhelyettesévé, később – Békesi László minisztersége idején – a Pénzügyminisztérium államtitkárának nevezték ki.6

Mondani sem kell, hogy a rendszerváltás előtt csak azok kerülhettek ilyen pozíciókba, akiknek erős pártállami kapcsolataik voltak.

Kunos az 1989-es fordulat után is ügyesen helyezkedett, így került az Agrobankhoz, amelyet egészen 1995-ig vezetett. Egyes információk szerint kiváló kapcsolatot ápolt a szocialista-szabad demokrata koalíció vezető politikusaival.

Menteni próbálta a barátját

Feltűnő, hogy a korabeli balliberális sajtóban látványosan mentegetni próbálták Wáberer György patrónusát.

A fentebb idézett Népszava-cikkben konkrétan arra jutottak, hogy Kunos nem követett el jogellenes cselekményt. Sőt, a szerző az írás legvégén egyenesen arról ábrándozott, hogy "talán egyszer Kunos Pétert rehabilitálni fogják."

Nemcsak a médiában, hanem politikai szinten is megkezdődött az elítélt bankár mosdatása. Ebben kulcsszerepet vállalt a mostanában a Tisza Párt körül legyeskedő Wáberer György is.

1998 júniusában, még az ítélet előtt benyújtottak egy kegyelmi kérelmet az Igazságügyi Minisztériumhoz, amit sajtóértesülések szerint a szocialista tárcavezető, Vastagh Pál támogatott.

Csakhogy jött a kormányváltás, és az új tárcavezető, Dávid Ibolya nem javasolta a köztársasági elnöknek a teljesítését. A SZDSZ-es Göncz Árpád ennek ellenére aláírta a beadványt, amit Dávid Ibolya nem volt hajlandó ellenjegyezni.7

Wáberer György erre rácsatlakozva levélben fordult a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz. Megkeresésében azt írta, hogy támogatja az elítélt baloldali bankár felmentésére irányuló kérvényt, éppen ezért aláírásgyűjtést kezdeményezett az ügyben.

A 168 Órának elárulta azt is, hogy az eljárás során őt is kihallgatták a rendőrök. Majd barátja védelmében leszögezte, hogy "az Agrobank-ügyben nincsenek károk, se károsultak, se vesztegetők, se vesztegetettek".

Wáberer György aláírásgyűjtést kezdeményezett a jogerősen elítélt baloldali bankár, Kunos Péter érdekében. Forrás: Arcanum/168 Óra

Kunos Péter börtönbe vonult, de büntetését nem töltötte le teljes egészében, idő előtt feltételesen szabadlábra helyezték.

Egykori pártfogoltja, Wáberer György pedig nekilátott gazdasági birodalmának kiépítéséhez – kétes megítélésű alapokról indulva.

Az addigra már a többségi tulajdonában lévő Volán Tefu a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején rendszerint közel 10 milliárd forintos éves árbevételt ért el, és évente 1,5–2 milliárd forintos nyereséget termelt. Ez alapján kifejezetten sikeres középvállalatnak számított.

2002-ben cégével felvásárolta a hazai fuvarozási piac másik jelentős (nemzetközi) szereplőjét, a Hungarocamiont. Ezzel piacvezető lett régiós szinten, és Waberer's névvel kezdetét vette a nemzetközi brandépítés.

A kézezres évek közepére alakult ki az a struktúra, a Waberer's International Nyrt., amellyel a nagyvállalkozó egészen 2016-ig nyomult a nemzetközi fuvarozási piacon, amikor eladta a részesedéseit a cégben.