Egész Európa energiaellátását veszélyeztetné egy újabb szankciós csomag

A kilencedik szankciós csomag bevezetésének emlegetésére is újabb gázáremelés következett be a világpiacon – mondta a külgazdasági és külügyminiszter Szófiában, a Közép-európai Kezdeményezés külügyminiszteri találkozóján. Szijjártó szerint a szankciók kudarcot vallottak. Elemzők közben arról beszélnek: egész Európa energiaellátását veszélyeztetné egy újabb szankciós csomag, az orosz fűtőelemek importtilalma pedig az atomerőművek leállásához is vezethet. Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán azt írta: a szankciók romba döntik Európa gazdaságát – hangzott el az M1 Híradó műsorában.

„Miközben Európa szenved az energiaválságtól, Brüsszelben újabb szankciós csomagon dolgoznak” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány újra és újra meg fogja védeni Magyarország érdekeit.

Az európai sajtóban napok óta terjed a hír, amely szerint az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomagon dolgozik Oroszország ellen, a balti államok és Lengyelország nyomására.

A kiszivárgott információk szerint Brüsszel egyebek mellett embargó alá vonná az orosz LNG-importot és megtiltaná az együttműködést Oroszországgal a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén.

„Már az újabb szankciós csomag emlegetésére is gázáremeléssel reagált a világpiac” – erről Szijjártó Péter beszélt Szófiában. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy meg kell érteni, hogy a szankciók alapvetően kudarcot vallottak, az európai gazdaság szenved, és az is világos, hogy ki profitál ebből a helyzetből. Szijjártó Péter hozzátette: a magyar állam kész segíteni az ukrán menekülteken, de a szankciók árát ne a magyarok fizessék meg.

„Egyértelmű vörös vonalakat húztunk meg ezen a területen. Készen állunk természetesen arra, hogy támogassuk az összes hozzánk érkező menekültet – történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk éppen végre jelenleg –, de mivel nem a magyar emberek a felelősek ezért a háborúért, ezért nem akarjuk, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát” – mondta Szijjártó Péter.

„Katasztrofálisan érintené egész Európát, ha Brüsszel az orosz eredetű nukleáris energiára és technológiára is kiterjesztené a szankciókat”

– mondta Hortay Olivér a Kossuth Rádióban. Az elemző szerint ugyanis az orosz fűtőanyagot szinte lehetetlen lenne pótolni máshonnan.

„A közösségben számos olyan atomerőmű van, ami orosz fűtőelemekkel működik, és ráadásul a tagállamok villamosenergia-piacai szorosan összekapcsolódnak, tehát akár egy-egy atomerőmű leállása is veszélybe sodorhatja az egész kontinens villamosenergia-ellátását” – mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

Brüsszel a rendszeres tüntetések ellenére sem hajlandó tudomásul venni, hogy Európa bajban van a szankciók miatt – fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán az M1-en. Hangsúlyozta: a kormány ezzel szemben a nemzeti konzultációban megkérdezi az embereket a szankciókról.

„Az összes nemzeti konzultációt követően a többség akarata a döntéshozatalban, törvényalkotásban, kormányzati döntésben testesült meg. Tehát ilyen értelemben, szemben az üres szavak politikájával, itt tartalommal töltik meg a demokráciát” – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.

A nemzeti konzultációban arról kérdezik az embereket, hogy egyetértenek-e az olajszankciókkal, a gázszállítások korlátozásával, illetve mit gondolnak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankciókról.

A szankciós politika célkeresztjében álló paksi atomerőmű bővítéséről is véleményt lehet mondani. Európában elsőként a magyarokat arról is megkérdezik, hogy egyet értenek-e a turizmust korlátozó szankciókkal. Végül az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókról kérdezik a válaszadókat.

A tizenkettedik nemzeti konzultáció kérdőíveit nyolcmillió címzetthez viszik el a postások. A válaszokat december 9-ig ingyenesen lehet visszaküldeni, illetve az interneten is lehet válaszolni a kérdésekre.

Futótűzként terjed az európai sajtóban a hír, hogy a balti államok és Lengyelország nyomására – alig egy hónappal a 8. szankciós csomag elfogadása után – az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomagon dolgozik az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen.

A kiszivárgott információk szerint ismét az energetikai-szektort érintő szankciókat bővítenék: egyebek mellett embargó alá vonnák az orosz LNG, gyémánt és acél importját, illetve megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.

„Egész Európában komoly problémát okozna, ha Brüsszel megtiltaná a fűtőelemek vásárlását és a nukleáris együttműködést Oroszországgal – mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia-és klímapolitikai üzletágvezetője a Kossuth Rádióban. Az elemző szerint ezzel a döntéssel a jelenlegi fűtőanyag-készletek gyorsan kimerülnének, és azokat szinte lehetetlen lenne pótolni, ami tovább fokozná a már most is súlyos energiahiányt.

„A közösségben számos olyan atomerőmű van, ami orosz fűtőelemekkel működik, ráadásul a tagállamok villamosenergia piacai szorosan összekapcsolódnak, tehát akár egy-egy atomerőmű leállása is veszélybe sodorhatja az egész kontinens villamosenergia ellátását” – fogalmazott.

A Híradóban felidézték, ahogy a korábbi, úgy az újabb energiaszektort fenyegető szankciók hírének emlegetésére is rosszul reagált a piac. A holland gáztőzsdén az augusztus végi 350 euro/MWh-ás csúcs után november 1-re 116 euró/MWh-ra csökkent az energiahordozó tőzsdei ára, majd ismét emelkedni kezdett.

Az uniós szankciók

Brüsszel az orosz-ukrán háború kitörése óta nyolc szankciós csomagot fogadott el. A szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem fogják érinteni az energiahordozókat, de végül az Európai Bizottság a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette, ami visszafelé sült el és Európa-szerte magas inflációt, energiaválságot, illetve recessziós veszélyt idézett elő.

„Ha egy hibás döntés születik Brüsszelben, az kihat a tagállamokra – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Századvég jogi szakértője az M1-en.

„Európa országai szenvednek a szankcióktól, és rendszeressé váltak a szankciós politikai ellen tiltakozó tüntetések, de ezekről Brüsszel és több tagállam kormánya sem vesz tudomást” – mutatott rá.

Lomnici azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ezzel szemben – Európában egyedülálló módon – megkérdezi az emberek véleményét a szankciókról a Nemzeti Konzultációban. Kiemelte, hogy az összes nemzeti konzultációt követően a többség akarata a döntéshozatalban, törvényalkotásban, kormányzati döntésben testesült meg.

„Tehát ilyen értelemben, szemben az üres szavak politikájával, itt tartalommal töltik meg a demokráciát” – fogalmazott.

Konzultáció a szankciókról

A nemzeti konzultációban arról kérdezik az embereket, hogy egyet értenek-e az olajszankciókkal, a gázszállítások korlátozásával, illetve mit gondolnak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankciókról. Arról is véleményt lehet mondani, hogy meg kell-e védeni a szankciós politikától a paksi atomerőmű bővítését. Európában elsőként a magyarokat arról is megkérdezik, hogy egyet értenek-e a turizmust korlátozó szankciókkal. Végül az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókról kérdezik a válaszadókat.

A 12. nemzeti konzultáció kérdőíveit névre szóló borítékokban hetek óta viszik a postások a 8 millió címzetthez. A válaszokat december 9-ig ingyenesen lehet visszaküldeni, illetve az interneten is lehet válaszolni a kérdésekre.

A háború nemcsak a nemzeteket és emberéleteket pusztítja, de a gazdaságot is, ezért fontos, hogy az inflációért leginkább felelős szankciókkal kapcsolatban megkérdeznek minket és minél többen vegyünk részt a most induló nemzeti konzultációban – Kiszelly Zoltán politológus írása a Mozgástér blogon.

Az Európai Unió nem hadviselő fél, mégis szankciók ezreit fogadta el Oroszországgal szemben. Tették és teszik ezt annak ellenére, hogy a történelemben alig volt olyan szankció, amely célt ért. Az egyik legfrissebb példa Irán esete, amelyet már idestova negyven éve sújtanak szankciók, mégsem ez okoz a teheráni rezsimnek nehézséget, hanem a népesség megnégyszereződése 21 millióról (1980) 84 millióra (2020). Ennyi embert ugyanis már nehezebb ellátni és ennyi fiatalnak perspektívát kínálni.

Arra is van történelmi példa, hogy a szankciók erőltetése az azt kivető nagyhatalom és vezető vesztét okozzák, mint I. Napóleon és a kontinentális zárlat esetében, amelyhez I. Sándor orosz cár nem csatlakozott. A francia császár nem akart a Grande Armeé-val Moszkváig masírozni, ám a “szankciós spirálból” már nem tudott szabadulni, és ahogy gyengült hadseregének ereje, úgy csökkent szövetségeseinek száma. Napóleon bukása megnyitotta az utat egy rivális nagyhatalom, Nagy-Britannia felemelkedése előtt.

A történelem tehát azt mutatja, hogy óvatosan kell a szankciókkal bánni, mert könnyen visszafelé sülnek el. A Krím-félsziget 2014-es elfoglalása után is voltak szankciók, ám a háború nyolc évvel később mégis kitört. A mostani szankciók azt a célt szolgálják, hogy megfosszák Oroszországot exportbevételei jelentős részétől, ezzel apasztva a háború finanszírozására és egy új támadó haderőre fordítható forrásokat. Az uniós szankciók erre több okból is alkalmatlanok.

(Fotó: hirado.hu)

Orbán Viktornak igaza van, amikor azt mondja, hogy az erősebb vet ki szankciót a gyengébbre és nem fordítva. Az uniós energiaszankciók jól mutatják, hogy az EU futballdrukker elszántságával elfogadott szankciói nem alkalmasak a fenti politikai célok elérésére, ugyanis a nyugat-európai gazdasági modell alapjait semmisítik meg, miközben Oroszország más piacokon értékesíti energiahordozóit.

Nyugat-Európa, ezen belül a gazdag észak-európai országok olcsó orosz energiából és volt gyarmataik a Harmadik Világ nyersanyagaiból prémium termékeket gyártottak. Ennek legjobb példája a BASF ludwigshafeni gyára, amely orosz gázból gyógyszer alapanyagot, festéket, műtrágyát, csomagolóanyagot, és még ki tudja mit állít(ott) elő. Ehhez évente nagyjából annyi gázt használtak, mint a nyolcmillió lakosú Svájc. Ha nincsen olcsó orosz gáz, ezek a termékek drágábbak lesznek, vagy hiánycikké válnak. LNG-vel pedig egyenesen megfizethetetlenné válnak, pedig ezek a termékek számos iparágban nélkülözhetetlenek mint pl. az élelmiszeriparban a csomagolóanyag.

A szankciók az uniós cégek üzleti, és tagországok társadalmi modelljét tehát alapjaiban rengetik meg, míg Oroszország az exportpiacai átrendezésével legfeljebb bevételcsökkenést szenved el. Augusztustól az orosz szén, januártól az orosz olaj kerül szankció alá, a gáznál pedig elég egy, a globalista sajtóba kiszivárogtatott brüsszeli szankciós terv, és máris az egekben a tőzsdei jegyzés. A brüsszeli szankciók következtében (energia)hiány lépett fel, ami az európai infláció fő oka.

Az a szankciós célkitűzés sem érvényesül, hogy Oroszország energiaexportból származó bevétele nagyot csökkenjen. Legfeljebb közvetítőkön át, jelentős szankciós felárral jut el nyugatra az orosz olaj és gáz. Az OPEC+ országok sem hajlandóak a Deep State demokratáknak a novemberi időközi választás előtt az olajkitermelés fokozásával mentőövet dobni és magasan tartják az olaj világpiaci árát. Szaúd-Arábia Washingtontól nagyobb Irán-ellenes aktivitást vár, a többi Öböl-menti ország pedig még a nyugati klímafordulat előtt ki akarja maxolni a fosszilis energiahordozókból elérhető profitot. Az afganisztáni kivonulás után a geopolitikai érdekből Kína felé forduló USA védelmi garanciáiban sem lehetnek már annyira biztosak.

Amikor a magyar kormány újabb nemzeti konzultációt indít az energiahiányért és az ebből fakadó inflációért leginkább felelős szankciókról, sokadszorra él a közvetlen demokrácia egyik eszközével. A konzultáció ugyanis egy aktuális témát emel a politika napirendjére, amiről mindenki elmondhatja és el is mondja a véleményét. A konzultáció célja, hogy a társadalom és az érdekképviseletek alaposan kibeszéljék az adott kérdést, és minél több alternatíva vetődjön fel. A politikai vezetés feladata – a szavazók felhatalmazása alapján – a vita során kikristályosodó alternatívák mérlegelése és végül a döntés.

(Fotó: Magyarország kormánya)

Mondjuk el véleményünket!

A polgári kormány eddigi válságkezelése azért sikeres, mert a szakpolitikai lehetőségek és gazdasági / geopolitikai kényszerek között azt a megoldást választja, amelynek a legnagyobb a társadalmi elfogadottsága. Így volt ez 2010 után a balliberális kormányok által hátrahagyott adósságcsapdából való kilábalás, 2015-ben a migráció, illetve a Covid-járvány idején a védőintézkedések és a nyitási menetrend esetében is.

Magyarország 2010 óta minden válságból erősebben jött ki – mondta a miniszterelnök Berlinben. Ennek egyik oka pont a nemzeti konzultáció és az általa keltett széles társadalmi párbeszéd, majd ebből eredően a társadalmi konszenzus. Ezért is fontos, hogy minél többen mondjuk el véleményünket a szankciókról és a szankciós inflációról a most indult nemzeti konzultáción.