Egész Európa energiaellátását veszélyeztetné egy újabb szankciós csomag

A kilencedik szankciós csomag bevezetésének emlegetésére is újabb gázáremelés következett be a világpiacon – mondta a külgazdasági és külügyminiszter Szófiában, a Közép-európai Kezdeményezés külügyminiszteri találkozóján. Szijjártó szerint a szankciók kudarcot vallottak. Elemzők közben arról beszélnek: egész Európa energiaellátását veszélyeztetné egy újabb szankciós csomag, az orosz fűtőelemek importtilalma pedig az atomerőművek leállásához is vezethet. Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán azt írta: a szankciók romba döntik Európa gazdaságát .

„Miközben Európa szenved az energiaválságtól, Brüsszelben újabb szankciós csomagon dolgoznak” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány újra és újra meg fogja védeni Magyarország érdekeit.

Az európai sajtóban napok óta terjed a hír, amely szerint az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomagon dolgozik Oroszország ellen, a balti államok és Lengyelország nyomására.

A kiszivárgott információk szerint Brüsszel egyebek mellett embargó alá vonná az orosz LNG-importot és megtiltaná az együttműködést Oroszországgal a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén.

„Már az újabb szankciós csomag emlegetésére is gázáremeléssel reagált a világpiac” – erről Szijjártó Péter beszélt Szófiában. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy meg kell érteni, hogy a szankciók alapvetően kudarcot vallottak, az európai gazdaság szenved, és az is világos, hogy ki profitál ebből a helyzetből. Szijjártó Péter hozzátette: a magyar állam kész segíteni az ukrán menekülteken, de a szankciók árát ne a magyarok fizessék meg.

„Egyértelmű vörös vonalakat húztunk meg ezen a területen. Készen állunk természetesen arra, hogy támogassuk az összes hozzánk érkező menekültet – történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk éppen végre jelenleg –, de mivel nem a magyar emberek a felelősek ezért a háborúért, ezért nem akarjuk, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát” – mondta Szijjártó Péter.

„Katasztrofálisan érintené egész Európát, ha Brüsszel az orosz eredetű nukleáris energiára és technológiára is kiterjesztené a szankciókat”

– mondta Hortay Olivér a Kossuth Rádióban. Az elemző szerint ugyanis az orosz fűtőanyagot szinte lehetetlen lenne pótolni máshonnan.

„A közösségben számos olyan atomerőmű van, ami orosz fűtőelemekkel működik, és ráadásul a tagállamok villamosenergia-piacai szorosan összekapcsolódnak, tehát akár egy-egy atomerőmű leállása is veszélybe sodorhatja az egész kontinens villamosenergia-ellátását” – mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

Brüsszel a rendszeres tüntetések ellenére sem hajlandó tudomásul venni, hogy Európa bajban van a szankciók miatt – fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán az M1-en. Hangsúlyozta: a kormány ezzel szemben a nemzeti konzultációban megkérdezi az embereket a szankciókról.

„Az összes nemzeti konzultációt követően a többség akarata a döntéshozatalban, törvényalkotásban, kormányzati döntésben testesült meg. Tehát ilyen értelemben, szemben az üres szavak politikájával, itt tartalommal töltik meg a demokráciát” – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.

A nemzeti konzultációban arról kérdezik az embereket, hogy egyetértenek-e az olajszankciókkal, a gázszállítások korlátozásával, illetve mit gondolnak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankciókról.

A szankciós politika célkeresztjében álló paksi atomerőmű bővítéséről is véleményt lehet mondani. Európában elsőként a magyarokat arról is megkérdezik, hogy egyet értenek-e a turizmust korlátozó szankciókkal. Végül az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókról kérdezik a válaszadókat.

A tizenkettedik nemzeti konzultáció kérdőíveit nyolcmillió címzetthez viszik el a postások. A válaszokat december 9-ig ingyenesen lehet visszaküldeni, illetve az interneten is lehet válaszolni a kérdésekre.

Futótűzként terjed az európai sajtóban a hír, hogy a balti államok és Lengyelország nyomására – alig egy hónappal a 8. szankciós csomag elfogadása után – az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomagon dolgozik az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen.

A kiszivárgott információk szerint ismét az energetikai-szektort érintő szankciókat bővítenék: egyebek mellett embargó alá vonnák az orosz LNG, gyémánt és acél importját, illetve megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.

„Egész Európában komoly problémát okozna, ha Brüsszel megtiltaná a fűtőelemek vásárlását és a nukleáris együttműködést Oroszországgal – mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia-és klímapolitikai üzletágvezetője a Kossuth Rádióban. Az elemző szerint ezzel a döntéssel a jelenlegi fűtőanyag-készletek gyorsan kimerülnének, és azokat szinte lehetetlen lenne pótolni, ami tovább fokozná a már most is súlyos energiahiányt.

„A közösségben számos olyan atomerőmű van, ami orosz fűtőelemekkel működik, ráadásul a tagállamok villamosenergia piacai szorosan összekapcsolódnak, tehát akár egy-egy atomerőmű leállása is veszélybe sodorhatja az egész kontinens villamosenergia ellátását” – fogalmazott.

A Híradóban felidézték, ahogy a korábbi, úgy az újabb energiaszektort fenyegető szankciók hírének emlegetésére is rosszul reagált a piac. A holland gáztőzsdén az augusztus végi 350 euro/MWh-ás csúcs után november 1-re 116 euró/MWh-ra csökkent az energiahordozó tőzsdei ára, majd ismét emelkedni kezdett.

Az uniós szankciók

Brüsszel az orosz-ukrán háború kitörése óta nyolc szankciós csomagot fogadott el. A szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem fogják érinteni az energiahordozókat, de végül az Európai Bizottság a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette, ami visszafelé sült el és Európa-szerte magas inflációt, energiaválságot, illetve recessziós veszélyt idézett elő.

„Ha egy hibás döntés születik Brüsszelben, az kihat a tagállamokra – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Századvég jogi szakértője az M1-en.

„Európa országai szenvednek a szankcióktól, és rendszeressé váltak a szankciós politikai ellen tiltakozó tüntetések, de ezekről Brüsszel és több tagállam kormánya sem vesz tudomást” – mutatott rá.

Lomnici azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ezzel szemben – Európában egyedülálló módon – megkérdezi az emberek véleményét a szankciókról a Nemzeti Konzultációban. Kiemelte, hogy az összes nemzeti konzultációt követően a többség akarata a döntéshozatalban, törvényalkotásban, kormányzati döntésben testesült meg.

„Tehát ilyen értelemben, szemben az üres szavak politikájával, itt tartalommal töltik meg a demokráciát” – fogalmazott.

Konzultáció a szankciókról

A nemzeti konzultációban arról kérdezik az embereket, hogy egyet értenek-e az olajszankciókkal, a gázszállítások korlátozásával, illetve mit gondolnak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankciókról. Arról is véleményt lehet mondani, hogy meg kell-e védeni a szankciós politikától a paksi atomerőmű bővítését. Európában elsőként a magyarokat arról is megkérdezik, hogy egyet értenek-e a turizmust korlátozó szankciókkal. Végül az élelelmiszerárak emelkedését okozó szankciókról kérdezik a válaszadókat.

A 12. nemzeti konzultáció kérdőíveit névre szóló borítékokban hetek óta viszik a postások a 8 millió címzetthez. A válaszokat december 9-ig ingyenesen lehet visszaküldeni, illetve az interneten is lehet válaszolni a kérdésekre.