tóth gabi
Szankciók, szankciók, szankciók.
Szakértők szerint egész Európa energiaellátását veszélyeztetheti a küszöbön álló, immár kilencedik uniós szankciós csomag, ugyanis az orosz fűtőelmek importjának megtiltása akár az atomerőművek leállásához is vezethet. Pedig Európa-szerte egyre nagyobb az energiahiány, a szankciók miatt pedig az infláció is felgyorsult Európa-szerte – hangzott el az M1 Híradójában.
Futótűzként terjed az európai sajtóban a hír, hogy a balti államok és Lengyelország nyomására – alig egy hónappal a 8. szankciós csomag elfogadása után – az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomagon dolgozik az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen.
„Egész Európában komoly problémát okozna, ha Brüsszel megtiltaná a fűtőelemek vásárlását és a nukleáris együttműködést Oroszországgal – mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia-és klímapolitikai üzletágvezetője a Kossuth Rádióban. Az elemző szerint ezzel a döntéssel a jelenlegi fűtőanyag-készletek gyorsan kimerülnének, és azokat szinte lehetetlen lenne pótolni, ami tovább fokozná a már most is súlyos energiahiányt.
A Híradóban felidézték, ahogy a korábbi, úgy az újabb energiaszektort fenyegető szankciók hírének emlegetésére is rosszul reagált a piac. A holland gáztőzsdén az augusztus végi 350 euro/MWh-ás csúcs után november 1-re 116 euró/MWh-ra csökkent az energiahordozó tőzsdei ára, majd ismét emelkedni kezdett.
Az Európai Bizottság már a 9. szankciós csomagon dolgozik – erről cikkeznek az európai lapok napok óta. A kiszivárgott hírek szerint Brüsszel olyan területekre is megpróbálhatja kiterjeszteni az intézkedéseket, amelyekre korábban több tagállam is nemet mondott, illetve az új szankciók energiahordozókat is érintenének.
Méghozzá a gázár emelésével. Pedig a holland gáztőzsdén az augusztus végi 350 euró/megawattórás csúcs után hetekig csökkenő volt a tendencia, ami néhány nappal ezelőttig kitartott.
A november 1-jei 116 euró/megawattórás ár után pedig újra elindultak felfelé az árak. Mára a gáz ára 9 euróval emelkedett, és elérte a 125 eurót megawattóránként.
Brüsszel továbbra sem hajlandó tudomásul venni, hogy a szankciók károsak Európára, és tovább erőlteti azokat – erről Hollik István beszélt. A Fidesz kommunikációs igazgatója kiemelte: már az újabb szankciók híre is elég volt ahhoz, hogy ismét emelkedésnek induljon a gáz ára.
„Azt már korábban is tapasztaltuk, hogy amikor Brüsszel belengeti egy újabb szankciós csomag hírét, vagy bejelent egy újabb szankciós csomagot, a hírre azonnal megugrik az energia ára. Hiába próbálja tehát a szankciópárti baloldal eltagadni azt, hogy a gáz árát a szankciók verik fel az egekbe, ez bizony így van. Mára tehát egyértelművé vált, hogy a szankciók súlyos károkat okoznak Európának” – fogalmazott.
Hollik István hangsúlyozta: ahhoz, hogy az európai és a magyar gazdaság ne menjen tönkre, minél hamarabb fel kell hagyni az elhibázott szankciós politikával.
Bővítenék például az energiaszektorra vonatkozó szankciókat, és megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.
Embargóval sújtanák az orosz gyémánt- és acélimportot, illetve az orosz cseppfolyós gázból készült termékek behozatalát is.
Megtiltanák a szoftverek és a technológiák exportját Oroszországba, illetve az orosz vízi járműveket is kitiltanák az európai kikötőkből. Végül orosz televíziós csatornák sugárzási jogát is megszüntetnék Európában.
Az új szankciós csomag bejelentése után a mostaninál nagyobb ármozgások jöhetnek az energiapiacon – mondta Hortay Olivér a Híradónak. Pedig
„A következő tél még nehezebb lehet, még kevesebb gáz állhat az unió rendelkezésére, ennek megfelelően minden olyan újabb szankció, ami kevesebb gázt tesz elérhetővé az európai unió számára, az növeli ezt a problémát, fokozza az árakat és az ellátásbiztonsági kockázatokat is” – hangsúlyozta.
A 9. szankciós csomag Magyarország számára legveszélyesebb része a nukleáris együttműködések tiltása – mondta Litkei Máté az M1-en. A MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint ugyanis egy ilyen lépés súlyosan érintené a hazai villamosenergia-ellátást.
„A balti államok és Lengyelország most azt indítványozza, hogy legyen 9. szankciós csomag, másrészt, hogy ebbe legyen belefogalmazva a nukleáris ipar is. Magyarán, Oroszország semmilyen beruházást se hajthasson végre. Ez veszélyeztetné a Paks kettő beruházást, továbbá veszélyeztetné a Paks egy erőmű fűtőanyag-ellátását is. Tehát ez Magyarország szempontjából teljesen elfogadhatatlan” – fogalmazott.
Tavasz óta kísérletezik Brüsszel a szankciókkal, hogy megtörje és visszavonulásra kényszerítse az Ukrajnával háborúzó Oroszországot. Az Európai Unió eddig nyolc szankciós csomagot fogadott el, amelyek egyebek mellett megtiltották nyersanyagok és a nyersolaj importját Oroszországból.
Azóta kiderült, a szankcióik több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak. Moszkva bevételei emelkednek, miközben Európa energiaválsággal, brutális szankciós inflációval és az elszegényedés veszélyével néz szembe.
Az uniós szankciók
Brüsszel az orosz-ukrán háború kitörése óta nyolc szankciós csomagot fogadott el. A szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem fogják érinteni az energiahordozókat, de végül az Európai Bizottság a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette, ami visszafelé sült el és Európa-szerte magas inflációt, energiaválságot, illetve recessziós veszélyt idézett elő.
Közel nyolcezer munkahely szűnhet meg a szicíliai Priolo kőolaj-finomítójában és beszállító hálózatában az Oroszországból érkező nyersanyagra kivetett embargó következtében, amivel szemben Róma állami segítséget nyújthat – közölte Adolfo Urso gazdasági fejlesztési miniszter.
Adolfo Urso az országos napilapoknak adott nyilatkozata szerint a Meloni-kormány egyik első gazdasági intézkedése a szicíliai finomító állami támogatása lehet a pénzügyminisztérium vállalatokat támogató garanciaalapja finanszírozásával.
A kormánynak minél előbbi választ kell adnia több ezer dolgozónak, akik munkahelyüket veszíthetik, ha a Lukoil finomító leáll – mondta Pierpaolo Bombardieri, az UIL olasz szakszervezet főtitkára.
A Siracusa városhoz közeli Priolóban működő finomító a moszkvai székhelyű Lukoil energiavállalat tulajdona: a Szicília keleti partján található finomítóba 93 százalékban orosz nyersolaj érkezik. Az ukrajnai háború miatt kivetett szankciók értelmében az utolsó szállítmány november 7-én érkezik meg Priolóba, majd teljesen leállhat az orosz kőolajra kivetett embargóval.
Az Olaszországban a második, Európában az ötödik legnagyobb finomítóban valamivel több mint ezren dolgoznak, az üzemmel szoros kapcsolatban dolgozó vállalatoknál további kétezren, de a finomítóval összekötött Siracusa és Augusta kikötőjében foglalkoztatottakat is számítva mintegy nyolcezer munkahely forog veszélyben a SkyTG24 hírtelevízió gazdasági rovatának adatai szerint. A tavaly évi négymilliárd euró forgalmú Priolo szolgáltatja az olaszországi üzemanyag-fogyasztás húsz százalékát. A szicíliai GDP nyolc százalékát képviseli.
Priolóról a Wall Street Journal amerikai napilap közölt videóinterjút, mely szerint Oroszország a szicíliai finomítón keresztül kerüli meg a szankciókat: az orosz gázból nyert termékeket ugyanis olasz termékként forgalmazzák. Az amerikai újság szerint az orosz kőolaj Priolón keresztül jut tovább az Egyesült Államokba is.
Az információt Diego Bivona, a Confindustria gyáriparos-szövetség siracusai elnöke cáfolta az IlSole24Ore gazdasági napilapban, hangsúlyozva, hogy az olasz finomító termékeit forgalmazó svájci cég, amely szintén a Lukoil tulajdona, hónapok óta nem szállít az Egyesült Államokba.
A SkyTG24 hírtelevízió úgy értesült, hogy Priolo sorsa is szerepelhet Giorgia Meloni kormányfő csütörtöki brüsszeli megbeszéléseinek témái között az Európai Unió intézményeinek vezetőivel.
„Ha egy hibás döntés születik Brüsszelben, az kihat a tagállamokra – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Századvég jogi szakértője az M1-en.
Lomnici azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ezzel szemben – Európában egyedülálló módon – megkérdezi az emberek véleményét a szankciókról a Nemzeti Konzultációban. Kiemelte, hogy az összes nemzeti konzultációt követően a többség akarata a döntéshozatalban, törvényalkotásban, kormányzati döntésben testesült meg.
„Tehát ilyen értelemben, szemben az üres szavak politikájával, itt tartalommal töltik meg a demokráciát” – fogalmazott.
Konzultáció a szankciókról
A nemzeti konzultációban arról kérdezik az embereket, hogy egyet értenek-e az olajszankciókkal, a gázszállítások korlátozásával, illetve mit gondolnak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankciókról. Arról is véleményt lehet mondani, hogy meg kell-e védeni a szankciós politikától a paksi atomerőmű bővítését. Európában elsőként a magyarokat arról is megkérdezik, hogy egyet értenek-e a turizmust korlátozó szankciókkal. Végül az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókról kérdezik a válaszadókat.
A 12. nemzeti konzultáció kérdőíveit névre szóló borítékokban hetek óta viszik a postások a 8 millió címzetthez. A válaszokat december 9-ig ingyenesen lehet visszaküldeni, illetve az interneten is lehet válaszolni a kérdésekre.