Energiaválság és folyamatosan emelkedő infláció sújtja Európát

A Brüsszel által erőltetett büntetőintézkedések Oroszországot nem gyengítették meg, míg Európa egyre nagyobb bajban van.

Vészhelyzeti tanfolyamokat tartanak a német kormány támogatásával Berlinben. Az a cél, hogy felkészítsék az embereket egy esetleges hosszabb áramkimaradásra. Megtanítják például, hogyan kell dinamós lámpa mellett dolgozni. Közben a Bundestag megszavazta, hogy az energiabiztonság garantálása érdekében jövő áprilisig meghosszabbítják a még üzemelő három atomerőmű működését – számoltak be róla az M1 Híradóban.

Áramkimaradást szimulálnak egy berlini energia-vészhelyzeti szemináriumon. A tanfolyamon arra tanítják a résztvevőket, hogyan tudják a mindennapi feladataikat ellátni egy hosszabb áramszünet esetén. Van, aki életében először használ dinamós zseblámpát, de olyanok is akadnak, akiknek még soha nem kellett gyertyafény mellett dolgozni.

„Nagyon hasznosnak találom a tanfolyamot. A kiskutyámmal élek együtt, és még soha nem gondoltam bele, mit kéne tegyek, hogyan kellene gondoskodnom róla, ha nincs áram. Elmondták például azt, hogy házikedvencet tilos a menedékszállásokra vinni, ezért meg kell tanuljak sátorozni” – mondta egy résztvevő.

A foglalkozásokat a német kormány támogatásával tartják. Bár a hivatalos közlés szerint Németország felkészült a télre, az ország vezetői szeretnék, ha egy esetleges jövőbeli áramkimaradás nem érné felkészületlenül a lakosságot.

„Muszáj tudatosítani az emberekben, hogy ha elmegy az áram, akkor tényleg semmi nem fog működni. A legtöbben nem tudják mivel jár az, ha mindenhol vaksötét van, nem működik a kapucsengő és a telefonszolgáltatás sem elérhető. Tanfolyamunk célja, hogy az ilyen helyzetekben se álljon meg az élet, és megtanítsuk az embereket alkalmazkodni” – nyilatkozta egy oktató.

Albrecht Broemme válságszakértő Berlinben dolgozik. Állítása szerint az utóbbi időben egyre többen keresik fel tanácsadásért. Vészhelyzeti hátizsákjában gyufa, gyertya és egy dinamós rádió is van. Szerinte mindenkinek érdemes lenne ezeket az eszközöket magánál tartani.

„Előfordulhat, hogy egy félnapos áramszünet akár napokig is eltart. Ilyenkor mi történik a kórházakban? Mi lesz azokkal, akik műtétre várnak? Vagy mire számíthatunk, ha leállnak a vonatok? Ilyenkor minden lelassul, de ettől nem kell pánikba esni, hiszen elég három generációval visszatekintenünk és látni fogjuk, hogy régen sem állt meg az élet” – emlékeztetett a szakértő.

Az áramellátás biztosítása érdekében a német szövetségi kormány pénteken az ország még le nem állított három atomerőművének továbbműködtetéséről döntött.

„Az atomerőműveink leállításával várhatóan további 14 százalékkal nőne az áram ára. Ez szükségtelenül jelentene nagyobb terhet a lakosságnak és a vállalkozásoknak” – érvelt Steffen Bilger kereszténydemokrata képviselő.

Németország hat atomerőművének leállításáról még tavaly döntött a Bundestag. Három azóta már nem működik, az eredeti tervek szerint pedig a maradék hármat idén decemberig kellett volna leállítani. A mostani meghosszabbítás szerint azonban ezek legalább jövő áprilisig üzemben maradhatnak.

Brüsszel szerint azonban egyszerű a megoldás: vissza kell szorítani a fogyasztást, és néhány trükkel csökkenteni kell az elszálló rezsiszámlákat. Nyugat-Európában hatszor többet kell fizetni a gázért és ötször többet az áramért, mint tavaly.

Az Európai Bizottság Twitter-oldalán olyan tanácsokat lehet olvasni, hogy csukd be a hűtőt vagy kapcsold le a villanyt, ha kimész a szobából. Az is visszás, hogy míg Brüsszel takarékosságra inti az uniós polgárokat, arról nem esett szó, hogy ne legyen két városban székhelye az Európai Parlamentnek. A brüsszeli és strasbourgi intézmény fenntartása, valamint az oda-vissza utazás költsége ugyanis nagyjából 114 millió euróba kerül évente.

Nézzük, az uniós tagállamokban hogyan készülnek a télre.

Franciaországban arra kérték a lakosokat, hogy ne használják a mobiltelefonjukat reggel nyolc és délután egy, illetve este fél hat és nyolc óra között. Engedjék le a redőnyöket, és húzzák be a függönyöket, hogy ne szökjön ki a meleg. A középületekben csak hideg víz van. Tilos nyitva hagyni a fűtött vagy légkondicionált üzletek ajtajait. Az uszodákban pedig csökkentették a vízhőmérsékletet. Bevezették a színkódos jelzőrendszert a lakosság áramfogyasztásáról. 

A franciák tiltakoznak az elszálló árak miatt

Fotó: Le Monde

A lakosok az elmúlt hetekben többször is utcára vonultak tiltakozásuk jeléül. Az energiaválság miatt jelentősen nőnek az árak, a bérek viszont nem.

Írországban a statisztikai hivatal adatai szerint 2021 júniusához képest a villany-, illetve a gázárak 140 százalékkal emelkedtek. A kormány ezért praktikus tanácsokkal látta el a háztartásokat, hogyan spórolhatnak az energiával. Öltözzenek rétegesen otthonaikban, hetente csak egyszer vagy maximum kétszer mossanak, és lehetőség szerint kerüljék a szárítógép használatát, illetve aki teheti, cserélje le az autóját elektromosra.

Finnországban a kormány kampányt indított, hogy a kevesebb áramfogyasztásra ösztönözze a lakosokat. Arra kérik a finneket, hogy állítsák lejjebb a termosztátot, zuhanyozzanak rövidebb ideig, töltsenek kevesebb időt a szaunában, vezessenek lassabban, és ha lehet, mellőzzék a szórakoztató elektronikák használatát.

Dániában és Hollandiában is arra szólították fel a lakosokat, hogy maximum öt percig tusoljanak, szárítógép helyett szárítókötelet használjanak, a háztartási gépeket pedig inkább éjjel kapcsolják be. Szakértők szerint a megugró árak Hollandiában egymillió embert taszíthatnak szegénységbe.

Németországban is nő feszültség. Egyre többen aggódnak amiatt, hogy nem tudják kifizetni az emelkedő árakat és az energiaköltségeket. Európa egyik legerősebb gazdaságában számos kórházat is bezárás fenyeget.

Hannover volt az első német nagyváros, amely elkezdte a spórolást. Az uszodákban, sportcsarnokokban és tornatermekben csak hideg vízben lehet zuhanyozni. Az állami intézmények alkalmazottai pedig országszerte nem moshatnak kezet meleg vízzel.

A német vezetők több megoldást is ajánlottak a lakosoknak, hogyan tudnak takarékoskodni. Zuhanyozzak maximum öt percig, csökkentsék a víz hőfokát, minél kevesebbszer kapcsolják be a televíziót és a laptopjukat, főzésnél mindig használjanak fedőt, vásároljanak új, energiatakarékos háztartási gépeket, valamint éjszakára, illetve amikor nem tartózkodnak otthon, kapcsolják ki a fűtést.

Peter Hauk baden-württenbergi miniszter azzal nyugtatta a lakosokat, hogy a 15 fokos szobahőmérséklet teljesen komfortos télen, aki fázik, az vegyen fel még egy pulóvert.

Bár már nem az unió tagja az Egyesült Királyság, a szigetországban is megugrottak az élelmiszer- és az energiaárak. A The Guardian cikke szerint Liz Truss rekord rövid miniszterelnöksége alatt elvetette azt a kezdeményezést, hogy indítsanak tájékoztató kampányt a lakosoknak, hogy miként tudnának spórolni. Szakértők szerint Nagy-Britannia is bajban lesz, mivel becslések alapján jövő áprilistól 10,7 millió brit háztartásnak jelenthet komoly kihívást a rezsiszámlák kifizetése.

Eddig közel 100 milliárd dollárt bukott Németország az energiaválság miatt. Ennek következtéban a német gazdaság 3 százaléka veszhet el, miközben a magas infláció „ellophatja” az idei karácsonyt.

Már közel 100 milliárd dollárt bukott Németország az energiaválság miatt – olvasható az Ifo pénzügyi elemző intézetének tanulmányában. A kutatás szerint a német gazdaságnak mintegy 2 százaléka (64 milliárd dollár) veszett el a megemelkedett energiaárak miatt, ez a veszteség a tavalyi 35 milliárd dollárral és a még várható 9 milliárd dolláros deficittel együtt közel 110 milliárd dollár.

A hiány így összesen a német gazdaság 3 százaléka.

A Ifo elemzése szerint ennél nagyobb kárt Németországban csak az 1974-es és 1979-es olajválság okozott. Akkor az első olajválság 1,5 százalékos, a második pedig 4 százalékos veszteséggel járt.

Timo Wollmershäuser, az intézet előrejelzésekért felelős vezetője elmondta, hogy számításaik szerint a reáljövedelmek jelenlegi csökkenése a következő években is fennmarad. Továbbá azt is kifejtette, hogy

„a kormányzati támogatások nem tudják megváltoztatni a reáljövedelem-veszteségek mértékét. Valójában csak azt tudják befolyásolni, hogy a veszteségek mekkora hányadát viselik a lakosság mely csoportjai.

Ha ezeket az intézkedéseket hitelfelvételből vagy a beruházások csökkentéséből finanszírozzák, akkor még inkább meghosszabbíthatják a válságot, és tovább adhatják a veszteségeket a következő generációknak.”

A németek nagy részénél azonban nem kell várnia, hogy már most is érezze a válság hatásait. A Bild által közzétett adatok szerint

minden harmadik német nem tudja majd megajándékozni szeretteit a folyamatosan emelkedő árak miatt.

Klaus Wohlrabe az Ifo másik vezetője elmondta a lapnak, hogy „a magas infláció miatt különösen az alacsony jövedelműek engedhetnek meg maguknak kevesebbet idén karácsonykor”.

A boltokba kerülő tipikus karácsonyi ételek is rendkívül költségesek. A Bild szerint szakértők arra számítanak, hogy az ünnepi liba 35 százalékkal lesz drágább mint tavaly. A németországi friss liba kilónként 17-20 euróba – 6800-8000 forint – is kerülhet.

Egy frankfurti étteremtulajdonos a közelgő Márton-napra készülve fagyasztott libát akart vásárolni, ezért bement az egyik népszerűbb német szupermarket, az Edeka helyi üzletébe. Megdöbbenve tapasztalta, hogy az előző nap még 25 euróért (körülbelül 10 000 forint) kínált lengyel import fagyasztott liba aznap már 50,34 euróba (20 400 forint) került. Vagyis a kiskereskedelmi ár egyetlen nap alatt a duplájára nőtt, miközben a szárnyasokat – a címkéjük szerint – 2021 novemberében vágták le, és decemberben csomagolták. Hogyan kerülhet a duplájába valami, ami egy éve a fagyasztóládában hever? – teszi fel a kérdést cikkében a Focus Online.

A frankfurti vendéglős elmesélte a történetet a Süddeutsche Zeitung újságírójának, aki kérdéseivel felkereste az Edeka vevőszolgálatát. Az üzletlánc válaszában a madárinfluenzára hivatkozott, amely „készlethiányt okozott”. Közlésük szerint ezért kellett emelniük valamennyi szárnyas hústermékük – köztük az előre csomagolt gyorsfagyasztott áruk – árát.

Az Edekánál hozzátették: mindegyik németországi versenytársuk, vagyis az Aldi, a Lidl és a Kaufland is hasonló mértékben emelte árait.

Égbekiáltó különbségek a szupermarketek árai között

Az észak-rajna–vesztfáliai fogyasztóvédelmi szervezet (V-NRW) vizsgálatot indított az elszabadult élelmiszerárak ügyében – számolt be a Focus Online. A szervezet megállapította, hogy „az élelmiszerek árazása rendkívül átláthatatlan és spekulatív”. Egy kiló paradicsom például 1,11 és 22,17 euró (450–8900 Ft) közötti összegbe kerül, üzlettől függően.

„Az ilyen kirívó árkülönbségek a különböző szupermarketekben nem magyarázhatók kizárólag a magasabb termelési költségekkel, a felhalmozó vásárlással vagy az ukrajnai háború következményeivel”

– nyilatkozta a lapnak Wolfgang Schuldzinski, a V-NRW fogyasztói központjának vezetője.

Egy év alatt 20 százalékkal nőttek az élelmiszerárak Németországban

A Focus szerint nemcsak az aggasztó, hogy az áruházláncok bizonyos élelmiszerek esetében a magas inflációra hivatkozva igyekeznek növelni a nyereségüket (azaz ok nélkül is árat emelnek), hanem az is, hogy ez az egész élelmiszer-kereskedelemre igaz. A logikát az Edeka fagyasztott libáinak esetében láthatjuk: ha a versenytársak árat emelnek, az Edeka is emeli az árait – függetlenül attól, hogy a saját költségei indokolják-e ezt.

Összességében az élelmiszerárak Németországban sokkal gyorsabban emelkednek, mint az általános infláció üteme

– állapítja meg a Focus Online.

Míg az általános inflációs ráta októberben 10,4 százalék volt Németországban, az élelmiszerek ára 20,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Április óta az élelmiszerárak meghaladják az általános inflációs rátát, és Európa-szerte is gyorsabban emelkednek, mint más országokban.

A német lap szerint további problémát jelent, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem néhány nagyvállalat kezében van: a piac 85 százalékát az Edeka, a Rewe, az Aldi, illetve a Schwarz-csoport (amelyhez a Lidl és a Kaufland tartozik) birtokolja, ami csökkenti az árversenyt.

Árháború folyik Németországban a kiskereskedők és a nagy élelmiszeripari vállalatok között, utóbbiak az infláció miatt igyekeznek minél magasabbra növelni áraikat, hogy ne csökkenjen a profitjuk.

A szupermarketek és a gyártók közötti folyamatos ellenségeskedés eredményeként számos ismert márka eltűnt a polcokról, Németország-szerte. Az egyre magasabb német infláció jelentős hatással van az élelmiszer-kínálatra – írja a Handelsblatt német gazdasági lap.

A cikk szerint olyan

hatalmi harc dúl az élelmiszeriparban, amilyet Németország még soha nem tapasztalt.

Az előállítási költségek emelkedése miatt az élelmiszeripari óriáscégek, köztük a Coca-Cola, a Pepsi és a Mars, a saját jövedelmezőségük megőrzésének reményében magasabb árakat kérnek a német üzletláncoktól, melyek viszont nem hajlandók megfizetni, emiatt viszont a nagyvállalatok leállították a szállításokat.

Christoph Minhoff, a Német Élelmiszeripari Szövetség munkatársa szerint a német élelmiszeripar helyzete kritikus.

A kiskereskedők is árdrágításról beszélnek, sőt egyenesen uzsoráról, és azzal vádolják a nagyvállalatokat, hogy visszaélnek a piaci erőfölényükkel. Például az Edeka áruházlánc szóvivője azt mondta, számos nemzetközi márkacsoport, mint például a Coca-Cola vagy a Procter & Gamble is túlzott árkövetelésekkel próbálja jelenleg meglovagolni az infláció hullámát, hogy növelje a profitját.

A rezsidrágulás ellen tüntettek a szicíliai Palermóban. A megmozduláson vállalkozók, családosok, nyugdíjasok és diákok is részt vettek. Az energiárak drágulása és az infláció mintegy ötszázezer embert érint Olaszország déli területén, ahol a lakosság nagy része eddig is hátrányos körülmények között élt. Az olasz kormány szerdán dönt arról, hogyan segítik a családokat és a vállalkozásokat – számolt be róla az M1 Híradója.

„A pandémia is nehéz időszak volt, most az energiaválság tetőzte a helyzetet, kivonulnak az utcára elsősorban a kisiparosok, a kézművesek, gondoljunk a Nápoly vagy Szicília utcáin látható kerámiaüzletekre. A családok, a nyugdíjasok és a fiatalok is, elsősorban az egyetemisták, akiknek családjai már nem tudják fizetni egy másik városban a lakbért és a rezsiköltséget, nagyon sokan kénytelenek elhagyni a felsőoktatást, az egyetemeket” – jelentette az M1 tudósítója.