Éjszaka folytatódott Ukrajna bombázása

Hétfő éjszaka folytatódott Mikolajiv bombázása, miután napközben ismét energetikai intézmények ellen indított támadást az orosz hadsereg – számolt be brit Sky News. A hírek alapján éjszaka négy rakétát lőttek ki a dél-ukrajnai régióra, melyek közül az egyik egy lakóépületbe csapodótt és megölt egy civilt.

A Reuters jelentése szerint egy idős asszony holttestére bukkantak a mentőalakulatok kedd reggel a legbombázott lakóépület romjai alatt. A detonáció erejétől a közelben lévő iskola kétszintes épülete is megsemmisült. Az iskola igazgatója azt mondta, hogy az oroszok „barbárok”, akik elvették az ukránok történelmét, most pedig a kultúrájukat is megpróbálják eltörölni.

A Sky News emlékeztetett, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az ukrán városok ellen végrehajtott rakétacsapások, valamint Oroszország részvételének felfüggesztése a fekete-tengeri gabonaszállításokban válasz az ukrán dróntámadásra, amely a Krímben történt szombaton.

Ivóvízért állnak sorban az emberek Kijevben, miután a hétvégén légicsapás érte az ukrán főváros vízellátását biztosító vezeték-hálózatot. Voltak, akik több mint egy órán keresztül vártak arra, hogy vízhez jussanak.

Jelenleg a kijevi háztartások 40 százalékában nincs víz, több mint negyedmillió lakásban pedig az áramhoz sem férnek hozzá a lakók.

Az ukrán hadügyi tárca szerint az 55 kilőtt orosz rakétából 45-öt még idejében semlegesített a légvédelem, de tíznek sikerült célba érnie, ezek rongálták meg az vízhálózatot. A légitámadásban 12-an vesztették életüket.

Az ország hét régiójában korlátozzák az áramellátást az orosz támadások miatt. A korlátozások helyi idő szerint reggel 6 órától léptek életbe – tudatta az Ukrenergo a Telegramon.

Bejegyzésükben azt írták, hogy a helyreállítási munkák gyorsítása érdekében van szükség az intézkedésre, amely minden fogyasztót érint.

A fővároson kívül az ország középső és északi részén Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi és Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava régiókban élőket érinti az ellátáskorlátozás.

Magyarország területére 2022. október 31-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5144 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4921 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 166 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 31-én 72 ember, köztük 32 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

A két állam közötti feszültségről és az ukrajnai háborúról tárgyalt telefonon vasárnap este Antony Blinken amerikai külügyminiszter és kínai kollégája, Vang Ji – közölte a washingtoni külügyi tárca.

Ned Price szóvivő azt mondta, az amerikai tárcavezető megvitatta partnerével, hogy nyitva kell tartani az egymás közötti kommunikációs vonalakat, felelősségteljesen kell kezelni az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokat.

A mostani megbeszélés középpontjában az ukrajnai konfliktus és „az Oroszország által a globális biztonságra és a gazdasági stabilitásra jelentett fenyegetések” álltak – derült ki a washingtoni közleményből.

Kínát, amely hivatalosan igyekszik semlegesnek mutatkozni az ukrán konfliktusban, a Nyugat vádolja, hogy túlságosan békülékeny Moszkvával szemben.

A kínai és amerikai tisztviselők közötti beszélgetés néhány nappal azután történt, hogy Vang Ji múlt csütörtökön orosz kollégájával folytatott megbeszélést. Akkor a kínai tárcavezető orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak azt mondta, hogy Peking minden szinten kész elmélyíteni a párbeszédet Oroszországgal.

Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a „fekete-tengeri kezdeményezés” keretében gabona szállítására kijelölt biztonsági folyosón, amíg nem tisztázódik a Szevasztopolban orosz hadi- és polgári hajók ellen szombaton végrehajtott ukrán dróntámadás körül kialakult helyzet – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.

„A hajóforgalom a biztonsági folyosóban elfogadhatatlan, mivel az ukrán vezetés és az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arra használja fel, hogy harci műveleteket hajtson végre az Oroszországi Föderáció ellen” – áll a közleményben.

A moszkvai katonai tárca szerint lehetetlen bármely objektum biztonságát szavatolni a gabonafolyosón, amíg Kijev nem hagy fel annak katonai célú felhasználásával. A közlemény hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lép ki a “fekete-tengeri kezdeményezésből”, hanem felfüggeszti a megállapodásokat.

„Számítunk a nemzetközi szervezet (az ENSZ) segítségére abban, hogy garanciákat kapjunk Ukrajnától arra, hogy a humanitárius folyosót és a mezőgazdasági termékek exportjára kijelölt ukrán kikötőket nem használja fel az Oroszországi Föderáció elleni katonai akciókra” – állt az orosz védelmi minisztérium közleményében.

„Tekintettel arra, hogy a megállapodás – az ukrán kikötőkből történő biztonságos gabona- és élelmiszerszállításra vonatkozó kezdeményezés – aláírása és végrehajtása António Guterres ENSZ-főtitkár közvetítésével történt, közöltük vele és az ENSZ Biztonsági Tanácsával álláspontunkat” – közölte a minisztérium.

A gabonaegyezményben való orosz részvétel felfüggesztése nyomán kialakult helyzetet hétfő délután telefonon vitatta meg hétfőn Szergej Sojgu orosz és Hulusi Akar török védelmi miniszter. Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács hétfői ülésén azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz saját intézkedéseket hozni a Fekete-tengeren az engedélye nélkül áthaladó hajók ellenőrzésére.

A diplomata elmondta: Oroszország abból indul ki, hogy a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexportról szóló megállapodásokat nem szabad a részvétele nélkül végrehajtani és az orosz részvétel híján meghozott döntések és intézkedések pedig Moszkvát nem kötelezik semmire. Álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy az ukrán fél katonai felforgató célokra használja a fekete-tengeri humanitárius folyosót.

Az idén július 22-én Isztambulban Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ által megkötött gabonaszállítási egyezmény keretében 397 hajón több mint 9 millió tonna gabona hagyhatta el biztonságban a fekete-tengeri ukrajnai kikötőket, aminek hatására csökkentek az élelmiszerárak a világpiacon. A megállapodás november végén járna le, de Moszkva a szombaton Szevasztopol térségében végrehajtott ukrán légi és tengeri dróntámadásra hivatkozva felfüggesztette a részvételét benne.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz fekete-tengeri flotta hajóit szombaton megtámadó drónoknak legalább az egyikét a megállapodás alapján megnyitott gabonaszállító folyosó területéről, egy ukrán vagy nyugati használatban lévő civil hajóról indíthatták el.

Az ENSZ hétfőn megkérdőjelezte Moszkvának a fekete-tengeri gabonaegyezmény felfüggesztésével kapcsolatban adott indoklását.

Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese a világszervezet Biztonsági Tanácsa (BT) ülésén arról beszélt, hogy az orosz fekete-tengeri flottát ért támadás éjszakáján nem tartózkodtak hajók az ukrán gabonaexport biztosítását szolgáló tengeri folyosón.

„Amikor a kezdeményezéshez tartozó hajók nem tartózkodnak a térségben, a folyosó nem rendelkezik semmiféle különleges státusszal. Nem nyújt fedezéket, vagy védelmet a támadó, illetve védelmi jellegű katonai műveletekkel szemben. Nem használható sem védőpajzsként, sem rejtekhelyként. Nem is tiltott zóna” – hangoztatta Griffiths.

Oroszország a hétvégén közölte, hogy “határozatlan időre” felfüggeszti közreműködését az egyezségben, mert nem tudja “szavatolni a polgári hajók biztonságát”, miután a fekete-tengeri flottáját dróntámadás érte. Moszkva szerint a kijevi vezetés a támadás végrehajtásához a folyosó védelmével visszaélt.

Az Ukrajna és Oroszország között az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodás biztosítja a gabonaszállító hajók és a Fekete-tengeren kialakított tengeri folyósó biztonságát. Ennek értelmében például tíz kilométeres körzetben semmilyen katonai jármű nem közelítheti meg a folyosóban közlekedő civil kereskedelmi hajókat.

Hulusi Akar török védelmi miniszter a nap folyamán tartott telefonbeszélgetésük alkalmával felszólította orosz hivatali partnerét, Szergej Sojgut, hogy Moszkva vizsgálja felül döntését. A török védelmi tárca közleménye szerint Akar felhívta Sojgu figyelmét az egyezmény fontosságára, illetve arra, hogy azt az ukrajnai konfliktustól függetlenül kell végrehajtani.