Egyre több európai országban várható gazdasági visszaesés

Növekvő munkanélküliségre, súlyosbodó inflációra és gazdasági visszaesésre figyelmeztet a svéd pénzügyminiszter, a brit jegybank szerint pedig az Egyesült Királyság a történelem leghosszabb recesszióját fogja átélni a következő években – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszter sajtótájékoztatón mutatta be a minap a minisztérium legfrissebb, a gazdasági helyzetről szóló előrejelzését. 

– Sötét képet látunk magunk előtt. Nemcsak a szó szoros értelmében tartunk a tél felé, hanem Svédország gazdasága is sivár tél elé néz. Az előrejelzések szerint több területen is nőni fog a munkanélküliség, az infláció miatt pedig tovább emelkednek az árak. Nem tudjuk, hogy milyen hideg lesz – mondta a pénzügyminiszter.

Jövőre a svéd gazdaság várhatóan recesszióba kerül, és ezzel párhuzamosan a munkanélküliség emelkedni fog a jelentés szerint. Különösen súlyos problémaként azonosították Svédország amúgy is magas munkanélküliségi rátáját, amely a hetedik legmagasabb az Európai Unióban. 

– Problémás, hogy magas a munkanélküliség. Most, hogy ismét visszaesés sújt minket, még több ember marad majd munka nélkül, az egész svéd gazdaságot pedig az infláció veszélye fenyegeti, ha nem vesszük kézbe a dolgokat – tette hozzá Elisabeth Svantesson. 

Közben a Bank of England borús kilátásokat vázol az Egyesült Királyságnak. 

A jegybank továbbá azt jósolta, hogy az Egyesült Királyság az elmúlt évszázad leghosszabb recessziójába lép, mondván, hogy a 2022 harmadik negyedévében kezdődött visszaesés legalább 2024 közepéig fog tartani. A várt kétéves recesszió jóval hosszabb lesz a korábbi előrejelzésekhez képest, amelyek 15 hónapos időszakot jósoltak. 

Jeremy Hunt pénzügyminiszter a kamatemelésekre reagálva azt mondta, „az infláció az ellenség, és országszerte súlyosan érinti a családokat, a nyugdíjasokat és a vállalkozásokat. Ezért a kormány első számú prioritása az infláció megfékezése, a jegybank pedig lépéseket tett annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a célértékhez. 

A kamatlábak világszerte emelkednek, ahogy az országok kezelik az emelkedő árakat, amelyeket nagyrészt a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozott. A legfontosabb dolog, amit a brit kormány most tehet, hogy helyreállítja a stabilitást, rendbe teszi az államháztartást, és csökkenti az adósságot, hogy a kamatemelkedés a lehető legalacsonyabb szinten maradjon.”

Ismét ezrek vonultak utcára a spanyol fővárosban, hogy az infláció miatt béremelést követeljenek. A dél-európai országban nemcsak a pénzromlás, hanem a háború és a szankciók miatt megnőtt energiaárak is problémát okoznak. Egyre nagyobb az elégedetlenség, voltak akik egy komolyabb konfliktust helyeztek kilátásba, ha nem változik a helyzet – számolt be róla az M1 Híradó.

Spanyolok ezrei vonultak utcára csütörtökön Madridban, hogy így tiltakozzanak az infláció miatt egekbe szökő megélhetési költségek ellen. A tömeg magasabb fizetéseket követelt.

„Amikor a fogyasztói árak 10 százalékkal megugranak, a fizetések pedig mindössze 1 százalékkal emelkednek, akkor a dolgozók gyorsan elveszítik vásárlóerejüket. Napról napra szegényebbek leszünk, és a legrosszabb az, hogy egy kisebbség a mi rovásunkra gazdagodik” – mondta az egyik tüntető.

Spanyolországban októberben 7,3 százalékos volt a pénzromlás, amely továbbra is jóval a normál szint felett van. Szakértők szerint a megugrott infláció és a gazdasági lassulás elsősorban az orosz-ukrán háborúnak és az uniós szankcióknak köszönhető.

„November 3-át írunk, és a megállapodás szerinti 3,5 százalékos fizetésemelést csak most, az év tizenegyedik hónapjában fizetik ki. Ez szégyen”

– mondta egy másik tüntető.

A szakszervezetek idén 4–4,5 százalékos, a következő két évben pedig 2,5–3 százalékos béremelést szeretnének kiharcolni. Az egyik legnagyobb spanyol szakszervezet főtitkára szerint a munkáltatókkal szemben támasztott követelések ésszerűek. A munkaadók képviselője azonban kizártnak tartja, hogy megállapodjanak az inflációt követő béremelésről.

Spanyolországban nemcsak az infláció, hanem a megemelkedett energiaárak is problémát okoznak. A kormány már nyáron jelentős takarékossági intézkedéseket vezetett be. Augusztusban döntöttek arról, hogy a középületeket nyáron nem lehet 27 fok alá hűteni, télen pedig 19 foknál melegebbre fűteni, és spórolnak a díszkivilágításokon is.

A kormány akkor arra kérte az embereket, hogy ezeket az intézkedéseket ne büntetésként éljék meg, hanem tekintsenek rájuk ösztönzésként az előrelátó energiagazdálkodásra.

Néhány hete 3 milliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be a spanyol miniszterelnök. Pedro Sánchez akkor közölte: az intézkedés a háztartások 40 százalékát érinti.

Egyre nagyobb gondot okoznak a magas energiaárak Németországban. A német kormány szerdán döntött arról, hogy a decemberi rezsiköltségek átvállalásával, tavasztól pedig különféle ársapkákkal próbálja csökkenteni a fogyasztók költségeit – számolt be az M1 Híradója.

Figyelmeztető sztrájkba kezdett Európa legnagyobb ipari szakszervezete a hétvégén. A csaknem négymillió német munkást tömörítő IG Metall mintegy 300 gyárban hirdetett munkabeszüntetést. A szakszervezet adatai szerint csak szerdán 32 ezer tagjuk sztrájkolt, hogy magasabb bért követeljen.

„Ha a boltba megyek, akkor a bevásárlókocsit még részben sem tudom megtölteni száz euróból” – panaszolta az egyik hannoveri munkás.

Ekkora havi bérkiegészítést ajánlottak ugyanis a munkáltatók az ipari dolgozóknak, ami nagyjából a mostani bérük két százalékát teszi ki.

A szakszervezet azonban nyolcszázalékos tartós béremelést követel, ezért újabb és újabb munkabeszüntetést ígérnek a német elektronikai, autó- és fémipari üzemek dolgozói.

A bérek azonban még így sem tartanák a lépést a növekvő fogyasztói árakkal, hiszen az infláció Németországban októberben már a 10 százalékot is meghaladta. A legnagyobb gondot az energiaárak növekedése okozza, amelyek tavaly óta többszörösükre emelkedtek. Ezért egyre nagyobb a kereslet az energiahatékonysági tanácsadók iránt. Az egyik szakember szerint aki most kér tőle időpontot, az leghamarabb csak két hónappal későbbre kaphat.

A berlini kormány igyekszik megoldást találni az energiaválságra. Olaf Scholz kancellár szerdán jelentette be, hogy egyszeri támogatásként átvállalják az átalányt fizető lakossági fogyasztók, valamint a kisebb cégek decemberi gáz-, illetve távhőszámlájának kifizetését.

A kancellár egyúttal közölte: a gázárfék és az áramárfék bevezetéséről is megállapodtak a tartományi miniszterelnökökkel.

„Nagyon fontos, hogy megvédjük a lakosságot a költségek növekedésének hatásától. Ezt egy 200 milliárd eurós csomaggal tesszük, amellyel kizárólag az áram-, gáz- és távhőfogyasztást támogatjuk. Egy dolog világos: az ukrajnai háború előtti árszínvonalat nem tudjuk újra elérni. De ezzel az intézkedéssel az áremelkedés nem lesz olyan óriási, hogy az embereknek attól kellje tartaniuk, hogy nem tudják kifizetni a számlákat” – fogalmazott Olaf Scholz.

A tervek szerint jövőre a német családok, illetve a cégek éves fogyasztásuk 80 százalékáig kedvezményes összeget fizetnek majd a gázért és az áramért. Egyelőre azonban nem világos, hogy az árfékeket – az eredeti tervek szerint – jövő márciustól vagy (a tartományi kormányfők kérésének megfelelően) már januártól alkalmaznák.

A támogatásokat részben az energiaipari vállalatok extraprofitjából finanszíroznák, és 2024 tavaszáig vissza is vonnák az árplafonokat.

Leginkább a növekvő áraktól tartanak Németországban, a gazdasági kérdéseket tekintve pedig Németország a legpesszmistább Nyugat-Európában.

A németek több mint 57 százaléka a növekvő inflációt tartja a legnagyobb veszélynek a jólétére nézve – derült ki a McKinsey legfrissebb felméréséből. A kutatás adataiból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada további áremelkedésre készül. Az inflációt 18 százalékkal az ukrajnai háború követi, a megkérdezettek 6 százaléka pedig az éghajlatváltozás miatt aggódik a legjobban, míg 3 százalékuk a koronavírus miatt.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók több mint fele kevesebb karácsonyi bevásárlást tervez. Sőt, 12 százalékuk idén az ünnepi szezont pénzköltés nélkül szeretné megúszni.

Összességében a felmérés szerint a németek érezhetően pesszimistábbak a jövőt illetően, mint a francia, brit, olasz vagy spanyol emberek, és csaknem minden második válaszadó arra számít, hogy a jelenlegi válságnak hosszú távú hatásai lesznek a gazdaságra, sőt, akár hosszú recesszió is bekövetkezhet az országban.

A kutatás azt is jelezte, hogy a fogyasztók visszavesznek a kiadásaikból, 10-ből 4-en csökkentették a nem élelmiszer jellegű, nem alapvető cikkekre szánt költéseiket, valamint több mint egyharmaduk vett ki pénzt a megtakarításaiból, hogy fizetni tudja a mindennapi kiadásait.