Hortay Olivér: Brüsszel évek óta a világ klímacsendőrének mutatja magát

 A szakértő szerint a kudarc jelentős részben azoknak az Európai Unió által szorgalmazott szankcióknak köszönhető, amelyek miatt újra kell szervezni a globális energiakereskedelmet. Mindemellett az éghajlatvédelmi törekvések és a szankciópárti politika közötti ellentmondás tagadása pedig az egész EU-t hiteltelenné teszi a nemzetközi klímatárgyalásokon.

e„Tényleg azt gondolják a brüsszeli képviselők, hogy senkinek sem tűnik fel az ellentmondás szankciópárti politikájuk és klímaaktivizmusuk között?” – tette fel a kérdést Facebook-oldalán közzétett legújabb videójában Hortay Olivér a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.

A szakértő szerint ugyanis az ENSZ-klímacsúcs ugyan befejeződött, azonban a résztvevőknek új kibocsátáscsökkentési célokról nem sikerült megállapodniuk.  A tanácskozással kapcsolatban a brüsszeli vezetők csalódottságuknak adtak hangot és jelezték, a tárgyalás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Brüsszel azonban évek óta a világ klímacsendőrének igyekszik mutatni magát, ez a szerep viszont egyre nehezebben komolyanvehető

– mutatott rá Hortay Olivér.

Más, a korábbi találkozók során is visszatetsző volt, hogy az Európai Unió – csökkenő politikai, gazdasági és környezetvédelmi jelentősége ellenére – megpróbál kommunikációs nyomást gyakorolni tényleges nagyhatalmak klímavédelmi törekvéseire. Az elmúlt években viszont legalább a példamutatás ott volt az EU kezében, hiszen kibocsátásai az előzetes terveknek megfelelően csökkentek.

Mióta azonban Európa energiaválságba került és Brüsszel az asztalra tette az energiaszállításokat érintő szankciókat, a példamutatás, mint kártya is elveszett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, Frans Timmermans, az EB alelnöke, az európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora és Kadri Simson energiaügyért felelős biztos (b-j) az uniós tagállamok földgáz-felhasználásának csökkentéséről tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben 2022. július 20-án. Az új javaslatcsomag célja, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást Európában. MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az orosz energiahordozók kivezetése a környezetszennyezőbb technológiák felé fordítja a közösséget, így a károsanyag-kibocsátás növekedésnek indult, ami várhatóan a következő években is fennmarad.

A legnagyobb szennyező Németország például már a 2020-as klímacéljait sem teljesíti. Ennek ellenére Frans Timmermans brüsszeli klímabiztos most is úgy próbált meg nyomást gyakorolni már országokra, hogy belengette, az EU megemelné 2030-as célkitűzéseit, azonban mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez irreális törekvés.

Sokatmondó, hogy ezúttal a brüsszeli vezetőknél még Joe Biden amerikai elnök is racionálisabb pozíciót képviselt.

Képmutató ugyan, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke úgy beszélt a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorításáról, hogy az elmúlt hónapokban mindent megtett az amerikai kitermelés fokozásáért, de ő legalább elismerte, hogy a háború akadályozza az éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseket.

A szakértő továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a szankciós- és klímapolitika között ellentmondást ezúttal a nagy olajkitermelő országok sem hagyták szó nélkül. Jelezték ugyanis, hogy nehezen értelmezhető számukra, hogy a nyugati országok az elmúlt hónapokban a kitermelés fokozását sürgették, most pedig annak visszafogását szorgalmazzák, mivel ezen két irány összeegyeztethetetlen.

Az utolsó szöget Timmermans ütötte az EU hitelességének koporsójába azzal, hogy nyilvánosan megfenyegette a résztvevőket, hogyha nem sikerül előrelépést elérni, az EU kész kilépni a tárgyalásokból. Végül a kellő mértékű előrehaladás – Timmermans későbbi nyilatkozata szerint is – elmaradt, az EU mégsem hátrált ki az egyeztetésekből.

Hortay Olivér videóját végül azzal zárta, hogy szerinte a brüsszeli vezetőknek végre meg kellene érteniük, hogy a kommunikáció sem Európa energiaválságát, sem pedig az éghajlatváltozás problémáját nem fogja megoldani. El kell kezdeni őszintén, szakmai alapon beszélni a kihívásokról, mert Európa politikai, gazdasági és környezetvédelmi ereszkedését csak így lehet megfordítani.

Az öreg kontinens egy sor országa a szénvásárlás és -kitermelés felpörgetésével, valamint a szénerőművek újranyitásával igyekszik függetlenedni az orosz energiahordozóktól. Az uniós szankciók óriási nyomást helyzetek a villamosenergia-termelőkre, mivel az EU szénfelhasználásának hetven, míg a földgázigényének körülbelül negyven százaléka korábban Oroszországból érkezett.

A magas földgázárak és a tüzelőanyagért folyó globális verseny idén megnövelte a szén iránti keresletet, mivel az országok megpróbálnak leszokni az orosz energiahordozókról – írta a Reuters. A hírügynökség cikkében bemutat néhány újraélesztett európai szénprojektet és szénnel kapcsolatos kormányzati tervet.

Ausztria

A kormány júniusban megállapodott a Verbund nevű közműszolgáltatóval egy gáztüzelésű erőmű szénre történő átállításáról az energia-vészhelyzetre való felkészülés jegyében.

Bosznia-Hercegovina

A balkáni országban márciusban jóváhagyták a Tuzla 4 és Kakanj 5 nevű széntüzelésű hőerőművek élettartamának meghosszabbításáról szóló tervet, 2023 végéig.

Dánia

A kormány októberben utasította az Orstedet, hogy az áramellátás biztosítása érdekében folytassa, valamint indítsa újra három olaj- és széntüzelésű erőművének üzemeltetését. Ezek közül kettőt 2023. március 31-én kellett volna leállítani.

Finnország

A finn Fortum közműszolgáltató azt tervezi, hogy október után 560 megawatt kapacitással bővíti az északi villamosenergia-piacot az ország nyugati partvidékén található, használaton kívüli széntüzelésű erőmű újraindításával.

Franciaország

A helyi média szerint az Emile Huchet szénerőmű október elején újraindult, mindössze hat hónappal a bezárása után.

Németország

A német kabinet szeptember végén két rendeletet fogadott el, amellyel meghosszabbítja a kőszéntüzelésű erőművek működését, és emeli a barnaszén-kapacitásokat az ellátás és a hálózati tartalékok növelése érdekében.

Görögország

A DESFA nemzeti gázhálózat-üzemeltető szeptemberben közölte, hogy Görögország a jelenlegi energiaválságra hivatkozva hét széntüzelésű erőművet a korábban tervezettnél hosszabb ideig üzemben tart.

Olaszország

A gázfogyasztás csökkentését célzó intézkedések sorában Olaszország a meglévő szén- és olajtüzelésű erőművek teljesítményének növelését tervezi.

Hollandia

Rob Jetten holland energiaügyi miniszter júniusban közölte, Hollandia feloldja a széntüzelésű erőművek termelési korlátját, hogy minél több gázt tudjanak tartalékolni.

Észak-Macedónia

Az ország 2030-ra halasztotta Bitola és Oslomej nevű széntüzelésű erőműveinek bezárását, és két új szénbánya megnyitását tervezi az erőművek ellátására.

Lengyelország

Az ország szeptemberben 2023 áprilisáig felfüggesztette a lignit – a legszennyezőbb szénfajta – háztartások fűtésére történő felhasználásának tilalmát, hogy enyhítse az ellátási válságot.  Júniusban arról is döntöttek, hogy a szén kitermelését idén legfeljebb másfél millió tonnával növelik.

Szerbia

A balkáni ország azért is növeli a széntermelést, mert a kevés eső a vízierőművek megbízható működéséhez kevés volt. A szerbiai Elektroprivreda Srbije helyi források szerint arra számít, hogy 2023-ra egy új blokkot helyeznek üzembe a kostolaci erőműben.

Spanyolország

Az ökológiai átállásért felelős minisztérium májusban kérte, halasszák el az Endesa vállalat As Pontes szénerőművének bezárását. A tárca szeptemberben végül engedélyezte az erőmű négy csoportja közül kettő feltételes bezárását azzal a kikötéssel, hogy figyelembe veszik az energiaellátás helyzetét.

Egyesült Királyság

A brit National Grid szerződést kötött a Drax Group és az EDF Energy áramtermelőivel, hogy meghosszabbítják két erőmű négy széntüzelésű blokkjának élettartamát.

Ukrajna

Bár Ukrajna szénbányáinak többsége az oroszbarát erők által elfoglalt Donbasz régióban van, az ország azt tervezi, hogy a tél előtt kettőről hárommillió tonnára növeli a szénkészletét. A Reuters zárójelben megjegyezte, hogy Ukrajna a háború kezdete óta nem közöl széntermelési adatokat.

A szankciók óriási nyomást helyeztek villamosenergia-termelőkre

Az Mfor gazdasági portál szeptemberi cikkében a Coalmint nevű indiai tanácsadó cég adataira hivatkozva azt írta, az Európai Unió által Ausztráliából, Dél-Afrikából és Indonéziából – amelyek hagyományosan az ázsiai piacokat látják el – importált kőszén mennyisége több mint tizenegyszeresére emelkedett az Oroszország ukrajnai invázióját követő négy hónapban.

A portál akkor azt is megírta, hogy a brüsszeli Bruegel agytröszt számításai szerint az EU szénfelhasználásának hetven, míg a földgázigényének körülbelül negyven százaléka korábban Oroszországból érkezett.

Hozzátették: az unió által az orosz szén- és olajimportra kivetett tilalom jelentősen növelte a villamosenergia-termelőkre nehezedő nyomást, hogy alternatív tüzelőanyag-forrásokat találjanak, a terheket pedig tovább növelte, hogy Oroszország csökkentette a régióba irányuló gázszállításait.

Az Mfor az Ember nevű energiaipari elemzőcég számításaira hivatkozva azt is megírta, hogy a fentiek eredményeképpen az európai szén- és lignitfelhasználás huszonöt százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, annak ellenére is, hogy az utóbbi három évben egy sor erőművet bezártak. Ez veszélyezteti a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzéseket is, hiszen, ha az orosz gázszállítások teljesen leállnak, úgy az unióban a több szén elégetése évente 1,3 százalékkal növeli a szén-dioxid-kibocsátást.