Az unió ismét lábon lőheti magát az újabb szankciós csomaggal

Érzékenyen reagált a tőzsde az Európai Unió Oroszország ellen tervezett, 9. szankciós csomagjára, ismét kilőttek a gázárak, és az átgondolatlan elképzelések már elfogadásuk előtt is károkat okoznak a kontinens gazdaságának, ám legkevésbé sem a Belgiumnak fontos gyémántkereskedelem felfüggesztése miatt tört ki a pánik- írta a Magyar Hírlap.

Nyugodtan elmondható, hogy a felelőtlenül belebegtetett, 9. uniós szankciós csomag már elfogadása előtt is hatalmas károkat okoz az európai gazdaságnak. A gáz ára az amszterdami tőzsdén már az előkészületek hírére azonnal drágulni kezdett. A kilencedik szankciós csomag említése a 100 eurós szintről 125 euró felé lökte a jegyzéseket.

A tévúton járó balti hármak (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Lengyelország sürgetésére készülődnek Brüsszelben az Oroszország ellen összeállítandó kilencedik uniós szankciós csomagra.

A 9. uniós szankciós csomag talán annyiban indokolt, hogy néhány, eddig nehezen magyarázható döntést helyre tehetne. Ilyen például, hogy amíg az energiahordozók széles körére tilalmat vezetett be az unió, addig az európai polgárok életkörülményeit elhanyagolható mértékben befolyásoló gyémántkereskedelmet lényegében érintetlenül hagyta, hiszen az orosz gyémántimport Belgiumnak és Brüsszelnek fájna.

Teljesen betiltanák az acéltermékek behozatalát, amely Olaszország számára lenne fájdalmas.

Ugyancsak meglepő, hogy a számítógépes szoftverekre mindeddig nem vonatkozott a tilalom, amelyet a technológiai ügyeletek uniós exportjával a jövőben korlátoznák.

Kizárnák, hogy uniós állampolgárok orosz állami és magáncégek irányítótestületeiben viselhessenek funkciót, továbbá megtiltanák azt is, hogy az EU-ban bejegyzett jogi személyek pénzt fogadjanak el orosz állami szereplőktől vagy oligarcháktól.

Az elképzelések alapján megtiltanák három orosz tévécsatorna – köztük a Rosszija 1 – európai sugárzási jogát.

Mindezek a döntések talán még kellemetlenül is érinthetnék Oroszországot, ám a csomag további intézkedései már leginkább az európai embereknek és a gazdaság szereplőinek fájnának jobban.

Lapértesülések szerint az új pakkban bővítenék az energiaszektort érintő korlátozásokat, továbbá megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok terén való együttműködést Oroszországgal. Tiltás alá esnének a cseppfolyós gázból készült termékek is. 

Szijjártó Péter külügyminiszter már korábban jelezte: néhány uniós állam már a kilencedik szankciós csomagról és a nukleáris energiát érintő szankciókról beszél. A külügyminiszter akkor egyértelművé tette, hogy Magyarország ezt nem fogja támogatni.

A hírek nyomán – miként korábban már megszokhattuk – ugrásszerűen emelkedtek a jegyzések az amszterdami gáztőzsdén. A nemrég még 100 dollár körüli árak csütörtökön, a G7-csúcs kezdőnapján már 127 euróra szaladtak fel.

A szélsőbal régóta követeli, hogy a tiltások körébe bevonják a nukleáris energiát is.

Mindeddig a korlátozások az orosz olajra, a gázra, valamint a szénre fókuszáltak, így próbáltak meg – teljesen sikertelenül, ellenben jókora infláció árán – nyomást gyakorolni Moszkvára. A vezetékes gázszállítások csökkenését az LNG-szállítások növekedése jóval drágábban kompenzálja, és mivel az orosz LNG legnagyobb vásárlói közé tartozik Franciaország, a tervekkel aligha fog egyetérteni a francia elnök, Macron. 

Mindenesetre érdemes felidézni, hogy Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter az európai energiaügyekért felelős tárcavezetők október végi csúcstalálkozóján hangsúlyozta: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok szuverén joga eldönteni, milyen energiahordozókat vásárolnak, milyen mennyiségben, kitől és milyen árformula alapján. 

A magyar miniszter hasonlóan vélekedett az úgynevezett szolidaritási mechanizmusról szóló javaslatról is. 

Az Európai Bizottság már a 9. szankciós csomagon dolgozik – erről cikkeznek az európai lapok napok óta. A kiszivárgott hírek szerint Brüsszel olyan területekre is megpróbálhatja kiterjeszteni az intézkedéseket, amelyekre korábban több tagállam is nemet mondott, illetve az új szankciók energiahordozókat is érintenének.

Már a szankciók hírét is elkezdte beárazni a piac.

Méghozzá a gázár emelésével. Pedig a holland gáztőzsdén az augusztus végi 350 euró/megawattórás csúcs után hetekig csökkenő volt a tendencia, ami néhány nappal ezelőttig kitartott.

A november 1-jei 116 euró/megawattórás ár után pedig újra elindultak felfelé az árak. Mára a gáz ára 9 euróval emelkedett, és elérte a 125 eurót megawattóránként.

Brüsszel továbbra sem hajlandó tudomásul venni, hogy a szankciók károsak Európára, és tovább erőlteti azokat – erről Hollik István beszélt. A Fidesz kommunikációs igazgatója kiemelte: már az újabb szankciók híre is elég volt ahhoz, hogy ismét emelkedésnek induljon a gáz ára.

„Azt már korábban is tapasztaltuk, hogy amikor Brüsszel belengeti egy újabb szankciós csomag hírét, vagy bejelent egy újabb szankciós csomagot, a hírre azonnal megugrik az energia ára. Hiába próbálja tehát a szankciópárti baloldal eltagadni azt, hogy a gáz árát a szankciók verik fel az egekbe, ez bizony így van. Mára tehát egyértelművé vált, hogy a szankciók súlyos károkat okoznak Európának” – fogalmazott.

Hollik István hangsúlyozta: ahhoz, hogy az európai és a magyar gazdaság ne menjen tönkre, minél hamarabb fel kell hagyni az elhibázott szankciós politikával.

Az újabb brüsszeli szankciós csomagról egyre több részlet derül ki.

Bővítenék például az energiaszektorra vonatkozó szankciókat, és megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.

Embargóval sújtanák az orosz gyémánt- és acélimportot, illetve az orosz cseppfolyós gázból készült termékek behozatalát is.

Megtiltanák a szoftverek és a technológiák exportját Oroszországba, illetve az orosz vízi járműveket is kitiltanák az európai kikötőkből. Végül orosz televíziós csatornák sugárzási jogát is megszüntetnék Európában.

Az új szankciós csomag bejelentése után a mostaninál nagyobb ármozgások jöhetnek az energiapiacon – mondta Hortay Olivér a Híradónak. Pedig

az elemző szerint Európa már most is nehéz helyzetben van a túl kevés gáz miatt.

„A következő tél még nehezebb lehet, még kevesebb gáz állhat az unió rendelkezésére, ennek megfelelően minden olyan újabb szankció, ami kevesebb gázt tesz elérhetővé az európai unió számára, az növeli ezt a problémát, fokozza az árakat és az ellátásbiztonsági kockázatokat is” – hangsúlyozta.

A 9. szankciós csomag Magyarország számára legveszélyesebb része a nukleáris együttműködések tiltása – mondta Litkei Máté az M1-en. A MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint ugyanis egy ilyen lépés súlyosan érintené a hazai villamosenergia-ellátást.

Tavasz óta kísérletezik Brüsszel a szankciókkal, hogy megtörje és visszavonulásra kényszerítse az Ukrajnával háborúzó Oroszországot. Az Európai Unió eddig nyolc szankciós csomagot fogadott el, amelyek egyebek mellett megtiltották nyersanyagok és a nyersolaj importját Oroszországból.

Azóta kiderült, a szankcióik több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak. Moszkva bevételei emelkednek, miközben Európa energiaválsággal, brutális szankciós inflációval és az elszegényedés veszélyével néz szembe.

Úgy vélekedett, hogy a brüsszeli testület „újabb rejtett kísérleteket” akar tenni a tagállami hatáskörök visszaszorítására és ezáltal egyfajta „lopakodó hatáskörbővítésre”, ami elfogadhatatlan. „Azt láttuk, hogy ha az Európai Bizottság a saját hatáskörébe vont valamit válság idején, abból csak baj volt, és igazából a nemzetállami döntések és intézkedések működtek” – szögezte le.

Bár hivatkoznak olyan jogszabályra, amely alapján minősített többség is elegendő lenne, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy egyhangú döntéssel kerüljenek elfogadásra az energiaellátással kapcsolatos kérdések

– figyelmeztetett. Szijjártó Péter tudatta, hogy a kormány számára az energiaellátás biztonsága a legfontosabb, és nem fogadnak el olyan javaslatokat, amelyek ezt akár minimális mértékben is rontanák.

„Szerintünk a jó, valós és hosszú távú megoldás az lenne, ha elárasztanák földgázzal az európai piacot, vagyis az Európai Bizottság abban segítene, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon minél több földgáz érkezzen” – mondta.

Aláhúzta, hogy a tanácsülésen „egészen őrült ötletek is elhangzottak”, az egyik résztvevő például felvetette, hogy a felső mellett alsó ársapkát is vezessenek be, nehogy a túl alacsony gázár veszélybe sodorja a takarékossági törekvéseket.

A miniszter hat pontban foglalta össze a kormány „vörös vonalait”. Az első, hogy a közös gázbeszerzési platform csakis önkéntes alapon állítható fel. „Nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, a mindenfajta sms-ekben történő vásárlásból” – közölte.

Az úgynevezett keresletösszesítésről szólva kijelentette: Magyarország semmifajta kötelező közös beszerzésben nem hajlandó részt venni. „Az nem lehet, hogy miközben önkéntességről döntött az Európai Tanács, addig így okoskodva, ügyeskedve az Európai Bizottság csak kihozza, hogy 15 százalékot mégis kötelező közösen megvásárolni” – mondta.

Ezt követően kiemelte, hogy az ársapka típusú intézkedések semmilyen módon nem befolyásolhatják a hosszú távú szerződéseket. Majd nonszensznek és elfogadhatatlannak nevezte azt a javaslatot, amelynek értelmében a tagállamoknak előzetesen tájékoztatniuk kellene Brüsszelt, ha 472 millió köbméternél nagyobb mennyiségű földgáz beszerzéséről kívánnak szerződést kötni.

A szolidaritási mechanizmusok kapcsán elképzelhetetlennek minősítette, hogy a magyar adófizetői pénzből megvásárolt, Magyarországon tárolt földgázt más országok kapják meg.

„Az európai bürokraták meg jónéhány tagország is azon ügyeskedik jelenleg, hogy az Oroszországból származó földgázt száműzze az európai piacról (.), de vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák?” – tette fel a kérdést.

Végül arról számolt be, hogy Magyarország tapasztalatai nem feltétlenül esnek egybe a nyugat-európai országokéval azt illetően, hogy melyik szállító megbízható. Az orosz Gazprom ugyanis zavartalanul szállítja a szerződéses mennyiséget, míg hazánkat két nyugati vállalat már cserbenhagyta a romániai tengeri mezők kitermelésének ügyében.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a nemzeti hatáskörben meghozott magyar döntések beváltak, így a máig betárolt gázmennyiség az éves fogyasztás 52 százalékát fedezi, míg az európai átlag 27,5 százalék.

Szavai szerint ezzel szemben az eddig elfogadott vagy tervezett brüsszeli intézkedések „csak problémát és veszélyt okoztak az európai energiaellátás szempontjából”, ezért a magyar kormány nem támogatja nemzeti kompetenciák átadását.

„A következő hetekben is résen leszünk, hogy ne születhessen semmi olyan döntés, amely a magyar energiaellátást veszélyeztehetné, szembemenne az Európai Tanács döntésével vagy hatásköröket venne el tőlünk és adna át Brüsszelnek” – mutatott rá.