Az ukrán béketerv egy győztes fél által írt békediktátumnak hangzik

„Ukrajna minden egyes nappal egyre rosszabb és kilátástalanabb helyzetbe kerül, ahonnan talpra állnia önállóan már lehetetlen. Ez pedig még jobban veszélyeztetni fogja létét és független fennmaradását, hiszen nagy valószínűséggel jövőjéről azok fognak dönteni, akik újjáépítik és fenntartják majd. Ez vezethet egy orosz–amerikai felosztáshoz is” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Erbszt Adrienn geopolitikai szakértő.

- A lengyel külügyminisztérium megerősítette, hogy egy „orosz gyártmányú lövedék” csapódott be az ország területén, amelynek következtében két ember meghalt. Ki a felelős a támadásért?

- Rendkívül frissek még az események, a vizsgálatok még folyamatban vannak, ezért biztos információink még nincsenek azzal kapcsolatban, hogy kinek a felelőssége a rakétabecsapódás Lengyelország területén. A lengyel kormány álláspontja jelenleg a leglényegesebb a kérdésben, hiszen őket érte rakétatámadás (még ha véletlenül is). A miniszterelnök, Mateusz Morawiecki és az államfő, Andrzej Duda is – az eszkaláció fenyegető lehetőségét tekintve – megnyugtatóan nyilatkozott az esemény másnapján.

- Mit mond a lengyel vezetés?

- Andrzej Duda szerint jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy előre megtervezett, szándékos támadás érte volna Lengyelországot, információi alapján a legvalószínűbb, hogy régi, szovjet gyártású rakétákról van szó, amelyeket ukrán SZ–300-as nagy hatómagasságú, légvédelmi rakétarendszerekből lőhettek ki. Duda sajnálatos balesetnek nevezte az esetet. Mind Duda, mind Morawiecki úgy fogalmazott, hogy nagy valószínűséggel nem lesz szükség életbe léptetni a NATO 4. cikkelyét, amely a felek közti konzultációs folyamatokat éleszti fel, a tanács összehívásával abban az esetben, ha valamelyik tagállam területi épsége, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe kerül. Úgy tűnik, hogy a NATO főtitkára, az amerikai vezetés és Lengyelország is Ukrajnának tulajdonítja a rakétákat, azonban a Nyugat együttesen felmenti a két ember halálát okozó rakétatámadás felelőssége alól Kijevet arra hivatkozva, hogy a tegnapi, nagyszabású orosz bombázások kényszerítették az ukrán hadsereget erre a lépésre.

- Milyen a nemzetközi megítélése a jelenlegi helyzetnek?

- A leglényegesebb a higgadtság, a háború kezdete óta először tapasztalhatunk ilyen hidegfejűséget a Nyugat szövetségesei közt, beleértve az elszenvedő Lengyelország vezetését is, pedig tőlük Moszkva kapcsán ritkán tapasztaljuk ezt. A mérvadó nemzetközi reakciók alapján nagyon úgy tűnik, hogy sikerül megakadályozni, hogy a háború tovább terjedjen, azonban azt világosan megmutatta ez az eset, hogy hegyezett borotvaélen táncol az ukrajnai háború, és egy ilyen véletlen baleset vagy egy szándékos provokáció bármelyik fél részéről, képes egy pillanat alatt kiterjeszteni a háborút Oroszország és a NATO, illetve az Európai Unió államai közé.

- Baleset történt, vagy szándékos lehetett a becsapódás?

- Még ha az előbbi lehetősége a valószínűbb is, összességében tekintve a folyamatokat, mindkét forgatókönyvre van esély. Semmi esetre sem szabad elvetni a szándékos provokáció lehetőségét sem, hiszen jelen esetben egy NATO- és EU-tagállamot ért támadás az ukrajnai háborúval összefüggésben. Ez pedig akár a háború eszkalációjához is vezethet, és így átterjedhetne Ukrajna államhatárain túlra is. Azt azonban látni kell, hogy a kijevi kormányt támogató és az Európai Uniót is ebbe az irányba terelő Egyesült Államok ezt a lehetőséget az első pillanattól kezdve visszautasította a legfelsőbb szinteken.

- Biden amerikai elnök bejelentette, hogy ukrán rakéta csapódott be Lengyelországba. Mi az Egyesült Államok érdeke?

- Washington pénzt, fegyvert, paripát s némi jó tanácsot bőkezűen biztosít ukrajnai kollégái számára, de ennél tovább nem hajlandó menni az oroszokkal szemben Ukrajnáért. Sőt, egyre több olyan jelet figyelhetünk meg, amelyek alapján az USA arra próbálja meg Zelenszkijt rávenni, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Moszkvával. Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan nemrég kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közt nyitottak a csatornák a nukleáris háborútól való globális félelmek eloszlatása végett. Sullivan a közelmúltban Kijevben is járt valószínűleg azzal a küldetéssel, hogy megelőzzék a kontrollálatlan eszkaláció lehetőségét és a közvetlen konfrontáció kialakulását Oroszországgal.

A Washington Post fehér házi forrásokra hivatkozva arról írt az elmúlt héten, hogy az amerikai elnöki adminisztráció arra próbálja rábírni az ukrán elnököt, hogy kezdjen tárgyalni Moszkvával. A szintén befolyásos The Wall Street Journal forrásai pedig arról tájékoztatnak, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között hónapok óta folynak bizalmas tárgyalások magas szinteken. Itt emlékezzünk vissza a háború kitörését megelőző évre, amikor rendszeresen magas szintű találkozókat szervezett a két nagyhatalom zárt ajtók mögött. Ezeket a szivárogtatásokat az amerikai vezető médiumokba nem szabad figyelmen kívül hagyni. 

- Ukrajna egyre jobban gyengül. Mi vethet véget a háborúnak?

- Orosz részről sem, de az ukrán vezetés részéről sem látunk jelenleg a kiegyezésre vagy kompromisszum keresésére tett erőfeszítéseket. Ennek ékes példája, hogy Kijev olyan diplomáciai megoldási javaslattal állt elő a napokban, amelyet Oroszország mindössze abban az esetben fogadna el, ha egyúttal beismerné vereségét is. A tízpontos ukrán béketerv inkább hangzik egy háborút lezáró, győztes fél által írt békediktátumnak, mint a realitásokat és a béke mihamarabbi elérésének nélkülözhetetlenségét figyelembe vevő javaslatnak.

- Ukrajna nem adja fel a harcot.

- Kijev jelenleg nagyon távol van a győzelem lehetőségétől. Az olyan pontok elfogadása, mint a Krím és a többi elcsatolt terület visszaadása vagy az ukrán kezdeményezésű, nemzetközi hadbíróság előtti felelősségrevonások megindítása (akár Vlagyimir Putyin ellen is) az oroszok számára egyenlő lenne egy öngyilkossággal. Ezeket az erőviszonyokat és háborús folyamatokat tekintve irreális ukrán célkitűzéseket nézve kijelenthetjük, hogy a Zelenszkij-kormány egyelőre nem a béke irányába gondolkodik. Azonban teljes képtelenség a kijevi kormány győzelméről beszélni Oroszországgal szemben a NATO és az USA harcokba való bevonása nélkül.

Az ukránoknak a háború megnyerésére csakis az amerikaiak aktív bevonásával van esélye, a részben passzív nyugati segítség (ami a háború kezdete óta nagyüzemben zajlik), mindössze időt ad nekik, ám ez idő alatt nemcsak az oroszoknak okoznak elnyújtott fejfájást, hanem az ukrán gazdaság is még mélyebbre zuhan, az ország mindennemű infrastruktúrája napról napra egyre nagyobb volumenben semmisül meg, a lakosság pedig folyamatosan fogyatkozik – aki nem a harctéren hal meg, az elmenekül, és egy jelentős részének nem lesz hová és miért visszatérnie már. Ukrajna minden egyes nappal egyre rosszabb és kilátástalanabb helyzetbe kerül, ahonnan talpra állnia önállóan már lehetetlen. Ez pedig még jobban veszélyeztetni fogja létét és független fennmaradását, hiszen nagy valószínűséggel jövőjéről azok fognak dönteni, akik újjáépítik és fenntartják majd. Ez például vezethet egy orosz–amerikai felosztáshoz is: a területek egy része orosz fennhatóság alá kerülhet, a másik részén pedig egy koszovói mintára létrejövő, amerikai szatellitállam alakulhat.

- A Lengyelországot ért rakétatámadás milyen irányba terelheti a még mindig zajló háborút?

- A lengyel eset nyomán egy új jelenséget figyelhetünk meg, amelyre a háború februári kitörése óta még nem nagyon volt példa. Eddig bármilyen esemény kapcsán a Nyugat azonnal a kijevi álláspontot támogatta az orosszal szemben, azonban most az oroszok, amerikaiak, sőt lengyelek is egy véleményre kerültek szinte azonnal a becsapódott rakéták kapcsán. Ez mindenképpen figyelemre méltó változás, amely azt üzeni, hogy sem Oroszország, sem az USA, de még az olyan teljesen ruszofób államok, mint Lengyelország sem kívánják Ukrajna keretein kívülre engedni a háborút. Mindezt pedig annak ellenére teszik, hogy Zelenszkij az oroszokat okolja a rakétabecsapódások miatt, és véleménye szerint Oroszország ki akarja terjeszteni a háborút, ami ellen jelentősebb cselekvésre van szükség. Úgy tűnik, szövetségesei jelenleg nincsenek vele egy véleményen.

- Mire lehet számítani a NATO-tanácskozás után?

- A nyilatkozatokat tekintve azt gondolom, a határos NATO-tagországok védelmének növelésével kapcsolatban születhetnek döntések. Elsősorban Lengyelország, Románia és a balti országok légterének védelmére összpontosító javaslatok érkezhetnek, azonban ezekben az országokban jelenleg is rendkívül széles körű és nagy volumenű a NATO jelenléte.

Nemzetközi szakértők szerint nagyon valószínű, hogy az ukrán hadsereg lőtte ki a Lengyelországban becsapódott rakétát. Andrzej Duda lengyel államfő közölte: semmilyen jel nem utal arra, hogy Oroszország lőtte ki a rakétát. És mivel minden bizonnyal véletlenül tévedt a rakéta lengyel területre, ezért Varsó nem tekinti Lengyelországot ért támadásnak a történteket – számolt be az M1 Híradója.

Egy környékbeli lakos örökítette meg fényképen a füstfelhőt, amit a rakéták becsapódása okozott kedd este a kelet-lengyelországi Pzsewodówban.

„Otthon voltam tegnap délután, és az ablakomból rálátok a terményszárítóra. Először egy hatalmas robbanást hallottam. Fekete felhő borított be mindent, aztán fehér füst szállt fel. Amikor a füst elkezdett leszállni, mindenfelől emberek szaladtak oda” – ismertette egy a robbanás szomszédságában élő asszony.

Az perceken belül kiderült, hogy a robbanásban két helyi lakos életét vesztette.

„Ismertem őket. Az egyikük a szárító vezetője volt, ő mérlegelte a rakományokat. A másikuk a traktort vezette” – mondta egy falubéli.

A lengyel rendőrség nagy erőkkel vonult ki, lezárták a környéket. Hamarosan világossá vált, hogy a robbanást rakéta becsapódása okozta. A romok közt olyan maradványokat találtak, amelyek egyértelműen szovjet gyártmányú rakétákra utaltak.

Az is egyértelműnek tűnt, hogy a becsapódás valamilyen módon kapcsolatban van a kedd délutáni orosz rakétatámadásokkal. Az orosz hadsereg ugyanis – a G20-csoport ülésére időzítve – az eddigi legsúlyosabb rakétatámadást intézte az ukrán infrastruktúra ellen. Mintegy száz rakétát lőttek ki, ami áramkimaradást és vízhiányt okozott az ukrán lakosság négyötödének.

Az ukrán vezetés nem sokkal a robbanás bejelentése után már Moszkvát vádolta tudatos támadással. „Ma megtörtént, amelyre régóta figyelmeztettünk. A terror már nem korlátozódik a határainkon belülre. Ma orosz rakéták csapódtak be egy baráti ország, Lengyelország területén. Emberek haltak meg” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Találgatás kezdődött, hogy vajon miért támadták az oroszok a kis lengyel falut

– egyesek szerint az Európába vezető elektromos vezeték, mások szerint a határ mentén futó ukrán vasútvonal volt a célpont. Az orosz hadvezetés ugyanakkor Ukrajnát vádolta tudatos provokációval.

„Hangsúlyozzuk, hogy precíziós műveleteket hajtottunk végre, meghatározott célpontok ellen, amelyek kizárólag Ukrajna területén helyezkedtek el, legalább harmincöt kilométerre a lengyelé ukrán határtól” – hangsúlyozta Igor Konasenkov, az orosz hadügyminisztérium szóvivője.

A lengyel kormány nem sokkal később rendkívüli ülését tartott. Nyugalomra intettek addig, amíg a hivatalos vizsgálatot elvégzik, és hangsúlyozták, semmiképpen nem feltételezhető, hogy célzott csapás történt, akárki is lőtte ki a rakétát, az bizonnyal véletlenül csapódott be lengyel területen.

A szakértők a helyszínen talált roncsdarabokat, a rakéták röppályáját is vizsgálták. Az elsődleges vizsgálat szerint legalább egy rakéta szovjet gyártmányú Sz–300-as légvédelmi eszköz volt. Ilyennel ugyan mind az ukrán, mind az orosz hadsereg rendelkezik, de kisebb a hatótávolsága, így az Orosz Föderáció területéről kilőve nem érhette volna el Lengyelországot.

A Rueters hírügynökség amerikai forrásokra hivatkozva már kedden késő este jelentette,

Joe Biden elnök arról tájékoztatta szövetségeseit Balin, hogy a robbanást okozó rakéta az ukrán hadsereg légvédelmi eszköze volt.

Később ezt jelezte a vizsgálatok előzetes eredményeire hivatkozva Andrzej Duda lengyel elnök is.

„Semmi, de egyáltalán semmi nem utal arra, hogy szándékos támadás érte Lengyelországot. Mivel pedig a rakétát nem Lengyelországra célozták, Lengyelországot senki sem támadta meg” – szögezte le szerdai sajtótájékoztatóján Andrzej Duda.

A szekértői vizsgálatok ettől függetlenül tovább folynak. Egyelőre ugyanis nem egyértelmű pontosan, hány rakéta maradványait találták meg, azok pontosan hogyan jutottak lengyel területre.

Gulyás Gergely: Ukrán légvédelmi rakéta csapódhatott lengyel területre

Emlékezetes, a Védelmi Tanács kedd esti tanácskozása után Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai a szerdai kormányülésen is részletesen értékelték az orosz–ukrán háború legújabb fejleményeit, azt követően, hogy Lengyelországban vélhetően rakétabecsapódás történt, és szintén rakétatámadás következtében leállt a Barátság kőolajvezeték.

Gulyás Gergely kijelentette: a NATO egységesen szolidaritásáról biztosította Lengyelországot. Úgy látjuk, valamennyi tagállam elkötelezett.

Sajtókérdésre reagálva a miniszter úgy vélekedett: hamar meg lehetett állapítani, milyen rakéta lehetett az, ami Ukrajnában becsapódott, nem véletlen a gyors amerikai nyilatkozat.

Hosszú távon tudjuk biztosítani az ország energiaellátását

A Barátság kőolajvezeték esetleges kiesésével kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: a jogi feltételeket teljes egészében megteremtették, ha az olaj csővezetéken keresztüli szállítása nem biztosított, tengeri úton Horvátországon keresztül is érkezhet olaj. Ez a kapacitás a jelenlegi nyolcvan százaléka, de jelentős tartalékaink is vannak, így nagyon hosszú távon tudjuk biztosítani az ország energiaellátását – jelentette ki a tárcavezető.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy az elmúlt tíz évben is célkitűzése volt a kormánynak, hogy a haderőfejlesztést felgyorsítsa, ezért emeli és emelni is fogja a katonák bérét a kormány. Hozzátette: az extraprofitadó egy része is a honvédelmi alapba kerül. Ennél nagyobb felgyorsításra nincs szükség a miniszter szerint.

Felelőtlen kijelentések előtt vizsgálatot kell folytatni 

Gulyás elmondta a szövetségesek részéről is az volt az álláspont, hogy először a vizsgálatot kell lefolytatni a felelőtlen kijelentések előtt, mert azok veszélyes helyzetet hozhatnak magukkal.

Az új rendszerben mindenki előbb tud ellátáshoz jutni

Az ATV újságírójának az egészségügyi törvénymódosítással kapcsolatos kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy az ügyeleti ellátásra vonatkozó kritikák inkább propagandának minősülnek. Kiemelte, hogy az új rendszerben mindenki előbb tud egészségügyi ellátáshoz jutni. Hozzátette: mindenki meggyőződhet, hogy ez az államnak többe kerül, ugyanakkor egy magasabb színvonalú ügyeleti ellátási rendszert tud létrehozni. Az is kiderült, hogy az új ügyeleti rend nem terjed ki Budapestre, mivel itt a legkisebbek a távolságok és a legjobb az ügyeleti ellátás.

A legutóbbi Kormányinfón bejelentett árstopokról is szó esett, a miniszter elmondta, hogy nem tartanak attól, hogy ne lenne elegendő burgonya vagy tojás az ünnepekre az intézkedés miatt. A nagy bevásárlóláncok kijelentései ellenére nem diszkriminatív az intézkedés, mivel az minden áruházra vonatkozik.

A külügyminiszter és a honvédelmi miniszter is azonnal felvette a kapcsolatot a lengyelekkel

Az Index kérdésére elmondta, meg kell várni a vizsgálatok végét, hogy kiderüljön, szándékos volt-e a lengyelországi rakétabecsapódás. Megjegyezte: a magyar külügyminiszter és a honvédelmi miniszter is azonnal felvette a kapcsolatot a lengyelekkel az eset kapcsán.

Jelenleg is készenléti helyzet van

Gulyás Gergely az arra vonatkozó kérdésre, miszerint növelik-e a katonai jelenlétet az ukrán határ környékén, azt mondta: jelenleg is készenléti helyzet van, a katonák bármikor bevethetők, de erre egyelőre nincs szükség.

Eddig összesen 984 591 menekült érkezett Ukrajnából

Azzal kapcsolatban, hogy számítanak-e az Ukrajnából menekülők számának növekedésére, a miniszter megjegyezte: tegnap az ukrajnai áramellátás nyolcvan százaléka károsodott. Szentkirályi Alexandra közölte, eddig összesen 984 591 menekült érkezett Ukrajnából.

A határ védelmére készen áll a katonaság

A Mediaworks kérdésére Gulyás Gergely elmondta, az ország rakétavédelmi képessége nem ér fel a világ vezető nagyhatalmainak rakétavédelmi képességével, de a határ védelmére készen áll a katonaság. Amióta tart a háború, folyamatosan el van rendelve a katonai készültség, ennek fokozata még tovább növelhető.