tóth gabi
Az Interpol és az Europol is tart ettől.
Az Interpol és az Europol is tart attól, hogy az Ukrajnának adományozott fegyverek akár dzsihadista szervezetekhez is juthatnak – hangsúlyozta Georg Spöttle a Magyar Hírlapnak adott interjúban. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, senki nem tudja pontosan ellenőrizni, hogy Kijev mihez kezd a külföldi segélyekkel.
– Közeleg a tél, mi lesz Európával, mire készülhetünk a háború árnyékában?
– Magyarországon szerencsére nem lesznek gázellátási problémák, mert a magyar kormány nagyon jó szerződéseket kötött, és tele vannak a gáztározók is. Németországban már nem ilyen jó a helyzet. A német kormány figyelmeztetése ellenére nagyon sokan most már esténként bekapcsolják a fűtést. Egy-két polgármester már azzal fenyegette meg a lakosokat, hogy kirakja nyilvánosan a városi újságba azoknak a nevét, akik a legtöbbet fogyasztanak. A belügyminisztérium arra szólította fel a lakosokat, hogy mindenki szerezzen be néhány napra való élelmiszert, legyen otthon egy erős zseblámpája, tartalék elem, mert elképzelhető, hogy áramkimaradások lesznek. Ha pedig ez valóban bekövetkezik, akkor az hatással lesz a büntetés-végrehajtási intézményekre is. A törvény szerint ugyanis amennyiben nem biztosított négy napon keresztül egy büntetés-végrehajtási intézetnek a vízzel, elektromos árammal való ellátása, akkor a negyedik nap végén szabadon kell engedni az ott büntetésüket töltő személyeket. Az unió egyik legerősebb gazdaságának sokrétű problémákkal kell szembenéznie. A vízművek is kongatják már a vészharangot, hogyha áramkimaradás lesz, akkor ugye a pumpák sem működnek a vízművek pumpaállomásain, tehát nem tudják majd például magasabban fekvő településekre vagy akár toronyházakba felpumpálni az ivóvizet. Több uniós országban is lehet számítani hosszabb áramkimaradásokra, ami azzal is járhat, hogy a benzinkutak sem fognak működni. Számos tagállamban már azt javasolják a lakosoknak, hogy tartsanak otthon pár kanna benzint.
– Ukrajna miért lát ellenséget Magyarországban?
– Ukrajna mindig is utált bennünket. Ezt bemutatták azzal is, amikor például felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát. Több esetben azért vertek meg valakit, mert magyarul beszélt Kárpátalján. Gyűlölnek minket, holott ők élnek ugye ősi magyar területen. Nemcsak a magyarokat utálják, hanem az orosz kisebbséget, a lengyeleket, mindenkit, tehát egy rettentő nacionalista népről beszélhetünk. Kijev azért sem hálás, hogy segítséget nyújtott Magyarország a háború elől menekülő ukránoknak. Most azért tekintik hazánkat fő ellenségnek, mert Magyarország igazából az egyetlen európai uniós ország és NATO-tag, amelyik nem enged át a területén halálos fegyvereket, nem segít a kiképzésben, és nem küld fegyvereket ebbe a konfliktusba.
– Magyarországot leszámítva számos uniós ország és az Egyesült Államok is küld fegyvereket Ukrajnának. Egyre több hír érkezik arról, hogy ezeknek a harci eszközöknek egy részét eladják a feketepiacon. Ez igaz lehet?
– Magam is utánanéztem, és a dark neten rengeteg fegyvert lehet találni. Ezek nagyrészt kézifegyverek, pisztolyok, AK47-es gépkarabélyok, kézigránátok. Volt olyan például, hogy 10 darab kézigránát 1500 dollárért, és ki is volt írva, hogy ukrán készletekből. A finnek már bejelentették, hogy a skandináv országokban bűnözői szervezeteknél feltűntek már olyan fegyverek, amik az ukrán háborúból származnak, ezek egyértelműen nyugati segélyként érkeztek Ukrajnába. Most beismerte a Pentagon is, hogy nem tudják érdemben ellenőrizni a fegyvereket, hogy hová kerülnek, mi lesz a sorsuk. Amerikai lapértestülések szerint a páncélosokat meg a rakétavetőket nem tudják továbbértékesíteni a feketepiacon, csak a „kisebb” harci eszközöket. Orosz források szerint 30 százaléka jut el csak a kézi lőfegyvereknek a harcoló alakulatokhoz Ukrajnába, 70 százalékát feketén eladják. Azt már az Europol is észrevette, hogy a lengyel–ukrán határ közelében ilyen titkos fegyverdepókat hoznak létre, tehát lőfegyvereket rejtenek el, és ezeket így kisebb mennyiségekre bontva, akár motorkerékpárokba, akár személyautókba rejtve csempészik át a határon. Nemrég a német–lengyel határon is lebukott egy fegyvercsempész. A francia férfi furgonjában AK47-eseket meg lőszereket találtak. A tettes azt mondta, hogy Franciaországba akarta a fegyvereket vinni és ott értékesíteni. Az Interpol és az Europol is tart attól, hogy ezek a fegyverek dzsihadista szervezetek kezébe is kerülhetnek, és akár ezekkel a harci eszközökkel követhetnek el újabb merényletet Európában.
– Valóban kap Ukrajna olyan fegyvereket is, amelyeket még az amerikai hadsereg sem használt?
– Természetesen. Sőt, ezt az ukránok kérték is, hogy küldjenek kísérleti fegyvereket, mert ők szívesen tesztelik. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egyszer azon viccelődött, hogy ráírhatják majd a csomagolásra, hogy már oroszokat is öltek vele. Úgyhogy valóban ez egy hatalmas tesztüzem is, hogy itt újfajta lövedékeket kipróbáljanak, azoknak a hatótávolságát, a hatását, mivel ugye Afganisztánban azért egy aszimmetrikus háború volt, tehát ott nem volt lehetőségük erre az amerikaiaknak. Ukrajnában valójában most egy tesztüzem zajlik.
– Az amerikai félidős választások mennyiben befolyásolják a háború kimenetelét?
– A republikánusok bejelentették, hogy véget vetnek annak, amit a Biden-kormány csinál. A demokrata vezetés szinte minden héten küld több milliárd dolláros humanitárius, illetve fegyvercsomagokat Kijevnek. Ennek akarnak véget vetni a republikánusok. Miközben az Egyesült Államok önti a pénzt Ukrajnába, egyre nagyobb gondokkal küzd a nagyhatalom. Körülbelül 8,3 százalék az infláció. Biden regnálása óta durván 9,1 százalékkal emelkedtek meg az élelmiszerárak is, ami nagyon sok amerikait érzékenyen érint. Az amerikaiak joggal mondják, hogy meg se tudom mutatni a térképen igazából, hogy hol van Ukrajna, tehát mi közöm ehhez a háborúhoz, és nekem ezért rosszabb életkörülmények között kell élnem. A republikánusok ezért világossá tették, hogy ők a népük számára fontos dolgokra fognak költeni. Sokan támadják Joe Bident, mivel családi, gazdasági érdekek fűzik Ukrajnához, és hogy a saját anyagi jólétét helyezi előtérbe az Egyesült Államok helyett.
– Mi lehet a Biden család érdeke?
– Az amerikaiak a legjobbak a palagáz-kitermelésben, kidolgozták az ehhez szükséges technológiát. Ukrajna keleti részén jelentős palagázlelőhelyek vannak. Amerikai konzorciumoknak az volt a céljuk, hogy kiaknázzák a Donbász régió környékén található palagázmezőket, és megkapják az ottani fúrási jogokat. Az amerikai elnök fia, Hunter Biden is tagja ezeknek a konzorciumoknak. Miután a donbászi, valamint a Zaporizzsja és Herszon régiókat Oroszországhoz csatolják, az amerikai terv meghiúsulni látszik. A Biden-kormánynak egyébként az az érdeke, hogy minél tovább tartson a háború. A fegyvergyárak, amelyek öntik magukból a fegyvereket, a muníciót, hatalmas pénzeket kaszálnak ezzel. Az amerikai kormány megrendeli, a fegyvergyártó leszámlázza, leszállítja, megkapja a megfelelő összeget, és a kormány küldi ezeket a fegyvereket Ukrajnába. Bizonyos köröket értelemszerűen nagyon jól érint, hogy háború van – dollármilliárdokat keresnek. Akiket negatívan érint, azok az amerikai adófizetők.
Finnországba a kikötőkön keresztül jutnak be a fegyverek, amelyeket kevésbé ellenőriznek, mint a repülőtereket. Ukrajna hatalmas mennyiségű fegyvert kapott, és ez jó, de évtizedekig dolgunk lesz még ezekkel a fegyverekkel – mondta a finn főnyomozó.
Ukrajnának szánt fegyverek, egyebek között gépkarabélyok kerülhettek finn bűnözők kezébe a helsinki rendőrség tudomása szerint – közölte Christer Ahlgren, a finn Nemzeti Nyomozóiroda főnyomozója az Yle helyi rádióadónak vasárnap.
Svédországban, Dániában és Hollandiában is felbukkantak már Ukrajnának szánt fegyverek
– közölte a főnyomozó. Az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) a nyáron figyelmeztetett, hogy bűnszervezetek vehetik célba a Kijevnek szánt külföldi katonai segélyeket.
Ahlgren elmondta: a csempészútvonalakat már kialakították. A fegyverkereskedelem részben a szervezett bűnözésben is részt vevő nemzetközi motorosbandákon keresztül zajlik. A Bandidos MC nevű bandának például minden nagyobb ukrán városban vannak képviselői – ismertette a főnyomozó.
Finnországba a kikötőkön keresztül jutnak be a fegyverek, amelyeket kevésbé ellenőriznek, mint a repülőtereket. Ahlgren emlékeztetett: a kilencvenes években a délszláv háború idején nagyon hasonló volt a helyzet, hiszen Jugoszláviából is rengeteg fegyvert csempésztek különféle országokba.
Ukrajna hatalmas mennyiségű fegyvert kapott, és ez jó. De évtizedekig dolgunk lesz még ezekkel a fegyverekkel. Ez az ár, amelyet fizetnünk kell érte
– mondta a főnyomozó.
A NATO és az EU már július közepén riasztás adott ki az ukrajnai fegyvercsempészet veszélye miatt, miközben számolatlanul szállították oda a Nyugat országaiból a különböző fegyvereket és katonai felszereléseket. A virágzó feketepiacot a fegyverkereskedelemben, a hatóságok nyomkövető rendszerrel szorították volna vissza, ám arról nem tudni, hogy történtek-e konkrét lépések.
Pedig az Interpol már júniusban figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek európai bűnözőkhöz juthatnak, és a szervezett bűnözői csoportok erősödni fognak, ahogy a fegyverek elérhetővé válnak. Ezt Bonnie Jenkins amerikai nemzetközi biztonsági miniszter is megerősítette, aki kijelentette, hogy az Egyesült Államok rendkívül komolyan veszi a felelősségét az amerikai gyártmányú védelmi technológiák eltérítésében vagy illegális terjesztésében. Az ügy az Európai Unió belügyminisztereinek találkozóján is téma volt a héten.
„Elsősorban gépkarabélyokról van szó. Már Svédországban, Dániában és Hollandiában is találtak ezekből az Ukrajnának szánt fegyverekből” – nyilatkozta Christer Ahlgren a Nemzeti Nyomozóiroda főfelügyelője.