Az orosz szolgálatok terrortámadásokat terveznek Fehéroroszországban?

Az orosz különleges szolgálatok a közeljövőben számos terrortámadást terveznek Fehéroroszország területén lévő létfontosságú infrastrukturális létesítményekben, ember okozta baleseteknek álcázva ezeket, és az egyik fő célpontjuk a fehérorosz asztraveci atomerőmű – közölte vasárnap az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

A katonai hírszerzés szerint Oroszország „szokásához híven” a terrortámadásokért a NATO-országokat és Ukrajnát készül felelőssé tenni. Az állítólagos elkövetők fehérorosz katonai egyenruhát fognak viselni.

A hírszerzés kiemelte, hogy a fehérorosz KDB, a belügyminisztérium és a határőrcsapatok egységeit már fokozott készültségbe helyezték. Kijev szerint ezekkel a terrorcselekményekkel Oroszország fel akarja gyorsítani a fehérorosz hadsereg bevonását az ukrajnai háborúba a maga oldalán.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy tévéinterjúban felsorolta, milyen és hány fegyverre van Ukrajnának égetően szüksége. Közlése szerint

Ukrajnának további 150-200 harckocsira, körülbelül 300 páncélozott járműre, 100 tüzérségi rendszerre, 50-70 rakéta-sorozatvetőre és 10-15 rakétaelhárító rendszerre van szüksége ahhoz, hogy lezárja maga fölött az eget.

Ezen felül megemlítette a 300 kilométeres hatótávolságú amerikai ATACMS rakétákat is. Véleménye szerint ezek a rakéták közelebb hoznák a háború végét, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megsemmisítse a megszállt területek mélyén található nagy orosz katonai raktárokat. Biztosított egyben afelől, hogy „Ukrajnának nem szükséges katonai célpontokat támadnia Oroszországon belül”.

Andrij Jermak az elnöki hivatal vezetője úgy véli, hogy Ukrajna valószínűleg nem tud a jövő tavaszra véget vetni az Oroszország által kirobbantott háborúnak. Erről egy halifaxi biztonsági fórumon tett felszólalásában beszélt. Hozzátette, hogy ez szerinte inkább hangzik vágyálomnak.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „ukránok milliói reménykednek abba, hogy ez a háború mielőbb véget ér”. Emlékeztetett arra, hogy idén Ukrajna sikereket ért el a csatatéren, felszabadította Herszont és előrenyomult a harkivi régióban.

„A háború azonban tovább tart, és nem állok készen arra, hogy megnevezzem a pontos napot és időpontot, hogy mikor győzünk, de ez mindenképpen megtörténik” – szögezte le Jermak.

Közben az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom közleményében azt írta, hogy vasárnap reggel óta lövik az orosz erők a zaporizzsjai atomerőművet. Közlésük szerint több mint 12 találatot rögzítettek az erőmű infrastrukturális létesítményeiben.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) megerősítette, hogy az atomerőmű térségében több mint tíz robbanás hallatszott, és a nukleáris létesítmény területén több épület megrongálódott.

Herszon megye orosz megszállás alól felszabadított részében elkezdték helyreállítani a mobilkommunikációt, már 52 bázis- és három mozgó állomás üzemel, a gázellátás helyreállítása folyamatban van – számolt be Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője arról tájékoztatott, hogy szombaton az orosz támadások következtében Herszon megyében három helyi vesztette életét, 11 megsérült, az ország keleti részében – Dnyipropetrovszk, Harkiv és Donyeck megyében – pedig további öt civil sebesült meg.

Szerhij Hajdaj, Luhanzsk megye kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán erők eltaláltak egy orosz lőszerraktárt a régióban. Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentése szerint az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 84 ezret.

Új, a 10-17. században fennállóhoz hasonló védelmi vonalat alakítanak ki az orosz-ukrán határ mentén Belgorod megyében – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatón Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó.

Gladkov biztonsági szempontokra hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe. „Röviden válaszolok: nagyszabású munkálatok vannak folyamatban. Április óta aktívan erősítjük a határokat a hatáskörünkön belül” – mondta a kormányzó.

A területen a korai középkorban, a krími tatárok ellen védekezve, a gyepűrendszerhez hasonló védvonalakat hoztak létre, amelyeket később ágyúkkal felszerelt erődökkel erősítettek meg,

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az orosz hadsereg által meghiúsított támadási kísérletei közben Kupjanszk irányában

több mint 35 embert, két páncélozott járművet és négy kisteherautót, Liman irányában több mint húsz embert, három gyalogsági harcjárművet és egy páncélozott járművet, a donyecki régió déli részén pedig 70 ukrán halottat és sebesültet, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet és öt páncélozott járművet veszített.

A szóvivő szerint az orosz fegyveres erők Dnyiprovszke község közelében megsemmisítettek egy ukrán diverzánscsoportot, amely megpróbált átkelni a Dnyeper bal partjára. Mint mondta, a donyeck régióbeli Kramatorszk közelében megsemmisült egy ukrán fegyver- és hadianyagraktár.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok négy ukrán vezetési pontra, 54 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 124 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. A lövegelhárító művelet során megsemmisült két, az oroszországi Belgorod megye civil célpontjait támadó ukrán Uragan sorozatvető.

Az orosz légvédelem ukrán Uragan és Vilha sorozatvetők 11 rakétáját fogta el.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2543 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6743 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 901 sorozatvetőt, 30 607 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7302 darab katonai járművet veszített.

Viktor Bondarev, az orosz parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a “kijevi rezsimnek” nincs sem katonai ereje, sem erőforrása a Krím megtámadásához, de a helyi lakosság sem támogatna egy ilyen kísérletet. Ezzel Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének a nyilatkozatára reagált, amely szerint Kijev hadjáratot tervez az Oroszország által 2014-ben elcsatolt félsziget visszafoglalására.

Németország eddig tizennégy Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget küldött Ukrajnának, azonban a tarackoknál nem várt problémák léptek fel. Továbbá gondot okoz az is, hogy a már meghibásodott fegyverrendszerek javításához szükséges alkatrészek beszerzése hosszú időbe telik.

A Der Spiegel hetilap információi szerint szervezési és alkatrészrendelési hiányosságok veszélyeztetik a német önjáró lövegek bevetését Ukrajnában.

A tizennégy darab Panzerhaubitze 2000 típusú tarack leszállítása után ugyanis a szövetségi védelmi minisztérium elmulasztotta időben megrendelni a létfontosságú alkatrészcsomagokat, amelyek a lövegek javítását és bevetésre kész állapotban tartását garantálja.

Mindemellett a médium arra is rámutatott, hogy a németek által átadott tüzérségi egységek nagy része az intenzív használat miatt meghibásodott, ezért javításra szorul.

A német hadsereg szakértői szerint az ukrán csapatok napi 300 gránátot lőnek ki a tarackokból, így a fokozott használat jelentősen megviseli a fegyver rendszerét.

Nemrég hat löveget javítás céljából Litvániába szállítottak, azonban a szervizhez szükséges alkatrészeket sem a német hadsereg, sem pedig a gyártó cég nem tudja biztosítani, ezért a technikusoknak egy tarackot kellett szétszerelniük, amelynek alkatrészeiből tudják elvégezni a szerelést.

Az alkatrészhiány problémája már korábban is felmerült,

ugyanis a német hadsereg beszerzési osztálya a nyár végén jelezte a minisztériumnak, hogy a lövegekhez és a MARS II típusú rakétavetőkhöz szükséges speciális alkatrészek szállítása nagyon hosszú időt vesz igénybe. Ennek ellenére a minisztérium nem tett lépéseket.

Az alkatrészhiány miatt a Szlovákiába tervezett szervizállomás felállítása is csúszni fog – tette hozzá a Der Spiegel.

Mostantól a német Vulcano rakétákra is számíthat a kijevi hadvezetés az amerikai Himars rakétavédelmi rendszerek mellett – derül ki a német kormány legfrissebb ukrajnai szállításainak listájából. Egy katonai szakportál szerint a Volcano rakéták képesek akár 70 kilométerről eltalálni egy mozgó célpontot, vagyis a hatótávolságuk megegyezik az amerikai fejlesztésű szuperrakétáéval.

A német kormány nemrég nyilvánosságra hozott listája szerint Ukrajna 255 darab 155 milliméteres Vulcano rakétát rendelt a német kormánytól, amelyeket a szövetségi védelmi minisztérium még ebben a hónapban leszállít – számolt be a Focus Online.

A Soldat und Technik című német katonai szakportál szerint a Volcano rakéták akár 70 kilométeres távolságból is képesek eltalálni álló vagy mozgó célpontokat.

A portál szerint a jelenleg rendelkezésre álló lőszerekkel a Himars rakétavetők ugyanekkora hatótávolsággal rendelkeznek.

A német fejlesztésű rakétarendszer további előnye, hogy a Vulcano rakéták a szintén német gyártmányú Panzerhaubitzen 2000-es tarackokból is kilőhetők.

Varsó elfogadja Berlin felajánlását a Patriot rakéták ideiglenes lengyelországi telepítésére, és javasolni fogja, hogy a rendszert az ukrán határ közelében helyezzék el – közölte hétfőn Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Blaszczak arra reagált a Twitteren, hogy Christine Lambrecht német védelmi miniszter felajánlotta: Berlin az amerikai gyártmányú Patriot-ütegek, valamint brit gyártmányú Eurofighter vadászgépek ideiglenes telepítésével támogatná Lengyelország védelmi erőit.

„Elégedetten fogadtam a német védelmi miniszter ajánlatát” – írta Blaszczak bejegyzésében. A politikus bejelentette: a tervezett hétfői telefonbeszélgetésben azt fogja javasolni a német félnek, hogy a Patriot-ütegeket a lengyel-ukrán határ közelébe telepítsék.

A Lengyelországnak felajánlott védelmi támogatás hasonló a szlovákiai német misszióhoz, amelyet Lambrecht vasárnapi bejelentése szerint a jövő év végéig meghosszabbítanának.

A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelenti. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében pedig a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak ezeket a védelmi fegyvereket, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: Przewodówban feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet „tragikus kimenetelű balesetnek” nevezték.

A napokban történt lengyelországi rakétabecsapódás egyik tanulsága, hogy a NATO egészének légvédelmét meg kell erősíteni. Ez különösen igaz az olyan partnerekre, mint Lengyelország, Szlovákia és a balti államok, amelyek közvetlenül határosak Oroszországgal és Ukrajnával – húzta alá a német védelmi miniszter.

Rámutatott, hogy Szlovákiát már támogatja is Németország Patriot rendszerekkel és vadászgépekkel. Ezt az együttműködést legalább 2023 végéig fenn kell tartani, szükség esetén még tovább – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a német hadseregnél (Bundeswehr) is változtatásokra van szükség. Mint mondta, az Oroszország Ukrajna elleni háborújának hatására elindított 100 milliárd eurós program önmagában nem elég, a pénz felhasználásának szabályain is javítani kell. Az eddiginél gyorsabban és kevesebb bürokráciával kell végrehajtani a fejlesztéseket, ezért törölték el például az ötezer eurónál kisebb értékű beszerzésekre vonatkozó időrabló pályázati eljárást – fejtette ki Christine Lambrecht.