A gázolajellátás további romlására kell felkészülni Európában

A gázolajellátás további romlására kell felkészülni Európában a szankciók miatt – állítják a szakemberek. Ugyanis decembertől a nyersolaj, jövő februártól pedig a gázolaj behozatala is tilos lesz Oroszországból. Magyarország egyelőre mentesül az embargó alól, és bár egyes vélemények szerint Hollandiának sincs mitől tartania, a nyugat-európai országban folyamatosan drágul a gázolaj és a kisebb benzinkutak már a hiányra készülnek – hangzott el az M1 Híradójában.

Egyre drágább a gázolaj Hollandiában, ugyanis a szankciók miatt kevesebb nyersanyag érkezik Oroszországból. A kisebb független benzinkutak attól tartanak, hogy nem jut nekik gázolaj, a nagy olajtársaságokat összefogó holland szövetség vezetője azonban egyelőre nem aggódik emiatt.

„Körülbelül háromszor-négyszer több gázolajat állítunk elő, mint amennyit fogyasztunk. Európa-szerte viszont aggasztó a helyzet, ugyanis alacsonyak a készletek. A jövőben pedig kevesebb gázolajat importálnak majd, ami további hiányokhoz vezet” – mondta Erik Klooster, a VEMOBIN igazgatója.

A British Petrol multinacionális olajipari vállalat legnagyobb európai finomítói Rotterdamban vannak, ahol óránként egymillió liter gázolajat állítanak elő. A cég holland leányvállalatának vezetője azt mondta:

a háború miatt az orosz olaj behozatala Hollandiába már a felére csökkent, és hamarosan teljesen betiltják az importot.

„Korábban az itt felhasznált kőolaj körülbelül egyharmada Oroszországból származott, de ennek a használatát azonnal befejeztük február végén, amikor kialakult a szörnyű ukrajnai helyzet” – mondta a British Petrol holland vállalatának vezérigazgatója.

A finomítók nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis nem könnyű az orosz olajhoz hasonló nyersanyagot találni a világpiacon. Ezért legtöbbször a finomítást kell átalakítaniuk, amely hosszú és költséges folyamat.

Szintén növeli az európai nyersanyaghiányt, hogy

októberben több, eredetileg Európába tartó üzemanyagszállító tanker inkább amerikai célállomások felé indult, mintegy 90 ezer tonnás dízel és repülőgép-üzemanyag rakománnyal.

A kereskedők ugyanis az Egyesült Államok keleti parti kikötőibe irányították át őket, miután az amerikai dízelkészletek erőteljes csökkenése magasabbra vitte az árakat.

Bár az olajsztrájkok lecsengenek, az igazi válság „már úton van” Franciaországban

A franciák többsége hevesen ellenzi Macron ötletét a nyugdíjkorhatár emeléséről, és az ország hangulatát a két éve tartó világjárvány, valamint az alacsony, illetve nem emelkedő bérek mellett újra felerősödő infláció borzolja, így az olajfinomítók dolgozóinak sztrájkja, ami kiterjedt a vasútra, a metróra, az iskolákra és más közszolgáltatásokra is, egy „új 1968” kezdete lehet – írta John Lichfield, aki a The Independent párizsi tudósítója volt.

Franciaország és Nagy-Britannia párhuzamos válságát elemezte a minap John Lichfield, aki húsz éven át volt a The Independent párizsi tudósítója. Megállapította: mindkét krízis a magas inflációs rátákból és a Covid-járvány visszaszorulásából fakad. Nagy-Britanniában a pénzügyi válságba csomagolt politikai válság azzal fenyeget, hogy tönkreteszi a magánnyugdíjrendszert, amelytől milliók függenek, de Nagy-Britannia eddig megúszta a polgári zavargásokat – emelte ki Lichfield az unherd.com-on megjelent cikkben.

Franciaországban azonban a múlt kedden mintegy kétszázezer ember volt az utcán: az olajfinomítók dolgozóinak magasabb bérekért folytatott sztrájkja miatt kevés a benzin és a gázolaj, a sztrájk kiterjedt a vasútra, a metróra, az iskolákra és más közszolgáltatásokra is.

Egyesek szerint ez egy „új 1968” kezdete lehet, általános lázadás kezdetét jelentheti mind az utcákon, mind a parlamentben, és tönkre teheti Emmanuel Macron elnök második ciklusát – folytatta a szerző.

Egy tüntető közlekedési jelzõtáblákat dob a rohamrendőrök felé a francia szakszervezetek országos munkabeszüntetésének idején Párizsban 2022. október 18-án. A sztrájkkal a francia szakszervezetek az évtizedes rekordokat döntõ infláció miatt akarnak jelentõs béremeléseket elérni. A sztrájkban alapvetõen a közszolgáltatások dolgozói, azaz iskolai alkalmazottak és tömegközlekedésben dolgozók vesznek most részt, csatlakozva a hetek óta tiltakozó olajipari munkásokhoz, akik az ország benzinkútjain okoztak komoly fennakadásokat. MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Hozzáfűzte ugyanakkor, van egy alapvető különbség a Franciaországot és Nagy-Britanniát sújtó válságok között: ami az Egyesült Királyságban történik, az bizarr és példátlan, ami Franciaországban történik, az többé-kevésbé normális, Macron első hivatali ideje is tele volt ilyen tiltakozásokkal.

A mostani francia sztrájkokban azonban viszonylag kevesen vettek részt, és lassan le is csengenek, a hét finomítóból csak kettő van még mindig blokkolva, a töltőállomások üzemeltetése lassan visszatér a normális kerékvágásba, több szakszervezet már aláírta a bérmegállapodásokat. Csakhogy ezzel még nincs vége, veszélyes kihívást jelentenek Macron számára a nukleáris ipar munkavállalói – fejtegette Liechfield. Rámutatott: Franciaország 56 atomreaktorának valamivel kevesebb mint fele már le van zárva sürgősségi javítások és rutinszerű karbantartás miatt, és a sztrájk késlelteti az újranyitásukat. Ha a sztrájk folytatódik, ezen a télen széleskörű áramkimaradásra kerülhet sor.

Macron ragaszkodik ahhoz, hogy márciusig keresztülviszi terveit, amelyek szerint 2027-ig 62-ről 64 évre emelné a francia nyugdíjkorhatár alsó határát. Bár Macron elképzelése mellett jó érvek szólnak, hiszen Franciaországban a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az EU-ban, de politikai szempontból veszélyes, sőt vakmerőség lenne most ehhez hozzányúlni. A kormánynak nincs többsége, és az ország hangulatát a két éve tartó világjárvány, valamint az alacsony illetve nem emelkedő bérek mellett újra felerősödő infláció borzolja – magyarázta a szakértő.

Szerinte mivel a nyugdíjakkal kapcsolatban a franciák többsége hevesen ellenzi Macron ötletét, így az igazi válság, mind az utcán, mind a parlamentben, „már úton van”.

Nincs áram, víz, és fűtés – a Report Mainz magazin kutatása szerint sok német önkormányzat nem készült vészhelyzeti tervvel ezekre a rendkívüli helyzetekre. További problémát jelent, hogy az áramkimaradásokra országszerte még egységes szabályok sincsenek, így a települések vezetői olyan helyzetbe is kerülhetnek, hogy tehetetlenül állnak egy válság vagy katasztrófahelyzet előtt.

Gerd Landsberg, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének ügyvezető igazgatója meg van győződve arról, hogyha hosszú időre kimarad az áram, semmi sem fog működni, ami hatalmas katasztrófát jelent a városok számára.

„Nem lesz víz, fűtés és áram sem, az emberek nem tudnak majd bankba menni, sem vásárolni, és a benzinkutak sem fognak működni elektromos áram nélkül. Ha regionálisan egy-két óráról van szó, az még nem katasztrofális. Ám ha ez 24 órán át tart, akkor máris óriási problémával nézünk szembe”

– fogalmazott az igazgató.

A német Tagesschau híroldal cikkében kiemelte, a kerületek és az önálló városok feladata, hogy az áramkimaradások okozta következményekre megfelelően felkészüljenek, ugyanis egy katasztrófa esetén nekik kell segíteniük a polgárokat.

Annak kiderítésére, hogy a városok és más települések mennyire vannak felkészülve egy ilyen vészhelyzetre, a Report Mainz politikai magazin szeptembertől októberig egy felmérést készített, melyben mintegy kétszáz település, tehát körülbelül a járások és városok fele vett részt.

Arra a kérdésre, hogy a közigazgatásuk rendelkezik-e olyan vészhelyzeti tervvel az áramkimaradás esetére, amelyhez minden érintett fél azonnal hozzáférhetne, 101 önkormányzat válaszolt nemmel.

Ez azt jelenti, hogy a felmérés időpontjában a részt vevő kerületek és önálló városok mintegy fele nem rendelkezett áramellátási vészhelyzeti tervvel, melyek között olyan nagyvárosok is vannak, mint például Heilbronn, Braunschweig vagy Mainz, illetve sűrűn lakott részek is, mint Harz, Wittenberg, Heinsberg vagy Landshut területe.

Szükségkutak és vészhelyzet esetére létrehozott kapcsolattartási pontok

Hosszabb áramkimaradás esetén az ivóvízellátás is összeomolhat, áram nélkül pedig a vízművek szivattyúi is egy bizonyos idő után meghibásodhatnak. Ilyen esetben az úgynevezett szükségkút fontos a lakosság vízzel való ellátása érdekében – mutatott rá a Tagesschau.

A felmérés a vészkutak elérhetőségére is rákérdezett. A válaszadó önkormányzatok közül 78 mondta azt, hogy a körzetükben vagy városukban nincsen olyan szükségkút, amelyet vészhelyzet esetén igénybe lehetne venni.

Hasonló válaszok születtek az úgynevezett katasztrófa-világítótornyok esetében is, ugyanis 67 önkormányzat vallotta be, hogy még nem hozott létre ilyeneket.

A katasztrófa-világítótornyok a lakosság számára olyan kapcsolattartási pontként szolgálnak, ahol a polgárok bejelenthetik a vészhelyzeteket, tájékozódhatnak vagy adott esetben melegedőnek is használható az objektum.

Nincsen országosan egységes szabály az áramszünetre

Békeidőben Németországban a polgári védelemért a szövetségi tagállamok felelősek. A helyi polgárok védelmének felelősségét a településekre, a kerületekre és az önálló városokra ruházták át, gyakran azonban a polgármesterek döntik el, hogy az egyes települések milyen mértékben védik meg lakosságukat katasztrófák esetén.

A Report Mainz kutatása szerint az egyes járásokon belül nagy különbségek lehetnek abban, hogy egy település hogyan és mennyire készült fel egy esetleges vészhelyzetre. Martin Voss katasztrófakutató professzor továbbá úgy gondolja, hogy

az áramkimaradásokra országosan még egységes szabályok sincsenek, ami problémát jelent.

A professzor szerint ha „minden kis falu a saját levesét főzi, és minden polgármester a saját helyi politikáját csinálja”, akkor gyakran a véletlenre vagy a szerencsére van bízva, hogy van-e helyi katasztrófavédelmi infrastruktúra.

„Mindent összevetve ez problematikus, és józanul ki kell mondanunk, hogy ez okból eléggé tehetetlenek vagyunk az összetett válságok és katasztrófák esetében. Abban a pillanatban, amikor egy áramkimaradás bekövetkezne, a kár olyan hatalmas lenne, hogy már most nem szabad homokba dugni a fejünket” – tette hozzá Martin Voss.

Gerd Landsberg is hasonlóan vélekedett, és a megoldást abban látja, hogy „valójában a szövetségi államoknak meg kellene állapodniuk egy egységes polgári védelmi tervről. Ezt az önkormányzatokkal közösen lenne észszerű megvalósítani, és természetesen a szövetségi kormánytól is segítséget kellene kérniük”.

Az ukrajnai háború fejleményei nyomán az Európai Unió területén belül is áramkimaradásokra és egyéb veszélyhelyzetekre készül a tél folyamán az Európai Bizottság – derül ki a Focus keddi cikkéből.

Janez Lenarčič humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős EU-biztos elmondta, az Európai Uniónak van forgatókönyve a krízishelyzetekre: ha csak kevés tagállamot érintene mondjuk egy áramszünet, az egyes tagállamok saját tartalékaikból segíthetik a szükséget szenvedőket.

Abban az esetben, ha egyidejűleg nagyszámú országot sújtana áramhiány, úgy az Európai Bizottság stratégiai tartalékából lehetne fedezni a szükségleteket.

A stratégiai tartalékból nem csak a hiányzó energiát lehetne pótolni, ide tartoznak az olyan, válsághelyzetekben nagy segítséget jelentő, fontos eszközök, mint generátorok, vízszivattyúk, egészségügyi felszerelések vagy gyógyszerek – tette hozzá nyugtatólag Lenarčič.

„Már a koronavírus-járvány kapcsán megtanultuk, hogy nem várhatunk a válság bekövetkeztéig, ezért megpróbáljuk megjósolni a jövőbeli kríziseket” – fogalmazott az uniós biztos.

Hangsúlyozta, hogy az erdőtüzek, árvizek, földrengések és hasonló akut krízishelyzetek esetén az EU polgári védelmi programján keresztül a közösség összes tagállama, de a világ többi országa is kérhet segítséget. A program irányításáért is felelős Lenarčič biztos közlése szerint sürgős esetben nagyon hamar, akár 1–2 napon belül eljuthat a segítség az arra rászorulókhoz.