Kaczynski: Az Európai Bizottság alkománysértést követel Lengyelországtól a helyreállítási terv ügyében

Az uniós pénzek kétségtelenül hasznosak lennének Lengyelország gyors fejlődésének fenntartásához, azonban mai fejlődését az ország csak kisebb mértékben köszönheti az uniós forrásoknak – mondta a PAP-nak a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke a hírügynökség kérdésére válaszolva, hogy aggodalmat kelt-e a lengyel helyreállítási terv sorsa.

A helyreállítási pénzek lehívására vonatkozó tárgyalásokról Kaczynski elmondta: ezek során a legnagyobb problémát nem Varsó javaslatai jelentik, hanem a másik fél hitelessége.

„Kérdés, hogy a tárgyalásokon egyáltalán konkrét ügyekről van-e szó, vagy kizárólag arról, hogy radikális módon elősegítsék a lengyel ellenzék győzelmét (a jövő őszi parlamenti választásokon)”

– jegyezte meg.

Mint elmondta, a bizottság lényegében azt követeli a varsói kormánytól, hogy sértse meg a lengyel alkotmányos rendet. Ebből látszik, hogy mi az Európai Unió valódi viszonya a jogállamisághoz, a szuverenitáshoz, az alapszerződésekhez – vélekedett.

Brüsszel erőpozícióból tárgyal az ügyről Varsóval, annak ellenére, hogy

a lengyel helyreállítási tervet idén júniusban az Európai Bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta

– mondta.

Lengyelország mindazonáltal még mindig rugalmasságot mutat azáltal, hogy folytatja a tárgyalásokat, miközben a pénz egyszerűen jár neki – húzta alá Kaczynski.

Hozzátette: a lengyel fél megfontolna „bizonyos lépéseket”, amennyiben teljesen biztos lehetne abban, hogy Brüsszel kifizeti a helyreállítási alap, valamint a hétéves uniós költségvetés pénzeit. „Az alkotmányunk jelenti a vörös vonalat, alkotmánysértést nem követhetünk el” – hangsúlyozta a PiS elnöke.

A helyreállítási pénzek kifizetését a bizottság a lengyel helyreállítási tervben foglalt feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Varsó és Brüsszel azonban eltérően értelmezi elsősorban azoknak a mérföldköveknek a teljesítését, amelyek a lengyel bírósági reformot érintik.

Lengyelország közel ötven államnak küld a Németországon számonkért második világháborús jóvátételről szóló diplomáciai jegyzéket – jelentette be szerdán Arkadiusz Mularczyk lengyel külügyminiszterhelyettes.

Mularczyk a sajtókonferenciáján felidézte: Lengyelország október elején küldte el Németországnak az 1939-1945-ös német agresszió és megszállás következményeiről, ezek rendezéséről szóló diplomáciai jegyzéket. Erre a jegyzékre Berlin mindeddig nem adott hivatalos választ – húzta alá.

Ezért Varsó közel 50 államhoz – az Európai Unió, a NATO, az Európa Tanács tagállamaihoz – intéz diplomáciai jegyzékeket, amelyben a lengyel követelmények jogi, ténybeli és erkölcsi alapjairól tájékoztatják a címzetteket – közölte Mularczyk.

Meggyőződésének adott hangot, hogy a szerdán szétküldött diplomáciai jegyzékek az emberi jogok betartásáról és a jóvátételről szóló nyílt vita alapját képezik majd.

A lengyel kormány következetesen cselekedni fog ez ügyben, célja a nemzetközi közvélemény tájékoztatása – magyarázta a miniszterhelyettes. Hozzátette: ennek nem a Lengyelország és Németország közötti feszültség fokozása a célja, a jegyzék szétküldése az elemi tisztesség, igazságosság és Lengyelország partnerként való kezelésének elérésére irányul.

A Berlinbe elküldött októberi jegyzék fő forrását képező, szeptemberben bemutatott lengyel parlamenti bizottsági jelentésben, amelyet 2017 óta Mularczyk irányítása alatt készítettek, 6200 milliárd zlotyra (535 800 milliárd forintra) becsülték az “anyagi és nem anyagi” háborús károkat.

Mularczyk jelezte: a jelentés német fordítását széleskörűen terjeszteni fogják a német elit, a német média, illetve az agytrösztök körében.

Úgy vélte: a jóvátétel kifizetését és az elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását is maga után vonó, tisztességes és partneri lengyel-német megállapodás nem helyettesíthető csupán az erkölcsi felelősségvállalást hangoztató szavakkal.

Kizártnak nevezte, hogy a második világháború súlyos következményeit viselő Lengyelország „soha ne kapjon semmilyen jóvátételt vagy kártérítést”.

A német kormány a lengyel parlamenti bizottsági jelentésre reagálva már szeptemberben megerősítette, hogy a jóvátétel ügyét lezártnak tekinti.

Az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről.

A jelenlegi lengyel kormány szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat – amelyet a lengyel jogi közlönyben annak idején nem tettek közzé, csak a Trybuna Ludu kommunista napilapban jelent meg 1953 augusztusában – nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.

A lengyel igazságügyi miniszter zsarolónak nevezte Ursula von der Leyent

Zsarolónak nevezte még szeptemberben az Európai Bizottság elnökét Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter azon kijelentése miatt, amelyet Ursula von der Leyen az amerikai Princeton Egyetemen tett az olasz választások kapcsán.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter

Fotó: AFP

„Von der Leyen igazi neve: zsaroló” – írta Ziobro a Twitter közösségi honlapján. Az egyik kisebb lengyel kormánykoalíciós pártot is vezető miniszter szerint az Európai Bizottság elnöke „nem a jogállamiságot tartja szem előtt, hanem azt, hogy azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar”.

Ursula von der Leyen a Princeton Egyetemen rendezett vita során kijelentette: ha Olaszország a parlamenti választások után „nehéz helyzetbe” kerül, Brüsszelnek „megvannak az eszközei, mint Lengyelország és Magyarország esetében”.

„Szégyenletesnek” és „nagyon veszélyesnek” nevezte a bizottsági elnök kijelentését Tomasz Poreba, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság soraiból megválasztott európai parlamenti képviselő is. Szerinte Von der Leyen szavai „nagyon világosan felfedik az Európai Unió jelenlegi irányvonalát”, vagyis azt, hogy a demokratikus választások eredményét „csak akkor erősítik meg, ha ezt a brüsszeli politikai elit, valamint a liberális baloldal jóváhagyja”.

A PiS másik EP-képviselője, Kozma Zlotowski kifogást intézett az Európai Bizottsághoz „az olasz parlamenti választásoknak a bizottsági elnök általi befolyásolása” kapcsán. Levelében Zlotowski azt írta: von der Leyen kijelentése „úgy hangzik, mint egy, az olasz választóknak és a leendő kormánynak címzett fenyegetés”. A képviselő hangsúlyozta: a választási eredményekről „nem a brüsszeli hivatalnokok”, hanem a választók döntenek szabad szavazáson.