Az árkorrekció ellenére a földgázárak továbbra is nagyon magasak

Az elmúlt egy-másfél hónapban volt egy árkorrekció a földgázpiacon, de az árszintek továbbra is nagyon magasak – jelentette ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.

Hortay Olivér rámutatott, hogy az elmúlt napokban is 120 eurót kellett fizetni egy megawattóra földgázért az irányadó holland gáztőzsdén, miközben két évvel ezelőtt 15 euró volt az ár, sőt a koronavírus-járvány előtt 10 euró alatt is elérhető volt a földgáz. Úgy vélte, a magas árakon túl még nagyobb kihívás a vállalatok szempontjából az árak változékonysága:

az európai energiapiac teljesen kiszolgáltatottá vált a kereskedőknek és az időjárásnak,

ezért nem lehet tervezni, nem tudható, hogy a következő hónapokban nő vagy csökken a földgázár, mert az külső tényezők függvénye.

A szakértő szerint mindez nem kedvez az új beruházásoknak, az energiaigényes ágazatokban pedig a tevékenységek korlátozását, a termelés leállítását hozza, esetleg a termelés átvitelét más országokba. Az egyik vezető nemzetközi tanácsadó cég elemzése alapján néhány év múlva az EU nettó exportőrből nettó importőrré válhat a személygépjárművek esetén, vagyis jelentősen csökkenne az unió nemzetközi súlya ezen a téren is, miközben az iparág nemcsak gazdaggá tette Nyugat-Európát, de az egyik legnagyobb foglalkoztató is, ami súlyos dolgokat vetíthet előre – jegyezte meg.

A közös uniós gázbeszerzéssel kapcsolatban Hortay Olivér elmondta: rövidtávon nem várható a földgázárak mérséklődése, mert az energiahiány okozza a folyamatos áremelkedést, ezt a hiányt pedig a közös beszerzés sem fogja enyhíteni. Ugyanakkor közép- és hosszútávon lehet valamekkora hatása az árakra, amennyiben jól működik.

A kormány arról döntött, hogy a rendszerhasználati díjak sem emelkedhetnek januártól. A villany- és a gázhálózatok üzemeltetési költségeit a lakossággal fizettetik meg a szolgáltatók – ennek szabnak határt ezzel a döntéssel, aminek részeként a kormány extraprofitadót vet ki a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre – számolt be róla az M1 Híradója.

Szakértők szerint a villamosenergia- és a földgázellátás biztonságát az infrastruktúra, tehát a vezetékek, a kompresszorok, az irányítóközpontok és a tárolók minősége, illetve hatékony működtetése garantálja. Ez pedig sokba kerül a szolgáltatóknak, ami az energiaszámlákban a rendszerhasználati díj formájában jelenik meg.

Az energiahatóság évente, csakis indokolt esetben nyúl a rendszerhasználati árakhoz, és csakis úgy változtatja meg azokat, hogy abból ne keletkezzen profitja a rendszerüzemeltetőknek. Viszont a mostani nehéz helyzetben elkerülhetetlen volt az emelés, ami a villamos energia esetén már a nyáron, a gáznál pedig októberben történt meg.

De például a gáz esetében a korrekció nem érte el a 3 százalékot. Ráadásul azokat sem érintette, akik a rezsicsökkentésben meghatározott átlagfogyasztási mennyiség alatt használtak gázt.

A kormány továbbra is elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartása mellett, ezért a rendszerhasználati díj január 1-től nem emelkedhet a lakossági felhasználók számára

– mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón.

Az energia viszont tovább drágul, így a rendszerüzemeltetők költségei is tovább nőnek. Ezért a kormány extraprofitadót vet ki a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre – tette hozzá a miniszter.

„Annak érdekében, hogy ez ne jelentsen megfizethetetlen terhet az ipar számára, extraprofitadót fogunk kivetni a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre. Ennek a mértéke ’22-ben, illetve ’23-ban is mintegy 40 milliárd forint” – jelentette be a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az extraprofitadó adókulcsát 2022-ben 13 százalékban, 2023-ban pedig 10 százalékban határozták meg – közölte Gulyás Gergely.

Szeptemberben a belföldi földgázfogyasztás napi átlaga a megelőző négyéves sávhoz viszonyítva jelentősen csökkent, felgyorsult a magas földgázárakhoz való keresleti alkalmazkodás – állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptemberi földgázpiaci jelentése.

Szeptemberben a hazai földgázfelhasználás 4,4 terawattóra (TWh) volt, az előző évihez képest 9 százalékkal csökkent. A csúcsnapi felhasználás 197 gigawattórát (GWh) tett ki, ami 2016 óta a legkisebb érték.

A fogyasztás szerkezetének változásáról augusztusi adatokkal rendelkezik a MEKH, ezek szerint az egyetemes szolgáltatás lakossági szegmensének fogyasztása 18, a nem lakossági rész 25, az erőművi felhasználás pedig 3 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A kevésbé hőmérsékletfüggő ipari felhasználást reprezentáló egyéb kategória fogyasztása 37 százalékkal csökkent, ami a magas árszint keresletcsökkentő hatásaként értékelhető – ismertette az energiahivatal.

A közlemény szerint az Európába érkező vezetékes és cseppfolyósított földgázforrások volumene (294 TWh) szeptemberben az előző évinél 10 százalékkal alacsonyabban alakult, havi alapon a csökkenés 3 százalék.

Az orosz forrás szeptemberben az Északi Áramlat kiesésével tovább csökkent, az előző hónaphoz képest 31 százalékkal. A norvég forrás kivételével, ahol karbantartási munkák miatt csökkent a szállítás, havi alapon valamennyi további forrás nőtt.

Szeptemberben a 2022. novemberi termékárak az európai és ázsiai piacokon megawattóránként (MWh) 50 euró körüli értékkel csökkentek. Az árak mérséklődéséhez hozzájárult a földgázintenzív ipari kereslet visszaesése és a tárolói töltöttség magas szintje – jelezte a MEKH.

November végéig benyújtja az energiasapkáról szóló legújabb javaslatát az Európai Bizottság – írta a Politico. Brüsszel annak ellenére erőlteti a gáz árának szabályozását, hogy arra már több alkalommal nemet mondott több tagállam, köztük Magyarország is. A kormány szerint ha megvalósulna a gázársapka, akkor Európába még kevesebb gáz érkezne, ami tovább mélyítené a szankciók miatt kialakult energiaválságot – számoltak be róla az M1 Híradójában.

Az Európai Bizottság még az uniós energiaügyi miniszterek novemberi találkozója előtt benyújtja a gázársapkáról szóló javaslat részleteit – írja a Politico. Vagyis Brüsszel ismét megpróbálja rákényszeríteni a gázárak szabályozásáról szóló – már többször elutasított – javaslatát a tagállamokra.

Ha elfogadnák Brüsszel tervét, akkor a mostaninál is kevesebb gáz lenne az EU-ban, ugyanis a Gazprom korábban közölte: ha bevezetnek egy ilyen korlátozást, akkor nem szállít gázt Európába.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta: Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, mert az egy álcázott szankció, ami az energiaárak további emelkedését hozná és súlyosan fenyegetné Magyarország energiaellátását is.

Brüsszel annak ellenére akar újabb, az energiahordozókat érintő szankciót bevezetni Oroszországgal szemben, hogy a kontinensre az ideinél is nehezebb év vár 2023-ban. Néhány napja az uniós gazdaságpolitikai biztos is már nyíltan beszélt arról, hogy jövőre Európa recesszióba süllyedhet. Paolo Gentiloni azt mondta: egyebek mellett a magas energiaárak is felfelé hajtják az inflációt, és már látszik, hogy az magasabb lesz, mint amire számítottak.

Kizárólag ideológiai szempontok vezérlik az európai uniót és annak vezetőit

Brüsszel eddig 8 szankciós csomagot fogadott el és azokból tisztán látszik, hogy nem az európai emberek érdeke, hanem kizárólag a politikai szempontok számítanak az uniós vezetőknek – erről a Századvég vezető elemzője beszélt az M1-en. Halkó Petra azt mondta: Brüsszel még úgy sem hajlandó változtatni, hogy mára egyértelművé vált, a szankciók árát nem az oroszok, hanem az európai emberek fizetik meg, és a büntetőintézkedések lassan romba döntik az európai gazdaságot.

„Nagyon komoly árat fizet az Európai Unió, illetve az európai gazdaság, innentől kezdve pedig kérdéses, hogy miért ezt az utat folytatják az európai uniós vezetők, amikor látják, hogy ennek a következményeit teljes mértékben és egyértelműen az európai polgárok fizetik majd meg” – mondta az elemző.

Lassan elfogynak azok a szavak, amelyekkel a brüsszeli döntések abszurditását lehet jellemezni, ugyanis a bürokraták nem törődnek az emberi tragédiákkal, a szankciók miatti gazdasági nehézségekkel, hanem kitartanak a katasztrofális embargós politika mellett – mondta Deutsch Tamás a Kossuth Rádióban.

A Fidesz EP képviselője szerint úgy tűnik, Brüsszel nem azon dolgozik, hogy béke legyen Ukrajnában.

„Ahelyett, hogy az Európai Unió élve a politikai eszközökkel, élve azzal, hogy egyébként azt gondolja magáról, hogy jelentős világpolitikai befolyása van, ahelyett, hogy a fegyverszünet érdekében tenne diplomáciai lépéseket az azt követő béketárgyalások megkezdése érdekében, a brüsszeli bürokraták részéről folyamatosan olyan nyilatkozatok hangoznak el, amelyek csak olajat öntenek a tűzre, amelyek csak eszkalálják a háborút” – fogalmazott Deutsch tamás.

Deutsch Tamás hangsúlyozta: a bürokratákkal szemben Orbán Viktor az, aki folyamatosan arról beszél, hogy minél hamarabb békére van szükség, ugyanis ez nemcsak Magyarország, hanem Európa és az egész világ érdeke is.