Az amerikai-kínai versengésnek nem szabad konfliktusba torkollnia

El kell kerülni, hogy a Washington és Peking között zajló versengés konfliktusba torkolljon - szögezte le vasárnap Joe Biden amerikai elnök a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) Phnompenben rendezett csúcstalálkozóján tartott újabb beszédében, amelyben kitért a Tajvani-szoros biztonságára, a Kelet- és Dél-kínai-tenger térségére, valamint a mianmari rendezésre is.

Biden leszögezte: reméli, a Washington és Peking között fennálló kommunikációs csatornák nyitva maradnak annak érdekében, hogy a két ország közötti versengés ne torkolljon konfliktusba. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy az amerikai fél továbbra sem huny szemet a kommunista állam által az emberi jogok terén elkövetett jogsértések felett.

A mianmari válságra kitérve az elnök leszögezte: a mianmari hadseregnek - amely 2021 februárjában puccsal ragadta magához a hatalmat az országban - be kell tartania az ASEAN által kidolgozott ötpontos béketervet, és szabadon kell engednie a politikai foglyokat.

Biden sürgette a Kelet- és Dél-kínai-tenger szabad hajózásának biztosítását is.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, katonai célokra kiépített, mesterséges szigetet hozott létre a térségben. A tenger egyes részeit viszont a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja.

Saját követeléseit Peking azzal támasztja alá, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Washington korábban többször hangoztatta, hogy biztosítani kívánja a térség szabad hajózását a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító területen, és gyakran tart hadgyakorlatot a régióban.

Biden a tervek szerint a G20-as országcsoport jövő heti, az indonéziai Balin rendezendő csúcstalálkozóján találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Harminchat, a kínai hadsereg kötelékébe tartozó katonai repülőgép közelítette meg Tajvant a sziget védelmi minisztériumának vasárnapi bejelentése szerint.

Tajvan Fotó: Pexels

A szombaton észlelt repülőgépek közül tíz – hat Senyang J–11 és négy J–16 típusú – szombaton átlépte a Tajvani-szorosban található, a két terület közötti nem hivatalos vízi „középvonalat” is, több gépet pedig Tajvantól délnyugatra jelentettek – áll a tárca közlésében, melyben hozzáteszik, hogy három kínai drónról is kaptak jelentést.

Kína saját területe részeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy a szigetnek 1949 óta, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta önálló kormánya van. A kínai hadsereg augusztus óta egy sor hadgyakorlatot hajtott végre a sziget közvetlen közelében.

A Kínai Kommunista Párt október 16-án kezdődött egyhetes kongresszusán a pártfőtitkárrá újraválasztott Hszi Csin-ping kínai elnök leszögezte: Kína békés újraegyesítésre törekszik Tajvannal, de nem adja fel a katonai lehetőséget a probléma megoldására. Leszögezte, hogy a tajvani kérdés megoldása a kínai népen múlik, és hogy „a nemzeti újraegyesítés mindenképpen megtörténik”.

Joe Biden amerikai elnök a G20-országok vezetőinek indonéziai csúcstalálkozóján arról szeretne egyeztetni Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hogy melyek azok a határvonalak, amelyeket egyik országnak sem szabad átlépnie – derült ki az elnök szerdán tartott washingtoni sajtótájékoztatóján.

Biden arról beszélt, világosan kell látni, hogy van-e ellentét aközött, amit a kínai elnök Kína nemzeti érdekeiről gondol, és aközött, amit ő maga az Egyesült Államok kulcsfontosságú érdekének tart. Mint mondta: hajlandó együttműködni Hszivel, hogy feloldják ezeket az ellentéteket.

Biden megerősítette, hogy Tajvan kérdéséről is beszélni akar a kínai elnökkel. „Tajvan-doktrínánk egyáltalán nem változott” – szögezte le az amerikai elnök, aki korábban azzal vonta magára Peking haragját, hogy azt mondta: Washington katonákkal védené meg Tajvant, ha Kína megtámadja.

Peking szakadár tartományának tekinti a szigetet, és nem zárja ki, hogy erővel foglalja vissza a területet, melynek 1949, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta saját kormánya van. Az Egyesült Államok a sziget legnagyobb fegyverszállítója, ugyanakkor tagja annak a nemzetközi konszenzusnak, miszerint csak egyetlen Kína létezik, és nem ismeri el Tajvant független országként. A katonai beavatkozást illetően az Egyesült Államok az úgynevezett stratégiai kétértelműség politikáját követi.

Joe Biden a héten először Phnom Penhbe utazik a Dél-kelet Ázsiai Országok szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozójára, majd az indonéziai Balira, ahol a legfejlettebb és a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő G20-csoport állam- illetve kormányfőinek találkozóján vesz részt.

Olaf Scholz szerint az Európai Unió és Kína viszonyának három fő rétege van, a közösség és az ázsiai ország egyszerre „partner”, gazdasági „versenytárs” és politikai „rivális”. A német kancellár szerint Berlinnek változtatnia kell az ázsiai országgal folytatott kapcsolatán, de a gazdasági együttműködést nem szabad leépíteni.

A Kínában zajló változások miatt Németországnak is változtatnia kell az ázsiai országgal folytatott politikáján – írta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapban, kiemelve, hogy komolyan kell venni a rendszerek közötti rivalizálást, és nem szabad megengedni egy „sinocentrikus világrend” kialakulását.

A kancellár szerint a változásokra reagáló német stratégia alapelve, hogy a gazdasági együttműködést nem szabad leépíteni, de az egyoldalú függőségeket fel kell számolni, és az egyenrangúságra kell törekedni.

„Ahol kockázatos függőségek alakultak ki – például fontos nyersanyagok, egyes ritkaföldfémek vagy bizonyos új technológiák esetében –, ott indokolt, hogy vállalataink bővítsék ellátási láncaikat, és ebben támogatjuk is őket, például új nyersanyagpartnerségek révén” – írta a kancellár.

Kiemelte, hogy biztosítani kell a viszonosságot, a kölcsönösségen alapuló, egyenrangú viszonyt a kapcsolatokban, vagyis Kínának ugyanúgy kell bánnia a németekkel és a német vállalkozásokkal, mint Németországnak a kínaiakkal és a kínai vállalatokkal.

Olaf Scholz – az első nyugati vezető, aki a Kínából induló koronavírus-világjárvány kezdete, 2020 óta hivatalos látogatást tesz az országban – a nemzetközi kapcsolatok formálásáról kifejtette, hogy az Európai Unió és Kína viszonyának három fő rétege van, a közösség és az ázsiai ország egyszerre „partner”, gazdasági „versenytárs” és politikai „rivális”.

Szerinte a német–kínai párbeszédben „nem szabad kihagyni a nehéz kérdéseket”, köztük „a polgári és politikai szabadságjogok, valamint az etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, például Hszincsiang tartományban”, és a Tajvan körüli „aggasztóan feszült” helyzetről is tárgyalni kell – írta a német kancellár, aláhúzva, hogy országa ugyan az „egy Kína elvet” képviseli Tajvan hovatartozásának ügyében, de ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi állapotok, „a status quo bármilyen változásának békésen és kölcsönös megegyezéssel kell történnie”.

Németország a nemzetközi kapcsolatok minden területén a szabályokon alapuló nemzetközi rend megőrzésére, a konfliktusok békés rendezésére, az emberi és kisebbségi jogok védelmére, valamint a szabad és tisztességes világkereskedelem fenntartására törekszik, ugyanakkor azt is vallja, hogy folytatni kell a kölcsönösen előnyös együttműködést.

Ezért a Kínával folytatott viszonyban azt is fel kell tárni, hogy hol közös érdek az együttműködés, hiszen „végül is a világnak szüksége van Kínára, például az olyan globális járványok elleni küzdelemben, mint a Covid–19”, ugyanakkor nem lehet szó arról, hogy Kína „igényt tarthat hegemón dominanciára vagy akár egy sinocentrikus világrendre” – fejtette ki Olaf Scholz.

Peking és Berlin egyetért abban: elfogadhatatlan, hogy Oroszország atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik – jegyezte meg a német kancellár Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel közös pekingi sajtótájékoztatóján.

A nukleáris fegyverek alkalmazásával Moszkva átlépné azt a határt, amelyet a világ országai együtt húztak meg – folytatta.

Scholz szerint Kína nagy jelentőségű ország, és felelős a békéért a világban. A kancellár visszautasította a pekingi útjával kapcsolatos bírálatokat, és aláhúzta: válságos időkben a szokásosnál is fontosabb a párbeszéd.

Eközben Li Ko-csiang azt hangsúlyozta, reméli, hogy mihamarabb vége lesz az ukrajnai háborúnak.

„Nem engedhetjük meg magunknak az erőszak további fokozódását” – mutatott rá, aláhúzva, hogy a szembenálló feleknek a béketárgyalások újrakezdésére kellene törekedniük.

Scholz óva intette Kínát a katonai beavatkozástól Tajvanon, ugyanakkor megerősítette: Németország az egy Kína elv híve.

Ez azonban azt is jelenti, hogy a jelenlegi helyzetet csak békésen, mindkét fél beleegyezésével lehet megváltoztatni – tette hozzá a német vezető. Kína szakadár tartományának tekinti a szigetet, amely a kínai kommunisták 1949-es polgárháborús győzelme óta önálló kormánnyal rendelkezik.

A kancellár egyúttal szót emelt az emberi jogok egyetemessége mellett, amelyet az ENSZ összes tagja is elismert. Felszólította továbbá a kínai kormányt, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat Hszincsiang tartományban is, ahol a világszervezet emberi jogi bizottsága szerint üldözik a muszlim vallású ujgur kisebbséget.

A német vezető Pekingből arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hosszabbítsa meg a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítási megállapodást, amely november 19-én lejár.

„Az éhínség nem válhat fegyverré” – fűzte hozzá.

Scholz Hszi Csin-ping kínai elnökkel is találkozott.

A Kínai Kommunista Párt és az ország élére nemrég újraválasztott Hszi kiemelte: könnyű lerombolni a politikai bizalmat, de nehéz újjáépíteni. Éppen ezért Pekingnek és Berlinnek tiszteletben kell tartania egymást és a másik legfontosabb érdekeit. Hszi egyúttal szorosabb együttműködést szorgalmazott a két ország között a nemzetközi kérdésekben a világ békéje és fejlődése érdekében.