Adóemelések Nagy-Britanniában

A brit fizetések két évtizede nem emelkednek reálértéken, eközben pénzügyminiszter „brutális” adóemelést akar végrehajtani az életszínvonal rekordcsökkenése és a munkanélküliség növekedése közepette – írja a Daily Mail. Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter megvédte „őszi nyilatkozatának” terveit, melyek szerinte segítenének fékezni a recessziót.

A miniszter 24 milliárd fontnyi adóemelést jelentett be. Ezzel az adóbevételek várhatóan egybillió font fölé emelkednek, és az intézkedések következtében a második világháború óta nem látott szintre növekednek a lakosság adóterhei.

A bejelentés után a média azzal vádolta a minisztert, hogy brutális csapással sújtja az egyre szorultabb helyzetben lévő középosztályt. Hunt úgy reagált egy a bejelentést követő reggeli interjúban, hogy „őszintének” kell lennie az ország előtt álló kihívásokkal teli helyzetet illetően. Azzal érvelt, hogy az emberek azért szavaznak a Torykra, mert azok képesek „nehéz” döntéseket hozni, és hangsúlyozta, hogy nem volt lehetséges egyensúlyba hozni a költségvetést a mindenkit érintő adóemelések nélkül.

A Resolution Foundation agytröszt arra figyelmeztetett, hogy a miniszter a „szorult” helyzetben lévő középosztályra helyezi a nyomást.

Az elemzésük szerint a reálbérek várhatóan csak 2027-ben érik el a 2008-as szintet, amely két „elveszett évtizedet” jelent, amikor az életszínvonal nem emelkedett az országban. A most bejelentett adóemelések tartósan 3,7 százalékos jövedelemcsökkenéssel érnek fel egy átlagos háztartás számára.

A pénzügyminiszter azt mondta, hogy költségvetési tervei segíteni fognak abban, hogy az ország ismét „egyenesbe jöjjön”, de elismerte, hogy ez „kihívást jelent”.

A brit költségvetési hivatal (OBR) előrejelzésében arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britanniának a következő két évben az életszínvonal eddigi legsúlyosabb csökkenésével kell szembenéznie. A szervezet számításai szerint a következő évben az életszínvonal az 1956 – a nyilvántartás kezdete – óta a legnagyobb mértékben fog csökkenni. Az OBR új előrejelzései szerint az Egyesült Királyság gazdasága recesszióban van.

Az adóemelések mellett csökkentik a rezsitámogatásokat is, egy átlagos háztartás számlájának összege az elemzés szerint 2500 fontról (1 171 937 forint) 3000 fontra (1 406 325 forint) emelkedik.

Hunt Oroszországot tette felelőssé az energiaválságért.

Több mint négy évtizedes rekordra gyorsult októberben az éves brit infláció, amelynek fő hajtóereje az energiahordozók árának emelkedése.

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Szeptemberben 10,1 százalék, augusztusban 9,9 százalék volt a tizenkét havi brit infláció.

Az októberben mért ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.

A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb 41 éve, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel – áll az ONS szerdai beszámolójában.

A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint októberben átlagosan 2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak Nagy-Britanniában, mint szeptemberben. Ez megfelelt a 2021 júliusában mért tizenkét havi inflációs rátának, vagyis az elmúlt egy hónapban ugyanannyival emelkedtek az árak, mint a tavaly júliussal zárult egy teljes évben.

Az ONS adatai alapján az októberi infláció teljes kosarának átlagán belül a háztartási energiahordozók inflációja volt a fő hajtóerő, annak ellenére, hogy a múlt hónaptól érvénybe lépett a háztartások éves energiadíjának felső korlátja.

A brit kormány szeptemberben jelentette be, hogy a megélhetési költségek emelkedésének megfékezésére kidolgozott cselekvési programja alapján októbertől 2500 font (1,15 millió forint) lesz a háztartásoknak évente számlázható átlagos energiaellátási díj felső határa. Ezt az árkorlátot eredetileg két évre tervezték, de Jeremy Hunt pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette, hogy az intézkedést jövő áprilisban felülvizsgálják.

A brit statisztikai hivatal szerdai beszámolója szerint a háztartási földgáz ára októberben kilowattóránként 7,8 pennyről 10,3 pennyre, az áramszolgáltatásé 27,2 pennyről 34 pennyre emelkedett.

Az ONS hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy számításai szerint a múlt hónapban életbe lépett árkorlát nélkül a háztartási földgáz egységára 14,8 pennyre, az elektromos áramé 51,9 pennyre emelkedett volna.

A statisztikai hivatal kimutatása szerint azonban az általános háztartási energiaköltségek így is 24,3 százalékkal emelkedtek szeptember és október között, és a brit háztartások a múlt hónapban átlagosan 88,9 százalékkal fizettek többet az energiaellátásért – az áramért, illetve a földgázért és egyéb fűtőanyagokért –, mint egy évvel korábban.

A brit infláció a gazdaság visszaesésével párhuzamosan emelkedett több mint négy évtizedes csúcsra.

Az ONS minap ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) értéke az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévvel összevetve.

Szeptemberben 0,6 százalékos GDP-csökkenést mértek havi összevetésben az augusztusi 0,1 százalékos visszaesés után.

A Bank of England legújabb pénzügypolitikai jelentése azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság – a következő két évet recesszióban tölti.

Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.

A brit gazdaság már recesszióban van, és a jövő év egészében is valószínűleg visszaesik a teljesítménye – mondta csütörtökön Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2023 utáni években ismét növekedés várható.

A brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) a pénzügyminiszteri beszámolóval egy időben közzétett jelentésében azt valószínűsítette, hogy a következő két pénzügyi évben az előző nyolc év teljes reáljövedelem-emelkedése elveszhet az infláció miatt.

Jeremy Hunt a londoni alsóházban ismertette a konzervatív párti kormány költségvetési tervezetét, amely egyben az előző kormány által meghirdetett nagyszabású – a piac által ugyanakkor fedezetlennek ítélt – adócsökkentési program teljes visszafordítását is jelenti.

E program szeptemberi bejelentését a font súlyos gyengülésével és a szuverén adósság-kötelezettségek hozamainak meredek emelkedésével járó példátlan piaci felfordulás követte, amelynek nyomán Liz Truss akkori miniszterelnök először menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, majd nem sokkal később – alig 45 nappal megválasztása után – maga is lemondott, miután az alsóházi konzervatív frakció ellene fordult.

Jeremy Hunt, az új pénzügyminiszter – akit még Liz Truss nevezett ki, de a Rishi Sunak vezetésével alakult új kormányban is megtartotta tisztségét – első intézkedéseként visszavonta Kwarteng adócsökkentési programjának összes fő elemét,

majd Sunak kormányának megalakulása után bejelentette, hogy teljesen új, korrekciós intézkedéseket tartalmazó, részletes előrejelzésekkel kiegészített költségvetési tervezet készül.

Erről szóló csütörtöki előterjesztésében, amelyet a piac és az üzleti szektor hetek óta feszült figyelemmel várt, Hunt közölte: a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit gazdaság – jóllehet az idei év egészére vetítve még 4,2 százalékkal növekszik – már recesszióban van, és a brit hazai össztermék (GDP) jövőre várhatóan 1,4 százalékkal csökken.

Az OBR azonban a 2023 után következő három évben rendre 1,3, 2,6 és 2,7 százalékos GDP-növekedési ütemeket vár a brit gazdaságban.
Ez jóval derűlátóbb prognózis a Bank of England által jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél.

A brit jegybank legújabb negyedéves pénzügypolitikai jelentésében azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság – a következő két évet recesszióban tölti. Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.

A jegybanki prognózis szerint 2023 egészében a brit gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal, 2024-ben 1 százalékkal csökken. A visszaesés mindazonáltal már elkezdődött: a brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék értéke az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévvel összevetve.

A recessziót ugyanakkor évtizedek óta nem mért ütemű infláció kíséri:

az ONS friss adatai szerint a fogyasztói árindex (CPI) októberben 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Legutóbb 41 éve, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció 11,2 százalékos ütemmel.

Jeremy Hunt a költségvetési tervezetet ismertető csütörtöki alsóházi tájékoztatójában elmondta: az OBR számításai szerint az idei egész éves átlagos infláció 9,1 százalék, 2023-ban 7,4 százalék lesz. A Bank of England tizenkét havi inflációs célja 2 százalék. A pénzügyminiszter elmondta: ebben a helyzetben a kormány költségvetési intézkedésekkel kénytelen stabilizálni az államháztartást.

A bejelentett számos korrekciós intézkedés közül a legnagyobb horderejűek közé tartozik, hogy a személyi jövedelemadó legfelső, 45 százalékos kulcsának jövedelmi határát jelentősen leszállítják: a jelenlegi 150 ezer fontos (71 millió forintos) alsó határ helyett a következő pénzügyi évtől azok is ebbe az adósávba kerülnek, akiknek éves jövedelme eléri a 125 140 fontot (60 millió forint).

Hunt bejelentette azt is, hogy a háztartásoknak számlázható éves energiadíjak felső határa az előző kormány által eredetileg két évre elrendelt 2500 fontról jövő áprilisban háromezer fontra (1,42 millió forintra) emelkedik.

A pénzügyminiszter szerint az intézkedések hatására az államháztartás GDP-arányos hiteligénye a következő öt évben az idei szintnek kevesebb mint a felére – 7,1 százalékról 2,4 százalékra – csökken. A számítások szerint a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 2025-2026-ban 97,6 százalékon tetőzik, de utána szintén csökkenésnek indul.

Jeremy Hunt közölte: a csütörtökön bejelentett intézkedési csomag összesen 55 milliárd fontos (26 ezer milliárd forintos) államháztartási konszolidációnak felel meg.

Finnországban a háború előttihez képest már csaknem tízszeresére nőtt az áram ára. Egy kilowattóra a legtöbb fogyasztónak – átszámolva – akár 200-300 forintba is kerülhet. Hiába csökkenti a kormány az áfát, az érdemben nem csökkenti az árakat. Segítene a helyzeten az új finn atomerőmű üzembe helyezése, de a decemberi átadás időpontja csúszhat – számolt be az M1 Híradója.

Finnországban most már szinte minden szolgáltató kínál megújuló energiaforrást. Az áramvállalatok, az áramtermelők hatalmas nyereséget regisztrálnak, miközben a fogyasztókkal előre lekötött árakat fizettetnek meg.

Finnországban nagyon várják, hogy decemberben teljes kapacitással elinduljon az Olkiluoto 3-as blokkja, amely állítólag olcsó áramot fog szállítani az észak-európai országoknak, Finnországnak, talán Közép-Európának is.

Komoly gondok voltak ezzel az atomerőművel, a franciák építik, és nagyon sok hibát, sok mulasztást találtak, ezért egyáltalán nem biztos, hogy decemberben az atomerőműblokk elindulhat

– jelentette a közmédia tudósítója.