Ronald Reagan egykori tanácsadója szerint a kongresszusnak kellene lezárnia a háborút

Az egykori kormányzati tisztviselő szerint nem lenne példa nélküli, ha az Egyesült Államok a törvényhozás döntésével lépne ki egy katonai szövetségből, aki szerint Oroszország ukrajnai teljesítménye bebizonyította, hogy nem jelent fenyegetést az európai NATO-tagállamokra, így az amerikai részvétel is megkérdőjelezhető a katonai szövetségben.

„Az amerikai kongresszus egy tollvonással véget vethetne az ukrajnai vérontásnak, és talán még Nobel-békedíjat is nyerhetne, ha kilépne a NATO-ból” – javasolta Bruce Fein, a Reagan-kormány igazságügyi minisztériumának egykori vezető tisztviselője. Nemrégiben megjelent véleménycikkében Fein, – aki a nemzetközi jog szakértője és a George W. Bush, illetve Barack Obama elnökségét fémjelző amerikai agressziós háborúk nyílt kritikusa – kijelentette, hogy a NATO 1991 után „elavulttá” vált, amikor a létjogosultságának alapja, a Szovjetunió, felbomlott.

A megfigyelő hangsúlyozta, hogy a nyugati blokknak az Egyesült Államok vezette terjeszkedése Oroszország határai felé provokálta Moszkvát az ukrajnai katonai művelet megkezdésére, és hogy Kijev szövetségi tagsága megerősítené az amúgy is megfogyatkozott Oroszország bekerítését. Ezáltal pedig nagyobb egzisztenciális fenyegetést jelentene számára, mint amekkora egzisztenciális fenyegetést a kubai rakétaválság jelentett az Egyesült Államok számára.

Az amerikai törvényhozók egy tollvonással eloszlathatnák Oroszország összes biztonsági aggályát – véli Fein. Rámutatva a Pentagon rendelkezésére álló gigantikus összegekre, amelyek – mint megjegyezte – a 2022-es költségvetési évben 1,64 billió dollárt tesznek ki, Fein hangsúlyozta, hogy

a NATO az Egyesült Államok nélkül papírtigris, és nem jelent egzisztenciális fenyegetést Oroszország számára sem Ukrajnával, sem anélkül.

Oroszország sem jelent fenyegetést Európára – jegyezte meg, rámutatva, hogy Moszkva még annak is töredékét költi évente annak, amit az európai NATO-tagok együttesen tesznek ki védelemre, GDP-je jóval kisebb, mint az Európai Uniónak, és Ukrajnában bebizonyította, hogy hadserege nem ér fel a szovjet korszakbeli elődjével.

Összességében Oroszország nem jelent katonai fenyegetést Európa NATO-tagállamaira, és az USA kilépése a szövetségből nem hagyná őket cserben

– fogalmazott Fein. Ehelyett Washington dollárszázmilliárdokat spórolna meg a felesleges védelmi kiadások elhagyásán, beleértve az Ukrajnának nyújtott 100 milliárd dolláros támogatást, amely a végtelenségig elhúzódhat, hacsak nem állítják le a konfliktust.

Továbbá „a kongresszus saját imázsát fényezné, és világszerte béketeremtőként dicsérnék, ha az Egyesült Államok NATO-tagságát megszüntető törvénnyel elindítaná az ukrajnai háború befejezését. Egyúttal megkezdené az Egyesült Államokat birodalomként irányító erőkkel való szembeszegülést is” – zárta Fein.

Elképzelését azzal a precedenssel támasztotta alá, hogy az Egyesült Államok kongresszusa 1798-ban saját döntésével semmisítette meg a Franciaországgal fennálló védelmi szövetséget. Az Egyesült Államok NATO-ban való részvételének kongresszusi megszüntetése így nem lenne alkotmányos újdonság.

Donald Trump elnöksége alatt is felmerült az Egyesült Államok esetleges kilépése a katonai szövetségből, ennek ellenére persze egyáltalán nem valószínű, hogy erről sikerülne a Republikánus Párt – a párton belül is kisebbségben lévő – beavatkozás ellenes MAGA-szárnyának meggyőzni a pártban jóval erősebb „héja” politikusokat, figyelembe véve, hogy még az amerikai Ukrajna-politika kisebb megváltoztatására is aligha lesznek képesek.

Meglehetősen lesújtó véleményt fogalmazott meg Ben Wallace brit védelmi miniszter országa hadseregének állapotáról, miután részt vett Oslóban egy európai védelmi miniszteri találkozón.

A brit hadsereg a napóleoni háborúk óta a legkisebbre fog zsugorodni, miután a miniszterek tavaly jóváhagyták a hadsereg teljes létszámának csökkentését 82 ezerről 72 500 főre – írja a The Times. A lap kérdésére, hogy a védelmi miniszter garantálja-e, hogy a hadsereg létszáma nem csökken 72 500 alá, Wallace azt mondta:

„azt garantálom, hogy a fenyegetésnek és a miniszterelnök által kitűzött céloknak megfelelő fegyveres erőket fogok kialakítani”.

Jeremy Hunt pénzügyminiszter nemrég kijelentette, hogy a védelmi kiadások idén nem nőhetnek. A miniszter kijelentése kérdésessé teszi az Egyesült Királyság azon vállalását, miszerint a GDP 3 százalékát védelmi kiadásokra költi. A számítások szerint idén ez az arány 2,5 százalék lesz.

Ben Wallace elmondta, hogy az Egyesült Királyság „súlyosan sebezhető” bizonyos területeken, és több beruházást ígért például a légvédelem terén, miközben azt mondta, hogy a hadsereg mérete a kormány külpolitikai terveitől függ.

„Ha csak otthon akarunk maradni, és egy kicsit téblábolni akarunk, ahhoz most is elég nagy fegyveres erőnk van”

– fogalmazott.

Wallace Oslóban az európai védelmi miniszterek találkozóján vett részt az HMS Queen Elizabeth repülőgéphordozó, a Royal Navy legnagyobb hadihajójának fedélzetén. Ott-tartózkodásakor bejelentette, hogy norvég fejlesztésű, hajó elleni rakétákat vásárol a királyi haditengerészet megerősítésére, miközben hangsúlyozta a skandináv szövetségesek brit támogatását.

Már több mint három éve igyekeznek megoldani a katonai pilótaképzés krónikus problémáit az Egyesült Királyságban, ennek ellenére továbbra is súlyos késésekkel küzd az ország légiereje. Korábban megírtuk, hogy a királyi légierő a sokszínű munkaerő növelésére törekszik, szeretnék elérni, hogy a női alkalmazottak száma az évtized végére elérje a negyven százalékot, az etnikai kisebbségeké pedig a húsz százalékot. Ugyanakkor igen nagy probléma, hogy sem a nők, sem a kisebbségek nem találják vonzónak a katonai pályát, ezért a toborzótisztek sincsenek könnyű helyzetben.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztere, Ben Wallace elismerte, gondok vannak a királyi légierő (RAF) pilótaképzésével – írja a Sky News hírportál.

Wallace szerint habár a RAF-nak jelenleg mindössze 27 F–35-ös típusú ötödik generációs – amerikai gyártmányú – repülőgépe van, de még ezt a darabszámot sem tudja ellátni pilótákkal.

A védelmi miniszter egy képviselői bizottság előtt beszélve elég nagy kihívásnak nevezte a helyzetet, és azt állította, hogy a pilótákból azért van hiány, mert a szóban forgó gépek újak. Ennek ugyanakkor ellentmond a tény, hogy az Egyesült Királyság már 2006-ban hivatalosan bejelentette a repülőgépek megvásárlására irányuló szándékát, és az első brit pilóta 2010-ben repült ilyen típusú gépen.

A védelmi miniszter elismerte, hogy a katonai pilótaképzés – amelyet késésekkel sújtanak, a pilóták akár nyolc évet is várhatnak a képesítés megszerzésére a kitűzött két-három év helyett – kulcsfontosságú tényező a hiányban.

„A pilótaképzésünk nem ott tart, ahol én szeretném”

– fogalmazott Wallace. Pedig a pilótaképzést már több mint három éve próbálja rendbehozni Sir Mike Wigston légimarsall, akit ezzel bíztak meg.

Az F–35-ös az Egyesült Királyság egyik legdrágább védelmi beszerzési programja, ugyanis a gépek darabja mintegy 85 millió fontba (körülbelül 40 milliárd forint) kerül. A RAF a meglehetősen borsos számla ellenére 138 ilyen típusú repülőt tervez üzemeltetni, ugyanakkor egyelőre csak 27 darabot vásárolt meg.

A királyi légierő a sokszínű munkaerő növelésére törekszik, olyannyira, hogy a cél elérése érdekében nem ajánl állásokat fehér férfiaknak. Sokan attól tartanak, hogy az ilyen korlátozó intézkedések aláássák a légierő harci erejét. Úgy tűnik azonban, hogy van egy ország, amelyik jól jár ezzel a döntéssel, és lecsap a kínálkozó lehetőségre: Kína sorra csábítja át a brit pilótákat, hogy átadják ismereteiket kínai kollégáiknak a nyugati repülőgépekről és helikopterekről.  

A napokban lemondott a brit királyi légierő egyik vezető tisztje, ugyanis attól tart, hogy a sokszínűség növelésére irányuló, fehéreket korlátozó intézkedések alááshatják a légierő harci erejét – írja a Sky News. A portál szerint a tiszt azt is kifogásolta, hogy a légvédelem a sokszínűség jegyében lehetetlen célokat akar elérni.

Mások is azzal vádolták Sir Mike Wigston légi hadnagyot, hogy ezekkel a kísérletekkel az Egyesült Királyság biztonságát veszélyezteti, miközben az ország a második világháború óta nem tapasztalt kihívások elé néz a geopolitikai átrendeződések fényében.

Rishi Sunak, a jelenlegi angol miniszterelnök Liz Truss legnagyobb riválisa és ellenfele máris lecsapott a témára, és szóvivőjén keresztül üzent is a médiának:

„Az egyetlen dolog, ami a kiválasztásnál szerepet kell hogy játsszon, az nem a bőrszín vagy a nem, hanem a jellem! Az, hogy a honvédelmi minisztérium a sokszínűség jegyében engedélyezte ezt a döntést, szégyenletes, amivel veszélyezteti az Egyesült Királyság biztonságát.”

A brit légierő próbál tompítani a botrányon és cáfolja, hogy szünetelne a toborzás. Az évek óta folyamatosan ingatag belpolitika nem segíti a honvédelem munkáját.

Az biztos, hogy a légvédelemben szeretnék elérni, hogy a női alkalmazottak száma az évtized végére elérje a negyven százalékot, az etnikai kisebbségeké pedig a húsz százalékot.

Ugyanakkor igen nagy probléma, hogy sem a nők, sem a kisebbségek nem találják vonzónak a katonai pályát, ezért a toborzótisztek sincsenek könnyű helyzetben. A helyzet azért is érdekes, mert a hadsereg repülőkiképzési rendszere – a működő légierő alapvető része – válságban van, és fiatal pilóták százai várnak arra, hogy továbbképezhessék magukat.

A kép illusztráció. (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

Ami nem kell Angliának, az kell Kínának

A kínai fegyveres erők tucatjával toboroznak a brit katonák köréből. A toborzás célja egyszerű: a brit katonák feladata, hogy megtanítsák és kiképezzék a kínaiakat, hogyan győzzék le a nyugati helikoptereket és repülőgépeket. Peking nemcsak a légierőből toboroz, hanem a brit és más nyugati országok hadseregeiből is.

A helyzet annyira súlyos, hogy a brit honvédelmi minisztérium hírszerző szolgálata pár nappal ezelőtt felhívást intézett a katonákhoz és a volt dolgozókhoz is.

A probléma nem új keletű, James Heappey honvédelmi miniszter szerint a kínaiak toborzása évek óta kihívást jelent a brit védelemnek.

Kína részéről az utóbbi két évben nőtt meg jelentősen az érdeklődés a nyugati katonák irányába,

a koronavírus okozta korlátozások bevezetésével egy időben. Jelenleg a britek még arról sem tudnak számot adni, hogy eddig hányan dolgoztak, illetve dolgoznak az ázsiai országnak.

Kína célja egyértelmű: olyan pilótákat keresnek, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a brit és NATO-gépek bevetésével kapcsolatban.

Az is nyilvánvaló, hogy olyan embereket keresnek, akik a szigorúan titkos, az Egyesült Államok által vezetett ötödik generációs F–35 gyorsrepülőgépen képezték ki magukat. Egy brit tisztviselő szerint ezek a repülőgépek egyenként 100 millió fontot érnek, és rendkívül érzékeny lopakodó technológiával rendelkeznek, amelyet Anglia az Egyesült Államokkal közösen fejlesztett ki kémkedés céljából.

A brit katonai vezetés most megpróbálja megállítani a pilóták átcsábítását: igyekeznek szigorítani a biztonsági jogszabályokon és a munkaszerződéseken.