A magyar haderőfejlesztés hozzájárul az európai védelmi képességek megerősítéséhez

A már 2016 óta tartó, nagyszabású magyar haderőfejlesztés aktívan hozzájárul az európai védelmi képességek, illetve az európai védelmi ipari megerősítéséhez – jelentette ki a honvédelmi miniszter kedden Brüsszelben.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tagországok védelmi minisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az ukrajnai háború megmutatta, hogy a NATO biztonsági garanciája nélkül és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók hatására Európa mind az energia, mind pedig a védelem tekintetében sérülékeny és kiszolgáltatott.

A megváltozott európai biztonsági környezetben felkészültebb Európai Unió kialakítására van szükség, Magyarország ezért változatlanul aktív szerepet játszik az EU cselekvőképességének és reagálóképességének erősítésében – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

Növeli a védelmi kiadásokat Magyarország

A digitalizációs technológia fejlődésével a világ is megváltozott. Az elmúlt évtizedekben a katonai ipar vezette az innovációt, és annak vívmányai terjedtek el a civil világban, mint a GPS vagy az internet – mondta a honvédelmi miniszter az Infotér Konferencia Space & Defense elnevezésű, nulladik napján tartott előadásában az MTI szerint.

A honvédség, valamint a magyar védelmi ipar és a digitalizációs szektor összefogása 21. századi modern haderőhöz vezet – állapította meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A távirati iroda tudósítása szerint kiemelte: bár az elmúlt évtizedekben a katonai ipar vezette az innovációt, ma már nemcsak a katonai kutatóintézetekben történnek a fejlesztések, hanem a civil startupok is betörnek a katonai világba a digitalizáció lehetőségeinek köszönhetően.
A Magyar Honvédség helyzetéről szólva felidézte, a NATO-csatlakozást követő évtized végére egy leszerelt, eszközeitől megfosztott, professzionálisnak mondott, de létszámában igen csekély, tartalékosok nélküli hadereje volt az országnak.
A 2010-es a kormányváltás után viszont megkezdődött egy valódi, erős és ütőképes haderő felépítése – jelentette ki a honvédelmi miniszter.
Az MTI közlése szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf kitért arra is, hogy Magyarország már a NATO azon országai között van, amelyek elérik a GDP két százalékát a védelmi kiadásokban, ám a szomszédban dúló háború és az illegális migrációs nyomás miatt úgy tűnik, ennél a is többet kell fordítani a védelmi területre. Ez egyaránt jelenti az eszközbeszerzést, a védelmi ipar összeszerelési és gyártási kapacitásának megteremtését, valamint a digitális eszközök összefogását egységes rendszerbe.
Szorgalmazta a dróntechnológia fejlesztését, mint új innovációs területet, valamint a kommunikáció fontosságát, amelyet az integrációs munka alapjának nevezett. Beszélt az űrtechnológia jelentőségéről is, amely például a földmegfigyelés lehetőségét nyitja meg.
Ennek kapcsán a távirati iroda kiemelte, a politikus bejelentése szerint hamarosan létrejön a Védelmi Innovációs Kutatóintézet a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeként, amelyet Porkoláb Imre vezet majd miniszteri biztosként, tábornoki rangban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett arra, hogy a kormány a nyáron döntött a katonák átlagosan 26 százalékos illetményemeléséről. Az egyéb juttatásokkal együtt ma már kifejezetten vonzó lehetőség a hadsereg a civil életpályákhoz viszonyítva – jelentette ki.

A 2000-es évek elején – folytatta – a baloldali kormányok leépítették a hadsereget, ezt kell most visszaépíteni. Amikor az ország gazdasági ereje lehetővé tette, 2010 után megindult a haderőfejlesztés, jövőre – a tervezettnél egy évvel korábban – az ország a GDP-jének már két százalékát fogja védelmi kiadásokra költeni – jelezte. Jó döntés volt, hogy már korábban megkezdődött a haderőfejlesztés, a jelenlegi, megváltozott biztonsági környezetben ugyanis ezeket a szerződéseket már nehezebb lenne megkötni – közölte.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a haderőfejlesztés részeként érkező modern eszközök – mint a Lynx harcjármű, amelyet vasárnap mutattak be a nagyközönségnek Budapesten – adják azt az elrettentő erőt, védelmi képességet, amelyek a katonákat a harcban kísérik. Megjegyezte: ezek az új eszközök a magyar védelemipar alapját is jelentik, a jövőben ugyanis részben magyar tulajdonban álló szervezetek veszik át majd a gyártásukat, amelyhez kapcsolódhat majd a magyar védelmi innováció is.

A miniszter az ukrajnai háborúról azt mondta, a magyarok a béke pártján állnak. Magyarország nem ad fegyvert a háború folytatásához, és a kivetett szankciók, amelyek több kárt okoznak a kivetőnek, mint annak, akire kivetették, szintén nem a háború lezárásához vezetnek – fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a NATO-tagországok védelmi minisztereinek múlt heti üléséről szólva kiemelte: a NATO a világ legrégebbi, legnagyobb és ilyen értelemben legsikeresebb védelmi szövetsége, amely a kollektív védelem elvén alapul, ami „nagyon komoly elrettentő erő”. Mivel a tagállamok egy része fegyverrel is támogatja az ukrajnai háborút, nagy és folyamatos az eszkaláció veszélye, a NATO-nak tehát nagyon óvatosnak kell lennie, és el kell kerülnie a belesodródást a háborúba – hívta fel a figyelmet.

A honvédelmi miniszter az egységes alapkiképzést teljesítő önkéntes területvédelmi tartalékos állomány katonai eskütételén, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison kiemelte:

Megváltozott a biztonsági környezet, hiszen a szomszédban egy szűnni nem akaró, véres háború zajlik, a déli határok mentén fokozatosan növekszik a migrációs nyomás és gazdasági világválság van kibontakozóban a kivetőt a kivetettnél jobban terhelő szankciók hatására.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: más országok fegyvert szállítanak, ezzel szemben a magyar kormány fegyverszünetre szólít fel, és arra biztat mindenkit, üljenek tárgyalóasztalhoz, és közben folyamatosan fejleszti a nemzeti haderőt az ország biztonsága érdekében – tette hozzá.

 Az eskütételről azt mondta: „Most 111 magyar fiatal az élete árán is hitet tett a haza fegyveres szolgálata mellett.”

Katonák az eskü szövegét mondják az egységes alapkiképzést teljesítő önkéntes területvédelmi tartalékos állomány katonai eskütételén Kecskeméten, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison

Fotó: MTI/Bús Csaba

A honvédelmi miniszter szerint „fontos és történelmi pillanatban hozták meg ezt a jelentős döntést”. Magyarország ugyanis 2017-ben modernkori történelmének legnagyobb mértékű haderőfejlesztési programjába kezdett, amelynek során az eszközök teljes megújítása és infrastruktúrafejlesztés mellett a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a katonák megfelelő körülmények között teljesíthessék szolgálatukat.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: az eskütételen részt vevő honvédek egy katonanemzet leszármazottjai. Folytatják azoknak az értékeknek a védelmét, amelyet elődeik lefektettek és amelyek mellett kiálltak.

A miniszter azt kérte a katonáktól, hogy ezekre a tradíciókra építve legyenek elszántak, mutassanak példát másoknak is, „hogy folytatódhasson ez a generációs lánc, mert a békéhez erő kell”.

Emlékeztetett arra, hogy a most esküt tett katonák már egy magasabb szintű, hosszabb és egységesített alapkiképzésen vesznek részt. Egy olyan rendszerben tanulnak, amelyben kevesebb az elméleti és több a gyakorlati képzés, ami szintén azt bizonyítja, hogy a Magyar Honvédség megújul, fejlődik – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka beszédet mond az egységes alapkiképzést teljesítő önkéntes területvédelmi tartalékos állomány katonai eskütételén Kecskeméten

Fotó: MTI/Bús Csaba

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka szerint a most esküt tevők biztosan helyt fognak állni és valóban a hazáért fognak szolgálni.
Az altábornagy megköszönte, hogy úgy döntöttek, többet tesznek a hazáért, és ezért a Magyar Honvédséget választották.