Szijjártó Péter: Magyarországra a legtöbb németországi beruházás Bajorországból érkezik

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika recesszió felé sodorja az európai gazdaságot. Magyarország célja egyértelmű: kimaradni a recesszióból.

Ez csak úgy lehetséges, ha újabb és újabb beruházásokat hozunk Magyarországra. A beruházásokból lesz munkahely, a munkahelyekből termelés, a termelésből gazdasági növekedés.

Magyarországra a legtöbb németországi beruházás Bajorországból érkezik, a bajor vállalatok kulcsszerepet játszottak eddig is a magyar gazdasági növekedésben, úgyhogy a legtöbb, amit ma tehetünk: irány München! – zárta posztját a miniszter.

Magyarországon találkozik a keleti és a nyugati autóipar, hazánk az ágazat elektromos forradalmának Európa-bajnoka – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Hevesen a dél-koreai Chokwang Paint üzemátadó ünnepségén.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a rendezvényen, hogy a vállalat elektromos járművek akkumulátorához szükséges hőelvezető ragasztót fog előállítani Magyarországon, és a mintegy 3,8 milliárd forint értékű beruházást az állam 380 millió forinttal támogatta.

Beszédében rámutatott arra, hogy a projekt tovább erősíti hazánk szerepét az elektromos autóiparban, és lehetővé teszi az elektromosakkumulátor-gyártó kapacitás további bővítését.

Hangsúlyozta: itt találkozik a keleti és a nyugati autóipar, Magyarország fontos részét képezi a német vállalatok elektromobilitási stratégiájának, valamint a világ hat legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül három is kapacitásokat hozott itt létre.

„Magyarország az elektromos autóipari átállás Európa-bajnoka” – szögezte le, aláhúzva, hogy a szektor alapvetően meghatározza a magyar gazdaság hosszú távú jövőjét.

Kiemelte, hogy idén minden bizonnyal teljesülni fog a kormány régi célkitűzése, és az autóipari ágazat termelési értéke eléri a tízezermilliárd forintot.

Szijjártó Péter elmondta, miközben Európa az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók miatt a recesszió felé halad, a kormány célja Magyarország fizikai, gazdasági és energiabiztonságának garantálása.

Mint mondta, a világ nagy nehézségekkel szembesül napjainkban, és Magyarország a szomszédban zajló fegyveres konfliktus miatt különösen nagy veszélynek van kitéve a fizikai, a gazdasági és az energiaellátási biztonság terén.

„Az európai gazdaság a háború és a szankciók miatt rece

sszió felé halad. A magyar kormány célja egyértelmű: ebből a recesszióból ki kell maradni” – hangsúlyozta.

Aláhúzta, ennek egyetlen lehetséges eszköze, ha fenntartjuk az ide érkező beruházások ütemét, ugyanis azok meghatározók a nemzetgazdasági teljesítmény szempontjából.

Közölte, a jelenlegi helyzetben felértékelődnek a megbízható partnerségek, stratégiai együttműködések, amelyekre jó példa a Magyarország és Dél-Korea közötti kapcsolat.

A miniszter ezt követően a magyar–dél-koreai gazdasági kapcsolatokat méltatta, és arról számolt be, hogy a kétoldalú kereskedelem tavaly meghaladta az ötmilliárd dollárt, és ezzel rekordot döntött, az idei év első nyolc hónapjában pedig további húszszázalékos növekedést regisztráltak.

Mint mondta, mára a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a harmadik legnagyobb beruházói közösséget a német és az amerikai cégek után, amit jól példáz, hogy 2019-ben és 2021-ben is a kelet-ázsiai országból érkezett ide a legtöbb beruházás.

Magyarország egyre fontosabb szereplő az autóipari kutatás-fejlesztésben – mondta Palkovics László leköszönő technológiai és ipari miniszter a kormány képviseletében tartott beszédében az osztrák autóipari fejlesztőcég, az AVL által Zalaegerszegen, a ZalaZONE tesztpálya mellett létesített járműtechnikai központja avatásán szerdán.

Hozzátette, a hazai járműipar fejlődését jól mutatja, hogy az előző évtizedben hozzávetőleg háromezer, jelenleg pedig már több mint tízezer fejlesztőmérnök és kutató dolgozik ezen a területen. Az új központ 150 mérnöknek és tesztpilótának ad helyet, illetve egyszerre 50 jármű felkészítésére ad lehetőséget.

A magyarországi autóipar az év első hét hónapjában 13 százalékos növekedés után elérte a 6600 milliárd forintos termelési értéket, és „reális esély van arra is, hogy a recessziós környezet dacára” elérje a tízezermilliárd forintot – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterkorábban Győrben, az Audi Hungaria Zrt. bővített szerszámgyárának átadásán.

A tárcavezető rámutatott, hogy Magyarország az autóipari modernizáció egyértelmű európai fellegvárává vált.

Hozzátette: 2010-ben 3600 milliárd forint volt az ágazat termelési értéke Magyarországon, tavaly pedig 9300 milliárd forint. Az ágazatban 150 ezer ember dolgozik ma, és kilencvenszázalékos exporthányaddal rendelkezik, amellyel a világ autóipari exportranglistáján a tizenkilencedik helyen szerepel.

Németország hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere, tavaly a kereskedelmi forgalom csaknem 60 milliárd euróra nőtt, az idei első féléves adatokat nézve pedig idén „át is léphetjük a tavalyi értéket” – mondta.

Továbbra is a német vállatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, és mintegy 300 ezer magyar ember dolgozik német vállatoknál – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme a második negyedévben hat százalék fölött volt, ami nagymértékben köszönhető annak, hogy a koronavírus-járvány idején jelentkezett gazdasági válság alatt a kormány amellett döntött, hogy nem a munkanélküliséget, hanem annak megelőzését támogatja.

Így a beruházástámogatási programnak köszönhetően a magyar gazdaság most is növekedni tud és a jövőbeni növekedésre is a további beruházások jelentik a garanciát – mondta.

A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy egész Európát egy „mély gazdasági recesszió réme fenyegeti”, emellett a kontinens komoly biztonsági válsággal néz szembe.

Mi, magyarok azonban nem a koronavírus-járvány esetén szembesültünk először a kihívásokkal, mert „gyakorlatilag tíz-tizenkét éve különböző válsághelyzetekkel kellett szembenéznünk” – mondta, majd hozzátette, hogy ezeknek a közös jellemzője az, hogy Magyarország mindig megerősödve került ki ezekből a nehéz helyzetekből.

Minden egyes válság esetében „egy nemzetközi mainstreamtől mindenképpen elütő, a nemzeti érdekek érvényesítésére koncentráló, specifikus magyar választ adtunk” – emelte ki Szijjártó Péter.

Részletezte: amikor a déli határ „ostrom alá került”, kerítést építettünk, a járvány ideje alatt nem vártunk a nyugati vakcinákra, hanem vettünk keletit is, a járvány miatti gazdasági válság idején pedig elindult a magyar gazdaság történetének egyik legnagyobb beruházásösztönző programja.

Utóbbinál az volt a cél, hogy a vállalatok ne bocsássák el munkavállalóikat, hanem növeljék kapacitásaikat – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a járvány alatt bevezetett beruházásösztönzési program eredményei most látszanak meg igazán.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az Audi Hungaria Zrt. szerszámgyárának 3,8 milliárd forintos bővítését a kormány 1,2 milliárd forinttal támogatta a beruházásösztönzési program részeként.

A fejlesztéssel 6300 négyzetméterrel nőtt a gyártási és logisztikai kapacitás, vagyis harminc százalékkal nőtt az exkluzív szériagyártás kapacitása.

Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy a szerszámgyár bővítésével jelenleg 58 300 négyzetméteren szerszámgyártással, készülék- és berendezésgyártással és exkluzív szériás gyártással foglalkoznak.

A szerszámgyárat 2005-ben alapították, azóta folyamatosan bővül, jelenleg 700 embert foglalkoztatnak ott.

A fejlesztés részeként telepített gyártóberendezéseknek és robotoknak köszönhetően több Audi-, Lamborghini- és Bentley-modell karosszéria elemeit gyártják majd a csarnokban.

A győri székhelyű Audi Hungaria Zrt. az Audi-konszern tagja, az Audi- és a Volkswagen-konszern központi motorszállítója.

A vállalat tavaly 7,717 milliárd euró (3136,9 milliárd forint) árbevételt ért el, adózott eredménye 332 millió euró (134,9 milliárd forint) lett. Tavaly 1 620 767 motort gyártottak Győrben, emellett 171 015 autót készítettek.