A kormány teszi a dolgát, Gyurcsányék nem nyughatnak

Hétértékelő – Kiszelly Zoltán szerint mindenki teszi a dolgát, a kormány védi az embereket a háborús infláció hatásaitól, a DK pedig folyamatosan építkezik.

A kormány intézkedései a háborús infláció fékezésére, illetve a baloldalhoz, és jelentős mértékben kifejezetten a DK-hoz kötődő könyvelőirodai botrány határozta meg a Magyar Hírlap kérdéseire az elmúlt hét belpolitikai eseményeit Kiszelly Zoltán politológus meglátása szerint, aki lapunknak nyilatkozva kitért az Európai Unióban kibontakozó francia–német ellentét okaira és várható következményeire is.

A kormány folytatja az árstopot, a vállalatmentő intézkedések után a finomhangolás zajlik, a lakosságot közvetlenül érintő intézkedésekkel, amivel azt üzeni, hogy a háborús infláció közben folyamatosan segíteni igyekszik, mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

A baloldalon a DK teljesen átvette a hatalmat, amit jól mutat, hogy folyamatosan uralja az ellenzéki közbeszédet. Hét közben a momentumos újpesti polgármester, Déri Tibor DK-ba igazolásával érte ezt el, míg szombaton kongresszust tartottak, ahol Gyurcsány Ferenc és felesége show-ját élvezhették a küldöttek.

– Mindenki teszi a dolgát, a kormány védi az embereket a háborús infláció hatásaitól, a DK pedig folyamatosan építkezik, ami egy ellenzéki párt alapvető feladata, míg a többi párt csak a tévéstúdiókba jár – állapította meg az elemző, aki emlékeztetett, hogy mindez nem feledtetheti a hét botrányát, amely a guruló dollárokhoz kapcsolódik, és szintén elsősorban DK-hoz kötődik.

Ez a szegi könyvelőiroda lelepleződése volt, ahol a Gyurcsány-párthoz is köthető Tóth Józsefné nem csupán a Bajnai-féle DatAdat könyvelését végezte, hanem a DK-közeli álhírportálét is, és amely egyben a DK képviselőinek európai uniós kifizetőhelye is volt, de Gulyás Márton könyvelését is itt végzik.

A borsodi kis faluban működő könyvelőirodában tartottak házkutatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal DatAdat-ügyben nyomozó munkatársai.

– Az amerikai globalisták legalább négy–ötmillió dollárt toltak a magyar baloldali ellenzék alá, és ennek a szálai ebben a könyvelőirodában értek össze, hiszen az eddig lelepleződöttek mellett ki tudja még, hogy kinek vagy milyen cégnek végezték itt a könyvelését? – tette fel a kérdést az elemző, aki leszögezte, hogy azt látni, a guruló dollárok beavatkozást jelentettek a magyar választásba.

Gulyás Márton a médián, a DatAdat az sms-küldéseken, az előválasztáson keresztül végezte ezt a feladatot. Látható, hogy itt egy hálózat működik.

– Eddig csak a nemzetközi Soros-hálózatról tudtunk, de most úgy tűnik, ennek van egy globalista, választási manipulációs ága is, amellyel a magyar választásba igyekeztek beavatkozni – jelentette ki Kiszelly Zoltán.

A politológus arról is beszélt, hogy a héten továbbra is zajlott az Európai Unióval kialakított 17 pont teljesítése, ám ha létre is jön a megállapodás, akkor sem lesz azonnal pénz, mert a lengyelek esete azt mutatja, hogy várhatóan újabb követelésekkel áll majd elő a brüsszeli bürokrácia.

Az energiaválság miatt az európai diplomáciában kibontakozó német–francia ellentét is jelentősen érintheti Magyarországot. Amíg a németek egy kétszázmilliárdos tőkeinjekcióval mentenék a gazdaságukat, addig a franciák és az olaszok egy közös uniós hitelfelvétellel, és ez az ellentét egyre elmélyülő feszültséget okoz. A németek az úgynevezett bent ragadt pénzeket – például azokat az összegeket, amelyeket nem kaptak meg a lengyelek és mi sem – akarják újraosztani. De ez részben más országokra is vonatkozik, mert az újjáépítési hitel mintegy 60–70 százaléka ragadt bent, ugyanis az uniós vezetők az országokat a tenyerükből próbálják etetni. A németek ebből az összegből segítenék a déli országok rezsicsökkentését, míg a többi ország egy újabb hitelfelvétellel, amihez azonban a lengyelek és a magyarok támogatása is szükséges, ám a tapasztalatok óvatosságra inthetik ezeket a kormányokat, ezért ez az ellentét is növeli a magyar kormány mozgásterét – elemezte a politológus a kialakult ellentétek okait.

Kiszelly Zoltán kitért Wintermantel Zsoltnak, a budapesti Fidesz–KDNP frakcióvezetőjének felvetésére is, aki lapunknak nyilatkozva arról beszélt, hogy a jelenlegi fővárosi vezetésben olyan elképzelések is felmerültek, amelyek kívánatosnak találnák Budapest csődbe vezetését.

– Ez egy elképzelhető forgatókönyv. Demszky Gábor korábban ezt zsarolásra használta a mindenkori kormányokkal szemben, és így tudta elérni, hogy az üzemeltetés költségeit rátolta az aktuális kormányra, míg a látványosabb fejlesztéseket a főváros maga végezhette el. Ezt az utat követte eddig Karácsony Gergely is, ám ha a DK már nem csupán zsarolásra használná az eszközt, hanem továbblépne, az azt mutatná, hogy Karácsony Gergely ellen használnák fel a más pártoktól átcsábított politikusokkal kialakított erejüket. Más baloldali pártoknak, kerületi polgármestereknek azonban ez aligha állna érdekében, mert rossz üzenet lenne, ha alig több mint félévvel a választások előtt a hátországuk összeomlana. Az mára mindenki számára világossá vált, hogy a baloldalon Dobrev Klára legnagyobb riválisa Karácsony Gergely, és az ő meggyengítése, illetve Dobrev Klára főpolgármesterré választatása előkészítené a 2026-os miniszterelnök-jelölti pozícióját – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

A választókorú magyarok közel 90 százaléka szerint nem szolgálja az ország érdekét, hogy Dobrev Klára vezetésével megalakult a Demokratikus Koalíció baloldali árnyékkormánya – derül ki az Alapjogokért Központ lapunkhoz eljuttatott aktuális közvélemény-kutatásából.

Az Alapjogokért Központ részéről emlékeztettek arra, hogy a sorozatban negyedik választáson kétharmados vereséget elszenvedő magyarországi baloldal tetszhalott állapotba került, ebből a vert helyzetből igyekezett Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára előnyt kovácsolni a Demokratikus Koalíciónak akkor, amikor a szankciópárti árnyékkormány felállításáról döntöttek. A demokratikus legitimitással nem bíró, azonban a 2010 előtti kudarcos baloldali politikában „kipróbált” tagokból létrehozott „kabinet” felállítására egy „ellenzéki alternatíva” felmutatása miatt volt szükség – legalábbis Gyurcsányék szerint.

Az elutasítás látványos

Fotó: Facebook

A balliberális alternatíva elutasítottságát azonban híven tükrözi, hogy az árnyékkormány megalakítása a válaszadók 89 százaléka szerint nem szolgálja Magyarország érdekét, és mindössze 10 százaléknyian azonosították a DK politikai akcióját az ország érdekében álló lépésként a kutatás adatai szerint. Mindez egyértelmű visszajelzés Dobrev Klára és árnyékkormányának tagjai számára, ugyanis az adatok fényében a múlt héten 11. születésnapját ünneplő Demokratikus Koalíció legfeljebb a baloldalt „ajándékozta meg” az árnyékkabinettel. Megalakítása vélhetően pusztán azt a célt szolgálja, hogy e szimbolikus gesztussal is kifejezzék: ha az ország felett nem is tudják, a baloldalon átveszik a teljes irányítást. Ezzel összefüggésben a válaszadóknak már egy nagyobb része, 30 százalék mondta azt, hogy az ellenzék érdekében áll az árnyékkormány, ugyanakkor közel 70 százalékuk azon a véleményen volt, hogy e lépés még az ellenzék érdekét sem szolgálja.