A kínai külügyminiszter éles szavakkal bírálta Amerikát

Megkezdődött a diplomáciai üzenetváltás Kína és az USA között a novemberben esedékes G20 találkozó előtt, ahol várhatóan a világ két nagyhatalmának vezetői személyesen is találkoznak majd. Napirendre kerülhet az Egyesült Államokban bevezetett exporttilalom, ami elvághatja Kínát a chipgyártástól, és terítékre kerülhet az orosz-ukrán háború hatása a globális biztonságra és gazdasági stabilitásra.

Az Egyesült Államoknak Kínával szemben bevezetett exportkorlátozásait bírálta Vang Ji kínai külügyminiszter amerikai kollégájának, Antony Blinkennek telefonbeszélgetésük során – olvasható a Stars and Stripes amerikai portálon. A lap kiemelte, hogy ez volt a két diplomata első üzenetváltása, amióta Vang Ji-t október elején kinevezték Kína külügyminiszterévé.

Vang Ji hangsúlyozta: az Egyesült Államok exportkorlátozó lépései súlyosan sértik a szabadkereskedelem elveit, korlátozzák a kínai befektetéseket, valamint súlyosan sértik Kína törvényes jogait és érdekeit, amit korrigálni kell.

Az Antony Blinkennel folytatott telefonbeszélgetés során a kínai tisztviselő kiemelte, hogy a nemzeteik között lévő feszültségeket még országaik vezetőinek személyes találkozása előtt kell tisztázni.

„Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia Kína visszaszorításával és elnyomásával, és nem szabad újabb akadályokat állítania a kétoldalú kapcsolatok előtt”

– mondta Vang a pekingi külügyminisztérium hétfői közleménye szerint.

Amerika Oroszországról beszélt

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn arról számolt be, hogy Vang és Blinken megvitatták a nyílt párbeszéd fenntartásának és kapcsolatuk felelősségteljes kezelésének szükségességét, illetve Antony Blinken is kifejtette az Egyesült Államok számára ézékeny témákat.

Az amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban, illetve annak a globális biztonságot és a gazdasgi stabilitást érintő hatását illetően. A két vezető haiti instabilitásáról is beszélt.

Elvágnák Kínát a csúcstechnológiáktól

Ahogyan a cikk emlékeztetett, Washington olyan exportkorlátozást vezetett be október elején, ami elvághatja Kínát a chipgyártástól.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma olyan átfogó szabályozást fogadott el, amelyben korlátozza a félvezetők és chipgyártó berendezések eladását kínai vásárlók számára.

A cikk szerint ez a döntés az USA azon erőfeszítését szolgálja, hogy saját chipgyártást építsen ki. Ezzel együtt pedig Washington lépése arra is alkalmas, hogy aláássa Peking azon erőfeszítéseit, hogy gazdaságát tovább fejlessze a félvezetők, szuperszámítógépek, megfigyelőrendszerek és fejlett fegyvereket gyártásában.

Békülékeny kínai vezetés

A két nagyhatalom diplomáciai kapcsolatának élénkülését jelzi az is, hogy Nicholas Burns, az Egyesült Államok kínai nagykövete is találkozott Wanggal pénteken, csaknem nyolc hónappal azután, hogy Pekingbe érkezett.

A Stars and Stripes írása arra is felhívta a figyelmet, hogy múlt héten Hszi Csin-ping kínai elnök a kétoldalú kapcsolatok megerősítését támogató New York-i csoportnak írt levelében kijelentette, hogy Peking hajlandó megtalálni a módját, hogy kijöjjön Washingtonnal.

Mindez annak fényében is érdekes, hogy a kommunista párt kongresszusán Hszi még azt ígérte, hogy Kína egy ellenséges világban is képes lesz megállni a helyét.

A két állam közötti feszültségről és az ukrajnai háborúról tárgyalt telefonon vasárnap este Antony Blinken amerikai külügyminiszter és kínai kollégája, Vang Ji – közölte a washingtoni külügyi tárca.

Ned Price szóvivő azt mondta, az amerikai tárcavezető megvitatta partnerével, hogy nyitva kell tartani az egymás közötti kommunikációs vonalakat, felelősségteljesen kell kezelni az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokat.

A mostani megbeszélés középpontjában az ukrajnai konfliktus és „az Oroszország által a globális biztonságra és a gazdasági stabilitásra jelentett fenyegetések” álltak – derült ki a washingtoni közleményből.

Kínát, amely hivatalosan igyekszik semlegesnek mutatkozni az ukrán konfliktusban, a Nyugat vádolja, hogy túlságosan békülékeny Moszkvával szemben.

A kínai és amerikai tisztviselők közötti beszélgetés néhány nappal azután történt, hogy Vang Ji múlt csütörtökön orosz kollégájával folytatott megbeszélést. Akkor a kínai tárcavezető orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak azt mondta, hogy Peking minden szinten kész elmélyíteni a párbeszédet Oroszországgal.

Kína hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal, hogy módot találjanak az együttélésre olyan módon, amely mindkét fél számára előnyös – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök a CCTV kínai állami televízió csütörtöki híre szerint.

Hszi a kínai-amerikai kapcsolatok nemzeti bizottsága előtt szólalt fel előző nap, ahol arról beszélt, hogy a két nagyhatalomnak meg kell erősítenie a kettejük közötti kommunikációt és együttműködést, hogy előmozdítsák a világ stabilitását.

A két ország viszonyát a közelmúltban feszültté tette, hogy magas rangú amerikai tisztviselők látogattak Tajvanra, melyet Peking Kína szakadár tartományának tekint, eltérően ítélik meg az Ukrajna elleni orosz offenzívát, emellett pedig Washington megtiltotta a chipgyártóknak a technológia exportját Kínába.

A pártfőtitkár Tajvannal kapcsolatban visszautasított minden külföldi beavatkozást, és leszögezte: Peking sosem mond le arról, hogy akár erővel is visszaszerezze a sziget feletti ellenőrzést.

Tajvannak 1949, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta saját kormánya van, melynek legjelentősebb támogatója az Egyesült Államok.

Joe Biden amerikai elnök szerdán azt mondta, hogy országa nem akar konfliktust Kínával.

A Népi Felszabadító Hadseregnek (PLA) gyorsabban kell haladnia a kiképzéssel és új stratégiák kidolgozásával, hogy elérje célját, és világszínvonalú hadsereggé váljon – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök a 20. kommunista pártkongresszus megnyitóján. Hszi szerint a PLA szervezetének, személyi állományának és haditechnikai eszközeinek gyors modernizálása a párt abszolút vezetése alatt nemcsak Kína szuverenitásának, hanem biztonsági és gazdasági érdekeinek védelmében is kulcsfontosságú.

„Képesnek kell lennünk a katonai műveletek végrehajtására, a biztonságos környezet megteremtésére, az ellenségek elrettentésére és a konfliktusok ellenőrzésére, valamint a regionális háborúk megnyerésére”

– áll a közzétett jelentésben.

A regionális háborúkra való összpontosítás fontos változás Hszi 2017-es, legutóbbi pártkongresszusi jelentésével és tavalyi, történelmi határozatával szemben is, amikor szintén azt mondta, hogy a PLA-nak az irányítása alatt háborúkat kell nyernie, de anélkül, hogy azok kiterjedését említette volna. A most közzétett munkabeszámoló úgy mutatja be a kínai hadsereget, mint amely stratégiai támogatást nyújt a párt ideológiai céljának, a kínai nemzet megfiatalításának, és Tajvannak a kínai szárazfölddel történő újraegyesítésének végrehajtásához. A kínai elnök ugyanakkor a pártkongresszuson elmondott beszédében már nem említette a regionális háborúkat. Elmondta,

Peking mindent megtesz annak érdekében, hogy Tajvant békés eszközökkel visszahozza a közösségbe, de nem mond le arról, hogy szükség esetén erőt alkalmazzon.

Li Nan, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Kelet-ázsiai Intézetének vezető kutatója a South China Morning Postnak elmondta, hogy

a regionális háború kifejezés újbóli használata azt jelezheti, hogy a kínai hadsereg a kisebb léptékű hadviselésre összpontosít.

Hozzátette azt is, hogy a jelentés a harc és az elrettentés előtt a biztonság előmozdítását említette, ami azt is jelzi, hogy

a PLA csak akkor folyamodik háborúhoz, ha Pekingnek nem sikerül megteremtenie az általa biztonságosnak ítélt helyzetet és megfelelő elrettentést.

A kínai elnök azt is megjegyezte, hogy a hadseregnek jobban kell összpontosítani az újfajta harcképességekre, valamint egy erőteljes stratégiai elrettentő rendszer kialakítására – utalva ezzel az űrhadviselésre és a nukleráris elrettentésre.

Hszi végül azt a feladatot adta a PLA-nak, hogy a Kínai Népköztársaság megalapításának századik évfordulójához közeledve – 2049 – globálisan is vezető harci erővé váljon.

Habár a kínai hadsereg az utóbbi években óriási fejlődésen esett át, az orosz–ukrán háború tapasztalatai aggodalommal tölthetik el a kínai vezetőket, hiszen a modernizálás ellenére a kínai hadsereg alapjai továbbra is a szovjet-orosz technikára, illetve doktrinára támaszkodik. Utóbbi alól egyre inkább kivétel a haditengerészet, amelyik igyekszik felvenni a versenyt az Egyesült Államok haditengerészetével, amelynek legjobb példája a repülőgép-hordozó építési program. Ezzel kapcsolatban a legújabb hírek szerint nemsokára Kína már képes lesz nukleáris meghajtású repülőgép-hordozók építésére is.