Létrehozva: 2022.11.16.

Minden arra utal, az ukrán hadsereg lőtte ki a Lengyelországban becsapódott rakétát

Egyre több a bizonyíték.

Szerző Ripost

Nemzetközi szakértők szerint nagyon valószínű, hogy az ukrán hadsereg lőtte ki a Lengyelországban becsapódott rakétát. Andrzej Duda lengyel államfő közölte: semmilyen jel nem utal arra, hogy Oroszország lőtte ki a rakétát. És mivel minden bizonnyal véletlenül tévedt a rakéta lengyel területre, ezért Varsó nem tekinti Lengyelországot ért támadásnak a történteket – számolt be az M1 Híradója.

Egy környékbeli lakos örökítette meg fényképen a füstfelhőt, amit a rakéták becsapódása okozott kedd este a kelet-lengyelországi Pzsewodówban.

Otthon voltam tegnap délután, és az ablakomból rálátok a terményszárítóra. Először egy hatalmas robbanást hallottam. Fekete felhő borított be mindent, aztán fehér füst szállt fel. Amikor a füst elkezdett leszállni, mindenfelől emberek szaladtak oda” – ismertette egy a robbanás szomszédságában élő asszony.

Az perceken belül kiderült, hogy a robbanásban két helyi lakos életét vesztette.

Ismertem őket. Az egyikük a szárító vezetője volt, ő mérlegelte a rakományokat. A másikuk a traktort vezette” – mondta egy falubéli.

A lengyel rendőrség nagy erőkkel vonult ki, lezárták a környéket. Hamarosan világossá vált, hogy a robbanást rakéta becsapódása okozta. A romok közt olyan maradványokat találtak, amelyek egyértelműen szovjet gyártmányú rakétákra utaltak.

Az is egyértelműnek tűnt, hogy a becsapódás valamilyen módon kapcsolatban van a kedd délutáni orosz rakétatámadásokkal. Az orosz hadsereg ugyanis – a G20-csoport ülésére időzítve – az eddigi legsúlyosabb rakétatámadást intézte az ukrán infrastruktúra ellen. Mintegy száz rakétát lőttek ki, ami áramkimaradást és vízhiányt okozott az ukrán lakosság négyötödének.

Az ukrán vezetés nem sokkal a robbanás bejelentése után már Moszkvát vádolta tudatos támadással. „Ma megtörtént, amelyre régóta figyelmeztettünk. A terror már nem korlátozódik a határainkon belülre. Ma orosz rakéták csapódtak be egy baráti ország, Lengyelország területén. Emberek haltak meg” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Találgatás kezdődött, hogy vajon miért támadták az oroszok a kis lengyel falut

– egyesek szerint az Európába vezető elektromos vezeték, mások szerint a határ mentén futó ukrán vasútvonal volt a célpont. Az orosz hadvezetés ugyanakkor Ukrajnát vádolta tudatos provokációval.

„Hangsúlyozzuk, hogy precíziós műveleteket hajtottunk végre, meghatározott célpontok ellen, amelyek kizárólag Ukrajna területén helyezkedtek el, legalább harmincöt kilométerre a lengyelé ukrán határtól” – hangsúlyozta Igor Konasenkov, az orosz hadügyminisztérium szóvivője.

A lengyel kormány nem sokkal később rendkívüli ülését tartott. Nyugalomra intettek addig, amíg a hivatalos vizsgálatot elvégzik, és hangsúlyozták, semmiképpen nem feltételezhető, hogy célzott csapás történt, akárki is lőtte ki a rakétát, az bizonnyal véletlenül csapódott be lengyel területen.

A szakértők a helyszínen talált roncsdarabokat, a rakéták röppályáját is vizsgálták. Az elsődleges vizsgálat szerint legalább egy rakéta szovjet gyártmányú Sz–300-as légvédelmi eszköz volt. Ilyennel ugyan mind az ukrán, mind az orosz hadsereg rendelkezik, de kisebb a hatótávolsága, így az Orosz Föderáció területéről kilőve nem érhette volna el Lengyelországot.

A Rueters hírügynökség amerikai forrásokra hivatkozva már kedden késő este jelentette,

Joe Biden elnök arról tájékoztatta szövetségeseit Balin, hogy a robbanást okozó rakéta az ukrán hadsereg légvédelmi eszköze volt.

Később ezt jelezte a vizsgálatok előzetes eredményeire hivatkozva Andrzej Duda lengyel elnök is.

Semmi, de egyáltalán semmi nem utal arra, hogy szándékos támadás érte Lengyelországot. Mivel pedig a rakétát nem Lengyelországra célozták, Lengyelországot senki sem támadta meg” – szögezte le szerdai sajtótájékoztatóján Andrzej Duda.

A szekértői vizsgálatok ettől függetlenül tovább folynak. Egyelőre ugyanis nem egyértelmű pontosan, hány rakéta maradványait találták meg, azok pontosan hogyan jutottak lengyel területre.

Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki szerdai varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök.

A biztonságért és védelemért felelős lengyel miniszterekkel folytatott tanácskozást követő, Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten Duda elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is értek. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett.

Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős” – tette hozzá. „Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna” – fogalmazott. Feltehetőleg SZ–300-as, a 70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be – mondta, véletlen balesetnek minősítve az eseményt.

Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó

– fejtette ki Andrzej Duda.

Lengyelország elnöke elmondta még, hogy az előzetes helyszíni vizsgálat arra utal, hogy a kelet-lengyelországi Przewodówban nem „hagyományos robbanás” történt, inkább a maradék lőszer gyulladhatott fel a rakéta lezuhanásakor.

A helyszínen továbbra is lengyel és amerikai nyomozók dolgoznak – erősítette meg. Andrzej Duda nyugalomra szólította fel a helyi lakosokat annak kapcsán, hogy Lengyelország keleti határa térségében jelenleg fokozott a katonai repülőgépek és a fegyveres erők aktivitása.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meg van győződve arról, hogy a kedden Lengyelországban felrobbant rakéta nem ukrán volt.

Nincs kétségem afelől, hogy ez nem a mi rakétánk vagy rakétatámadásunk volt” – szögezte le az államfő szerdán, egy újságírókkal folytatott televíziós beszélgetés közben. Elmondta, hogy megkapta az ukrán hadsereg, illetve a légierő parancsnokságának jelentéseit, és „nem tud nem bízni bennük”.

 

Zelenszkij meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna részt fog venni az eset kivizsgálásában. „Azt akarom, hogy tisztességesek legyünk, és ha ez a mi légvédelmünk működése közben történt, akkor erre bizonyítékot akarok” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a legfontosabb a vizsgálat lefolytatása, amelyben Ukrajna is részt kíván venni,

és betekintést akar a többi résztvevőnél lévő adatokba. Kifejtette, hogy az ukrán szakembereket már be kellett volna engedni a baleset helyszínére. Szavai szerint azonban Ukrajna még nem kapott felkérést a lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálására.

Nem mondhatjuk ki a végső következtetéseket? Van jogunk a nyomozócsoportba tartozni? Természetesen” – konstatálta az elnök. Zelenszkij nehezményezte, hogy bár szerinte Ukrajna egész Kelet-Európa „élő pajzsa”, ő ezt még nem hallotta a Nyugattól.

Mateusz Morawiecki a közös sajtóértekezleten közölte: a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az ukrajnai orosz támadásban „az egyik rakétát valóban nagyon szerencsétlen módon lőtték ki”, Lengyelország területére csapódott be anélkül, hogy az valamelyik fél szándéka lett volna.

A bizonyítékok többsége alapján elmondható, hogy a NATO alapszerződésének 4. cikkelye szerinti eljárás ezúttal nem lesz szükséges

– közölte Morawiecki. Ez a jogi eszköz azonban továbbra is rendelkezésre áll – fűzte hozzá.

Duda elnök kedd este még nagyon valószínűnek nevezte, hogy Lengyelország nagykövete a NATO-nál a 4. cikkely elindításáról szóló kérvényt nyújt be szerdán. Ez a cikk a szövetségesek közötti konzultációkat helyez kilátásba, ha bármelyik tagország fenyegetést érzékel területi egysége, függetlensége vagy biztonsága ellen.

Morawiecki később, a nemzetbiztonsági tanács ülésén a rakétaincidens semmilyen egyéb forgatókönyvét sem zárta ki. Azt is lehetségesnek nevezte, hogy Oroszország úgy tervezte meg a keddi ukrajnai támadást, hogy ennek „egyik mellék- vagy éppen főhatásaként összeugrassza Lengyelországot és Ukrajnát”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt Andrzej Duda lengyel államfővel azután, hogy kedd este rakétabecsapódás történt az ukrán határ melletti lengyel területen – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az éjszakai telefonbeszélgetést követően Zelenszkij a Twitteren közölte, hogy részvétét fejezte ki az orosz „rakétaterror” következtében meghalt lengyel állampolgárok miatt.

Kicseréltük a rendelkezésre álló információkat, minden tényt megtudunk. Ukrajnát, Lengyelországot, egész Európát és a világot teljes mértékben meg kell védeni a terrorista Oroszországgal szemben” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Zelenszkij egyik videóüzenetében jelentette be, hogy

a keddi súlyos orosz rakétatámadás miatt Ukrajnában mintegy tízmillió ember maradt áram nélkül.

Elmondta, hogy szerdára virradóan Harkivot, Zsitomir régiót, Kijevet és Lviv megyéket érintette leginkább az áramkimaradás. Ezen felül a nyugat-ukrajnai Lvivben és néhány más városban a távfűtés is leállt.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a haditanács szerdai ülése után kijelentette: Ukrajna a partnerekkel közösen folytatja a lengyelországi rakétabecsapódás részletes tanulmányozását, és hozzáférést kér az ukrán szakemberek számára.

Támogatjuk az eset további részletes tanulmányozását a partnerekkel közösen. Készek vagyunk átadni partnereinknek a rendelkezésünkre álló, oroszokat terhelő bizonyítékokat. Partnereinktől is várunk olyan információkat, amelyek alapján az a végső következtetés született, hogy ez egy ukrán légvédelmi rakéta volt. Ezenkívül Ukrajna azt kéri, hogy védelmi minisztériumának és határőrségének képviselői haladéktalanul eljuthassanak a robbanás helyszínére. Továbbra is teljes mértékben nyitottak vagyunk a helyzet átfogó tanulmányozására és a rendelkezésre álló adatok teljes körén alapuló következtetések levonására” – fejtette ki Danyilov.

A védelmi tanács hangsúlyozza, hogy a történtekért csakis Oroszország és annak rakétaterrorja okolható – áll az RNBO sajtóközleményében. Denisz Monasztirszkij belügyminiszter egy tévéműsorban arról számolt be, hogy az előzetes információk alapján az orosz rakétacsapások következtében Kijevben egy ember vesztette életét, hárman megsérültek.

További három civil lakos sebesült meg más településeken.

Mintegy harminc polgári létesítményben keletkeztek károk, ezek lakóházak és létfontosságú infrastrukturális objektumok. Az ukrán katasztrófavédelem közlése szerint Kijevben lelőtt orosz rakéták roncsai zuhantak rá két többszintes lakóépületre a belvárosban lévő Pecserszk kerületben és egy elhagyott épületre Obolony kerületben.

Az ukár légierő parancsnokságának sajtószolgálata tette közzé a pontosított adatokat, amelyek szerint kedden Oroszország Ukrajnát 96 légi és tengeri rootrepülőgéppel (H-101, H-555, Kalibr), H-59-es irányított rakétákkal, továbbá Shahíd-136-os és 131-es, valamint Orion és Orlan-10 típusú csapásmérő drónokkal támadta meg.

Az ukrán légvédelem 75 robotrepülőgépet két H-59-es irányított rakétát, tíz Shahíd tíusú, egy Orion és egy Orlan-10-es drónt lőtt le. Makszim Kozickij, Lviv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a régióra több mint tíz rakétát lőttek ki az orosz erők. Hozzátette, hogy a rakéták többségét az ukrán légvédelem megsemmisítette.

Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke közölte: a szakszolgálat úgy véli, hogy az Oroszoroszág 184. és 52. nehézbombázó repülőezredeinek katonái részt vettek a keddi Ukrajna elleni átfogó rakétatámadásban. Szavai szerint a nyomozók már dolgoznak azon, hogy megállapítsák a háborús bűnök összes elkövetőjének nevét.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy szerdára virradóan az orosz erők ismét támadást hajtottak végre Nyikopol város térsége ellen Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel.

Tíz lakóházat ért találat, de senki sem sérült meg.

Olekszandr Jakovlev, a Herszon megyében orosz megszállás alatt lévő Szkadovszk város polgármestere az ukrán Szabadság Rádiónak adott nyilatkozatában helyi lakosok beszámolóira hivatkozva azt mondta, hogy a településen nagy számban vannak jelen orosz katonák, és újabbak érkezése is várható.

Tekintettel a harcokra és az orosz megszállásra Dél-Ukrajna egyes részein, lehetetlen hivatalosan megerősíteni vagy független forrásból ellenőrizni ezeket az információkat – mutatott rá az Ukrajiszka Pravda.

Az ukrán vezérkar szerdai jelentésében azt írta, hogy a Donyeck megyei Majorszkért vívott harcokban az egyik orosz területi zászlóalj létszámának 50 százalékát elvesztette, ezért feloszlatták. A vezérkar által közölt adatok szerint az elmúlt napban mintegy 630 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége megközelítőleg 82 710-re emelkedett.

A lengyelországi rakétabecsapódás is egyértelművé teszi, milyen fontos, hogy a lehető leghamarabb tűzszünet legyen, és béketárgyalások kezdődjenek – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a Kormányinfón. A tárcavezető azt is közölte: újraindult a Barátság kőolajvezeték és akciótervet fogadott el a kormány a turisztikai ágazat támogatására.

A miniszter a kormányülés után tartott budapesti sajtótájékoztatóján közölte: miután kedden rakéta csapódott be Lengyelország területére, a miniszterelnök a szokásos protokollnak megfelelően összehívta a Védelmi Tanácsot, a honvédelmi miniszter felvette a kapcsolatot a NATO-tagállamok védelmi minisztereivel, valamint a NATO főtitkárával.

A külügyminiszter és a honvédelmi miniszter is beszélt lengyel kollégájával, Magyarország azonnal támogatásáról biztosította Lengyelországot – tette hozzá. Kifejtette: a rendelkezésre álló információk szerint az valószínűsíthető, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelország területére. A teljes körű vizsgálat eredményét mindenképpen meg kell várni – hangsúlyozta.

Szerinte azok órák, amelyekben nagyon sokan orosz támadást vélelmeztek, egyértelművé teszik, milyen fontos, hogy a lehető leghamarabb tűzszünet legyen, és minél előbb azonnali béketárgyalások kezdődjenek.

Emellett hosszú távon is olyan megoldást lehessen találni, amely tekintettel van Ukrajna érdekeire és területi szuverenitására, ugyanakkor a lehető leghamarabb véget vet a szomszédságunkban az elmúlt hat-hét hónapban zajló vérontásnak.

Gulyás Gergely kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy a magyar kormány a NATO-alapszerződést, különösen annak 5. cikkelyét magára nézve kötelezőnek tartja. Úgy látja, hogy valamennyi tagállam elkötelezett ebben a tekintetben. Hangsúlyozta: a NATO-szövetségesek közötti jó kapcsolatot semmi sem bizonyítja jobban, mint az a gyorsaság, amellyel a NATO egységesen szolidaritásáról biztosította Lengyelországot.

A miniszter arról is beszámolt, hogy szerdán 2 órakor alacsonyabb nyomással, de újraindult a Barátság kőolajvezeték, amely kedden állt le a vezeték áramellátóját ért támadás miatt. Úgy tűnik, hogy a vezeték eredeti kapacitása néhány órán vagy napon belül helyre fog állni v mondta.
Ha a vezeték nem indult volna újra, Magyarország kőolajellátása akkor is biztosított lenne – hangsúlyozta.

Kifejtette: a Molnak van tartalék nyersolaja a százhalombattai finomítóban, az országnak pedig van stratégiai tartaléka, ez a kettő együtt, sőt külön-külön is több hónapra biztosítja az ország működését, a civil és kereskedelmi felhasználást egyaránt.

Akciótervet fogadott el a kormány a turisztikai ágazat támogatására annak érdekében, hogy a szállodák és vendéglátóhelyek a téli szezonban, a magas energiaárak mellett is nyitva tarthassanak

– ismertette Gulyás Gergely.

A tárcavezető bejelentette: az ágazat szereplőinek nem kell megfizetniük a nettó árbevételük 4 százalékát kitevő turizmusfejlesztési hozzájárulást idén október 1. és jövő év március 31. között, a már befizetett hozzájárulás pedig visszaigényelhető.

A kormány fél évre „lazít” a turisztikai ágazat adatszolgáltatási kötelezettségén, és a szálláshelyek minősítésének határidejét is kitolja egy évvel. Emellett kizárólag a turisztikai ágazatban lehetőség lesz huszonnégy havi munkaidőkeret alkalmazására – közölte a miniszter.
A magas energiaárak a turizmust is nehéz helyzetbe hozták, ezért fordult a kormányhoz az szektor több képviselője.

A turisztika fontos bevételi forrása az országnak

– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: az ágazat a világjárvány nehéz évei után idén még az energiaválság ellenére is jó évet zár. Az első tíz hónapban 13 millió vendég 33 millió éjszakát töltött hazai szálláshelyen, 34 százalékkal többet, mint tavaly, és csak 8 százalékkal elmaradva a rekordévet jelentő 2019-től – fejtette ki.

A vendégéjszakák 26 százaléka köthető a fővároshoz, a 33 millióból pedig 20 millió kötődik belföldiekhez, míg 13 millió külföldiekhez. Utóbbiak azonban csak 6 millió éjszakát töltöttek vidéken, 7 millió a fővároshoz kötődik. A vendéglátás árbevétele 2019 első tíz hónapjához képest 42 százalékkal, míg a tavalyi év azonos időszakához képest 45 százalékkal emelkedett.

Csupán technikai jellegű változtatásokat tartalmaz a külföldi fegyveres erők magyarországi támogatásáról szóló úgynevezett befogadó nemzeti támogatási rendelet keddi módosítása, amely semmilyen összefüggésben nem áll a kedden Lengyelországban történtekkel – ismertette a miniszter.

Beszámolt arról is, hogy a lengyelországi események miatt felmerült a honvédelmi miniszter itthon maradása, ám miután már kedd éjszaka látható volt, hogy nem várható a helyzet eszkalálódása, a tárcavezető engedélyt kapott arra, hogy az államfő delegációjának tagjaként Izraelbe utazzon.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: a kormányülésen nem merült fel külön a haderőfejlesztés fokozása, mert ez tíz éve cél, február vége, az ukrajnai háború kitörése óta még hangsúlyosabb téma, így „további gyorsításról már nem kellett döntenünk”.

Megjegyezte, felelőtlenség aktuálpolitikai célokra felhasználni a lengyelországi rakétabecsapódás ügyét,

egy olyan törékeny, nehéz, veszélyes világpolitikai helyzetben, mint amit az orosz-ukrán háború kiváltott, a tényeknek szabad hinni és ha valami nem egyértelmű, akkor ott vizsgálatokat kell követelni”, s az eredmények ismeretében kell levonni a politikai konzekvenciákat.

Ha nem ez történik, akkor rendkívül hamar rendkívül veszélyes helyzetbe sodródhatunk – fogalmazott a miniszter, aki örömtelinek nevezte, hogy „a szövetségeseink jó része kifejezetten józan volt”. Hozzátette ugyanakkor, az ukrán elnök nem felelősségteljesen nyilvánult meg, amikor megvádolta az oroszokat azzal, amit a jelek szerint országának hadereje követett el.

Szavai szerint ha Ukrajnából lőtték ki a Lengyelországban becsapódott rakétát, akkor az ukránoknak kell választ adniuk a helyzettel kapcsolatban felmerült kérdésekre. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szólva kijelentette, nem mi döntünk a két állam belépéséről utolsónak, „Törökország előtt fogjuk ratifikálni a svéd és a finn NATO-csatlakozási okmányt”.

Amikor a Barátság kőolajvezeték akadozásáról kérdezték, Gulyás Gergely elmondta: a technikai feltételek nagyrészben, a jogi feltételek pedig teljes egészében adottak ahhoz, hogy szükség esetén más módon oldjuk meg az ország ellátását.

Arra emlékeztetett: Szlovákia, Csehország és Magyarország mentességet kapott az orosz olaj behozatalának szankciója alól; ennek része, hogy ha nem biztosítható a csővezetékes út, tengeri úton is lehet szállítani.

Közlése szerint a technikai nehézséget a Horvátországon át húzódó vezeték szűk keresztmetszete jelenti. A kormány célja az Adria gázvezeték kapacitásának mihamarabbi bővítése és bízik abban, hogy a horvát kormány is támogatja ezt, de „nem lenne baj, ha még támogatóbban viszonyulna hozzá” – fogalmazott a miniszter.

Hangsúlyozta, jelentősek a hazai tartalékok, így „nagyon-nagyon hosszú távon képesek lennénk az ország energiaellátását ezen a területen biztosítani”.

Semmi ok nincs arra, hogy az ország ne kapja meg az uniós források száz százalékát – válaszolta a miniszter egy másik kérdésre, megjegyezve: hogy a bizottságban milyen politikai viszonyok vannak, és azok hogyan károsíthatják Magyarországot, arról nem tud állást foglalni.

A miniszter hangsúlyozta:

a kormány mindent megtett és megtesz azért, hogy létrejöjjenek a szükséges megállapodások az Európai Unióval.

Jó esély van arra, hogy erre heteken belül sor kerül – tette hozzá, ugyanakkor úgy fogalmazott: minden megállapodás akkor biztos, ha megszáradt a tinta a papíron.

Azt mondta, hogy két tévedést lehet elkövetni az EU-s pénzekkel kapcsolatban. Az egyik, hogy valaki adománynak tekinti ezeket a forrásokat, pedig ez nem igaz, mert a szóban forgó összegek járnak Magyarországnak. A másik hiba, ha valaki túlbecsüli az uniós források jelentőségét, messze nem igaz ugyanis, hogy minden fejlesztés alapját az EU-s pénzek képeznék – nyomatékosította Gulyás Gergely.

Amikor az egészségügy reformjáról kérdezték, Gulyás Gergely kiemelte: az ügyeleti ellátás jelentősége óriási. Megjegyezte, az új rendszer az államnak drágább, de gyorsabb, biztonságosabb, folyamatosan magas színvonalat ad, ismeretei szerint a Magyar Orvosi Kamara sokáig támogatta is a bevezetését.

A bérrendszer kapcsán megemlítette: a fizetéssel nem akarnak és nem is tudnak spórolni, de lehetőség van arra, hogy aki jobban teljesít, többet keressen. A fővárosra a jelenleg beterjesztett javaslat szerint az új ügyeleti rend nem terjed ki – jelezte egy másik kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Emlékeztetett arra: Budapesten kisebbek a távolságok és ott a legjobb minőségű az ellátás.

A személyi jövedelemadó-mentesség kiterjesztéséről Gulyás Gergely azt közölte, pontosan előkészített és kidolgozott tervek állnak rendelkezésre, tudható, „milyen demográfiai döntés mibe kerül a költségvetésnek”, december elején, a jövő évi energiaár-prognózis ismeretében tudható, mit tud jövőre vállalni a büdzsé, mit nem.

Minden családtámogatással kapcsolatos döntés december elején fog megszületni – fogalmazott Gulyás Gergely. Jelezte, „a családtámogatáson sem kívánunk spórolni”, az ideinél kevesebbet nem költenek e célra 2023-ban.

Arra a felvetésre, mikor utazik magyar a kabinet valamely tagja vagy a kormánypártok képviselője Ukrajnába, Gulyás Gergely azt közölte, tud látogatási tervről, de arról biztonsági okokból nem nyilatkozik. Hozzátette: minden más állam is utólag kommunikál ilyenről.

Arról, miért öt nappal később jelentették be Palkovics László miniszteri lemondását, Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, egyidejűleg jelentették be az új minisztert és a hatásköri átalakítást. Hangsúlyozta, a következő egy-másfél év, de akár a ciklus legfontosabb kérdése az energetika, ezért ezt kifejező strukturális változtatást hajtottak végre.

Az újonnan létrejövő energetikai minisztérium mindazon feladatokat átveszi az energiahivataltól, amelyre a 2019-es uniós irányelv lehetőséget ad, vagyis a mintegy hatvan feladatból ötvenet. A legfontosabb feladat, vagyis az ármegállapítás azonban a hivatalnál marad – ismertette.

A kormányzat örömmel veszi, ha Vitézy Dávid a későbbiekben is segíti a munkáját,

a közlekedési államtitkár azonban maga döntött a távozásáról, amelyet tiszteletben kell tartani – fogalmazott Gulyás Gergely, hozzátéve: az államtitkár által elindított jó terveket az utódtárca minden bizonnyal tovább viszi, például az egységes jegyrendszer ötletét.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt közölte, az ukrajnai háború kitörése óta 984 ezer 591 ember érkezett menekültként a szomszédos államból, a legutóbbi egyhetes bontásban nem látszik emelkedés.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva jelezte: felmerült, hogy rezsitámogatást adjanak az idegenforgalom szereplőinek, de úgy ítélték meg, hogy többet és hatékonyabban segítenek, ha a nettó bevétel négy százalékát megtarthatják ezek a vállalkozások. Ez a megoldás a miniszter közlése szerint hatékonyabb, gyorsabb és nem igényel pénzmozgást sem, szemben azzal, hogy beszedik és újraosztják a forrásokat.

Maróth Gáspár, a honvédelmi tárca védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkárának távozásáról szólva jelezte: ismeretei szerint ahhoz nem egyetlen ügy vezetett, hanem a szakminiszter úgy értékelte, „a közös munka nem kellően hatékony ahhoz, hogy ez továbbra is ebben a formában fennmaradjon”.

Januárban lesz nyugdíjemelés, a szándékaink szerint jelentős mértékű – közölte a miniszter arra a kérdésre, hozzányúlnak-e még idén az ellátáshoz.

Látszik az a szándék a kormányon, hogy a nyugdíjasokat, amennyire lehet, meg tudjuk óvni mindazoktól a negatív következményektől, amiket egy magas infláció jelent; ez talán jobban is sikerült az idei évben és az elmúlt években is, mint bármelyik más kormánynak – tette hozzá. Jelezte, mindezzel „nem állunk rosszul egy európai összehasonlításban”.

Az infláció egyértelműen rossz a költségvetésnek, mivel annak emelkedése jórészt az energiaárak növekedéséhez köthető. Az energiaárakat pedig nagyban az állam fizeti, ezért az áfabevétel-növekedés meg sem közelíti a kiadásnövekedést – hangsúlyozta a miniszter.

Nem változott a kormány álláspontja a Vodafone felvásárlásával kapcsolatban – válaszolta egy kérdésre a miniszter, hozzátéve: folyamatban van a cég átvilágítása, amely után véglegesítik az árat a felek. Mindez még hónapokig tarthat – közölte.

A miniszter azt hangoztatta, hogy ha egy újságíró Nyugat-Európában nem rosszakat ír Magyarországról, akkor hosszú távon nem maradhat a szakmában.

Kijelentette, hogy a magyar kormánynak nincs lehetősége médiatartalmakat befolyásolni. Magyarországon sajtószabadság van, a kabinet egyetlen újságírót sem befolyásol. Ez eltér sok nyugat-európai állam gyakorlatától – mondta.

A kóservágás nem tiltható be és nem korlátozható, mert a vallásszabadság része – jelentette ki Gulyás Gergely. Egy másik kérdésre felelve a tárcavezető arról beszélt, hogy szolidárisak Ukrajnával, amely egy megtámadott ország.

Ugyanakkor megjegyezte: ettől függetlenül az a bánásmód, amelyet az elmúlt években a saját területén a nemzeti kisebbségeivel szemben megengedett Ukrajna, a legrosszabb európai példa, amely durván sérti az emberi jogokat, a nemzetközi egyezményeket.

A migrációs válsággal összefüggésben Gulyás Gergely azt mondta, hogy fontos téma, amelyről tárgyalni kell Európában. Viszont úgy vélekedett, hogy 2015 óta jó közös uniós megoldás nem volt: kizárólag tagállami gyakorlatok voltak megfelelőek. Példaként említette a déli határ védelmét Magyarországon.

 

 

Szerző Ripost

Ez is érdekelhet

origo.hu

Egy 10 éves gyermek 38 másodperc alatt győzte le a többszörös világbajnok sportolót

origo.hu

Berki Mazsi először jelent meg nyilvánosan a barátjával

borsonline.hu

Sokan csak most tudták meg és alig hiszik el, mit jelent valójában a WC kifejezés

vg.hu

Meglepő katonai szövetségest talált Oroszország

ripost.hu

„Késsel a kezében járkált” - könnyezve mesélt drámai részleteket Varga Judit

mandiner.hu

Franciaországban annyira súlyos a helyzet, hogy Amerika biztonsági riasztást adott ki állampolgárai számára

origo.hu

Megyeri Csilla reagált a szakításáról szóló pletykákra

travelo.hu

Videó: Ez a somogyi település a húsvéti dekorációk mogulja

ripost.hu

Nem akárkivel fotózták le Szoboszlait a budapesti éjszakában

vg.hu

Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)

ripost.hu

Egy ország kapott szívéhez a gyásztól: elhunyt a népszerű műsorvezető

ripost.hu

Elhagyta az országot, Cipruson hunyt el minden idők egyik legjobb magyar csatára

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Varga Judit újabb posztja: Rettegtem, sírtam, féltem a férjem mellett

POLITIK

Gulyás Gergely reagált Magyar Péter manipulált hangfelvételére

POLITIK

Mikor tárgyalja a NATO csapatok küldését Ukrajnába?

POLITIK

Gyurcsányné és Donáth Anna el akarják venni a tanárok pénzét

POLITIK

Franciaországban rendőrök őrzik a templomokat

POLITIK

Összeáll a dollárbaloldal

POLITIK

Varga Judit részletesen beszélt a rendőri jelentés történetéről

POLITIK

Már több mint 380 ezren látták a Varga Judit-interjút