A franciák kétharmada szigorúbb migrációs politikát követelne

A franciák 67 százaléka keményebb migrációs politikát szeretne, komoly vita alakult ki a témában, miután az ország története során először fogadott be hajóval érkező migránsokat, de nem csitulnak az indulatok az algériai migráns által megerőszakolt és meggyilkolt kamaszlány tragikus esetével kapcsolatosan sem, amely sokkolta a francia közvéleményt.

Az előzményekhez tartozik, hogy Franciaország „kivételes jelleggel” befogadta az Ocean Viking nevű migránsokat szállító hajót, rajta 234 illegális bevándorlóval. Ezt Gerald Darmanin belügyminiszter november 10-én jelentette be, miután nem tudta az olasz kormányt meggyőzni arról, hogy engedjék kikötni a hajót.

Az Ocean Viking norvég zászló alatt közlekedik, de a francia SOS Méditerranée NGO szervezet bérli. Húsz napig várakozott a hajó a kikötésre, de a Meloni-kormány megtagadta ezt. A francia belügyminiszter „érthetetlennek” és „önzőnek” minősítette az elutasítást, a francia EU-ügyekért felelős miniszter pedig úgy nyilatkozott, hogy Olaszországgal „megtört a bizalom”.

A francia kormány „elfogadhatatlan magatartásnak” nevezte Olaszország álláspontját, és kilátásba helyezte, hogy ez a hozzáállás a jövőben hatással lehet az Olaszországnak fizetett NextGenerationEU-alapokra.

A migránsok befogadását szondázó közvéleménykutatásban azt kérdezték a válaszadóktól: „Szeretné-e, ha Franciaország sokkal szigorúbb politikát vezetne be a migránsok befogadása terén (azaz kevesebbet fogadnánk be a területünkön)?” Erre a kérdésre a válaszadók 67 százaléka igent, míg a válaszadók 33 százaléka nemet mondott.

A közvéleménykutatás azt mutatja, a férfiak jobban támogatják a határozottabb politikát, mint a nők, ugyanis a megkérdezett férfiak 69 százaléka válaszolt igennel, míg a nők nőknek csak 65 százaléka.

Korcsoportonként nagymértékben eltértek a vélemények, a 18-24 évesek körében 52 százalék az engedékenyebb megközelítés mellett, nemmel voksolt, míg a 65 év felettiek 73 százaléka támogatta az erősebb határellenőrzést. Összességében az 50 év felettiek 72 százaléka a szigorúbb menekültpolitika mellett voksolt. A megkérdezettek politikai beállítottságára is rákérdeztek, szembetűnő volt

a megosztottság a bal- és a jobboldal között – a baloldalhoz igazodó megkérdezettek közel kétharmada (60 százalék) ellenzi a szigorúbb migrációs politikát.

Ez az arány 64 százalékra emelkedik a Mélanchon vezette baloldali pártnál és a zöldeknél. A jobboldalhoz közel álló franciák 94 százaléka szigorúbb szeretne lenni a migránsok befogadásával kapcsolatban.

Nem ez az egyetlen közvélemény-kutatás, amely szerint a franciák ellenzik a tömeges migrációt, a korábbi közvélemény-kutatások pedig folyamatosan azt mutatták, a franciák túlnyomó többsége szeretné megállítani a migrációt.

Közel egy hét diplomáciai csatározás után végül megoldódott az Ocean Viking, illegális migránsokat szállító NGO hajó sorsa, miután Franciaország pétek este a migránsokkal együtt befogadta. Az eredetileg Olaszország partjaihoz érkező migránshajó többször is kérte a kikötési engedélyt az olasz hatóságoktól, de azok a francia partokhoz irányították őket. Az Ocean Viking kálváriája ugyanakkor nem csak azt szemlélteti, hogy Georgia Meloni olasz miniszterelnök kormánya komolyan gondolja az illegális migrációval szembeni fellépést. A francia reakciókból, valamint a két ország vitája során felszínre kerülő adatokból az is tisztán látható, hogy mára Európa nyugati felén is elfogyott a lelkesedés az illegális migránsok iránt.

A The Washington Post arról számolt be péntek este, hogy a francia belügyminiszter, Gérald Darmanini kijelentette: a francia kormány kivételes döntést hozott azzal, hogy az olasz partoktól elirányított hajón utazó migránsokat francia területen fogadják és ott bírálják majd el a menedékkérelmüket. A francia belügyminiszter elítélte Olaszországot, amiért a migránshajó többszöri kérését is figyelmen kívül hagyták, hogy kiköthessenek az olasz partoknál. A franciák álláspontja szerint az olasz kormány ezzel megtagadta a migránshajók befogadására vonatkozó azon nemzetközi egyezményt, melynek értelmében a legközelebbi uniós partoknál kell azokat fogadni.

A francia tisztviselő kijelentette, hogy Meloni kormányának lépése „súlyos következményekkel” járhat a francia-olasz kapcsolatokra nézve, kezdve azzal, hogy felfüggesztik azt az újraelosztási megállapodást, melynek értelmében Franciaország 3500 illegális migránst vett volna át Olaszországtól.

Az eset kapcsán a Politico nevű brüsszeli portál felidézte, hogy a francia belügyminiszter azt is bejelentette, megerősítik Franciaország határellenőrzését az Olaszországgal szomszédos határszakaszon. Georgia Meloni olasz kormányfő szerint azonban a francia belügyminiszter kijelentései „értelmezhetetlenek és indokolatlanok.”

Franciaország sem akar több migránst

A két nyugat-európai ország viszonyának megromlását jól szemléltetik az egyre erősebb üzenetek. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök árulással vádolta meg Franciaországot, mivel továbbra sem sikerült tisztázni, hogy melyik államnak kellene fogadnia az illegális migránsokat szállító hajókat és mentőcsónakokat.

Miután a francia kormány leállította a 3500 olaszországi migráns átvételére vonatkozó újraelosztási vállalását, ennél is tovább mentek, és arra buzdították az uniós projektben résztvevő többi országot, hogy cselekedjenek ugyanúgy, és ne fogadják Olaszországtól az arányosan rájuk osztott migránsokat.

Az olasz miniszterelnök egy római sajtótájékoztatón úgy reagált a francia lépésre, hogy „az a kérés, miszerint [más országok is] izolálják Olaszországot, véleményem szerint elárulja a szolidaritás és a megosztás európai dinamikáját.”

Meloni arra is felhívta a sajtó figyelmét, hogy Olaszország csak ebben az évben 90 ezer illegális migránst fogadott a Földközi-tengerről. Ráadásul ugyanazon a napon, amikor Franciaország befogadta az Ocean Viking fedélzetén érkezett 234 migránst, Olaszország 600 migráns belépését engedélyezte egy másik NGO hajóról.

Eközben már Franciaországban sem várják tárt karokkal az illegális migránsokat. A The Washington Post megjegyezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök is határvonalat húzott a gazdasági migránsok és azok között, akik valódi menekültek. Emellett a jobboldal nyomása is ránehezedik az elnök politikájára, így számos politikus a gyengeség jeleként értelmezte Franciaország döntését.

Éric Zemmour, az amerikai lap által szélsőjobboldaliként említett politikus például úgy fogalmazott, hogy az Ocean Viking befogadásáról szóló döntés „szörnyű jelzés” az csempészek felé, amely ösztönözi fogja Földközi-tengeri átkeléseket. Marine Le Pen pártja pedig külön bizottság felállítását kérte az Európai Parlamentben a csempészek és a bajba jutott migránsokat szállító civil szervezetek közötti lehetséges kapcsolatok kivizsgálására.

Brüsszel nyomást gyakorolhat Rómára

Az Ocean Viking körül kirobbant diplomáciai botrányról szóló római sajtótájékoztatón az olasz miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió júniusban elfogadott migrációs újraelosztási terve már eddig sem működött.

A megegyezés értelmében eddig nyolcezer illegális migránst kellett volna Olaszországból más befogadóországokba küldeni, eddig azonban csak 117 főt vettek át a partnerállamok, Franciaország ebből 38 főt vállalt át.

Az új olasz kormány eddig a kampányígérteinek megfelelően igyekszik alakítani a migrációs politikát. Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes például úgy fogalmazott az ügy kapcsán, hogy „Megváltozott a levegő.” Maurizio Gasparri, a Berlusconi-féle Forza Italia párt szenátora pedig kijelentette: „A bevándorlási határozottság politikája kifizetődik.”

A korai sikerek ellenére azonban az olasz baloldal már arra figyelmeztetett, hogy a Meloni-kabinet migrációs politikája komoly akadályt jelenthet az uniós források elosztásakor. A baloldali hangok szerint Olaszországnak különösen nagy szüksége lenne az uniós partnerek jóindulatára, mivel most fogják megtárgyalni az EU fiskális politikájának reformját.

Lia Quartapelle, a baloldali demokraták képviselője azt mondta, hogy Olaszországnak „Szövetségekre van szüksége Európában ahhoz, hogy eredményeket érjen el – a költségvetési szabályok reformjával, a SURE munkanélküli-alappal és az energiabiztonsággal kapcsolatban.” Több baloldali hang is azzal vádolja Melonit, hogy „Brüsszelben úgy tesz, mintha együttműködne Európával, Rómában pedig továbbra is a szélsőjobboldali propagandát hirdeti”.

Az illegális migrációt támogató hangadók szerint az olasz kormány megközelítése „elősegíti a széthúzást, és pusztító hatással lehet az olyan kérdésekre, mint a helyreállítási terv.”

London visszautasítja a migrációs politikáját érő kritikákat – jelentette ki Mike Freer, a brit igazságügyi minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Genfben egy ENSZ-testület előtt, amely az emberi jogok egyesült királyságbeli érvényesülését vizsgálta az illegális bevándorlók esetében.

Az ENSZ-testület a világszervezet négyévenként esedékes és minden tagállamot érintő, Időszaki Általános Vizsgálata (EPU) keretében tekintette át a brit gyakorlatot. Az ülésen több ország aggasztónak tartotta, hogy London kilátásba helyezte a menedékkérők Ruandába toloncolását.

Mike Freer a kritikákra reagálva azt mondta, “az Egyesült Királyságban nagy múltra tekint vissza az elnyomás elől menekülő emberek segítése, de az erre vonatkozó szabályozást óriási nyomás alá helyezték az utóbbi évtizedben bekövetkezett és a mai napig is nagy kihívást jelentő változások.

A helyettes államtitkár hozzátette: az új szabályozásban a közelmúltban végrehajtott történelmi léptékű változtatások célja épp az volt, hogy a rendszer igazságosabbá és hatékonyabbá tétele révén csak azok kapjanak védelmet az Egyesült Királyságtól, akik valóban oltalomra szorulnak. Gondot fordítunk arra, hogy csak olyan országokkal működjünk együtt, amelyek biztonságosak, a nemzetközi jognak megfelelően és az emberi jogokat tiszteletben tartva bánnak a bevándorlókkal. Ruanda ebből a szempontból egy alapvetően biztonságos ország.

Nagy-Britanniában az év kezdete óta több mint 38 ezer migráns kelt át lélekvesztő csónakokon a La Manche csatornán, ami máris több, mint az egész 2021-es évben regisztrált érkezésszám.

A tanácskozást megelőző héten Suella Braverman brit belügyminiszter inváziónak minősítette a Nagy-Britanniát érő migránshullámot.

Az utóbbi években az egymást követő brit konzervatív kormányok mindegyike foglalkozott a kérdéssel, és számos javaslat látott napvilágot arról, hogyan kezelhetnék az egyre tömegesebb bevándorlást: felmerült a csónakok mesterséges hullámokkal való kiszorítása a brit felségvizekről; a migránsok összegyűjtése és fogva tartása a part közelében állomásozó komphajókon; vagy egyes szigetekre való kitoloncolásuk.

Az utolsó, jelenleg is érvényben lévő javaslat a Boris Johnson vezette kormány idején született, és azt irányozza elő, hogy az illegális bevándorlókat Ruandába toloncolnák ki.

A javaslat megvalósítása jelenleg holtponton van, mert számos ENSZ-tagállam, köztük az Egyesült Államok és Új-Zéland bírálja.