A DK a lakosságtól szedi be a pénzt az úgynevezett rezsimentő alapba

A baloldali cégháló botrány egyik szereplője felügyeli a DK rezsimentő programját – derítette ki a Hír TV.  

A csatorna azt is megtudta: a bankfiók, amelynek a számlaszámára Gyurcsány Ferencék az adományokat várják, Czeglédy Csaba városában van. 

Elindítjuk az árnyékkormány rezsimentő alapját – jelentette be múlt hét szombaton Dobrev Klára, aki szerint Orbán Viktor az elmúlt 12 évben „szisztematikusan legyengítette” az államot, ezért segítik meg ők a nehéz helyzetben lévőket. 

A DK arra kéri a támogatókat, az adományoknak szánt összeget utalják el egy bankszámlára, majd a közleményben tüntessék fel, hogy a pénzt az úgynevezett rezsimentő alapba szánják. 

A Legyél te is rezsimentő elnevezésű oldalon egyébként a DK azt is feltüntette: szerintük hétszeres gázáremelés történt és szerintük a megszorítások miatt van ma sok magyar család bajban. 

A Gyurcsány-párt az, amely a kezdetektől támadta a rezsicsökkentést – reagált a csatorna Napi aktuális című műsorában Nacsa Lőrinc, a KDNP-frakció szóvivője, aki arra is emlékeztetett: nemcsak itthon, de Brüsszelben is rendszeresen támadta az ellenzék a rezsicsökkentést, amely több százezer magyar családnak segíti a mindennapjait. Azt is felidézte: amikor Gyurcsányék voltak kormányon, akkor tizenötször emelték a gáz és a villamos energia árát. 

 A csatorna információi szerint a párt adománygyűjtéséről már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is tájékozódik. 

Horváth József volt titkosszolgálati vezető szerint a nemzetbiztonsági törvény mielőbbi módosítására van szükség, az ország szuverenitásának megőrzése a tét.

Ingyenebéd nincs – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő azzal összefüggésben, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát. 

– Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek az ő kampányukba. Ennek számos módja lehetett volna, felvásárlás, állami tulajdonban lévő, jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – fogalmazott.

– Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz – jelentette ki Horváth József.

Mint mondta, a nemzetbiztonsági kockázat fogalmának újradefiniálása elkerülhetetlen, a pártoknak konszenzusra kell jutniuk abban az alapvető kérdésben, hogy az ország szuverenitása nem sérülhet semmiféle külföldi befolyás által. Úgy véli, ez minden politikai szereplő érdeke, ezalól senki nem lehet kivétel. 

– Azokat a szervezeteket, alapítványokat, cégeket, amelyek pártokat, kampányokat finanszíroznak, mindenképpen át kellene világítania a titkosszolgálatoknak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a támogatást elfogadó politikai köröknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában kik állnak a szóban forgó „jótékonyan adakozó” szervezetek mögött. Ezek szélsőséges esetekben lehetnek ellenérdekelt titkosszolgálatok, de még szervezett bűnözői körök is – hangsúlyozta a szakértő.

Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze. Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.

A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. 

Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket. 

– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. 

A lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász szerint azonban lényegesen árnyaltabb a kép, ifjabb Lomnici Zoltán úgy vélte, az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozóhatóságnak van hatásköre kivizsgálni a történteket. Rávilágított arra, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. 

– A baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe, ami a történtek fényében nem lesz egyszerű – jelentette ki.

Mint köztudott, a Magyar Nemzet cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel. 

A volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik field managere is dolgozott Márki-Zay kampányában, amelyet Soros György spekuláns körei minden lehetséges eszközzel támogattak.

Újabb tények valószínűsítik, hogy a baloldal választási kampányát finanszírozták az Amerikából érkezett dollármilliókból. A Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM) juttatott csaknem kétmilliárd forintos támogatásról Márki-Zay Péter azt állította, hogy azzal nem a baloldal választási kampányát pénzelték, ami nehezen hihető.

Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a külföldről érkezett dollármilliók minden bizonnyal bekerültek a baloldal összesített kampánykasszájába.

Az eddig sem volt kérdés, hiszen maga Márki-Zay Péter mondta el a nyilvánosság előtt, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,8 milliárd forintot kapott az Egyesült Államokból, konkrétan az Action for Demokracy nevű szervezettől. Az Action for Demokracy vezetője az a Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai főtanácsadójaként már a 2019 őszétől a Városháza alkalmazottja és hosszú évek óta a globális baloldali hálózat egyik kulcsembere: ahol megjelenik, oda előbb-utóbb megérkezik Soros György pénze is. Korábban beszámoltunk arról is, hogy az AD az előválasztás idején százmilliókat költő, szintén ismeretlen adományozók által pénzelt 99 Mozgalmat is támogatottjai közé sorolta. Amikor azonban nemrégiben a magyar sajtóban téma lett az Action for Democracy és Karácsony Gergely mozgalma közötti pénzügyi kapcsolat, 

Érdemes felidézni Korányi Dávid korábbi nyilatkozatát, amelyben elismerte, hogy a magyarországi választás inspirálta az Action for Democracy megalakítását, a működésük kapcsán pedig hangsúlyozta:

Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy az Egyesült Államokból máig ismeretlen adományozók jelentős pénzösszegekkel is igyekeztek befolyásolni a magyar politikai életet, az országgyűlési választások kimenetelét.

Visszatérve a kampányanyagokra, március 20-án az RTL Klub online portálja adott hírt arról, hogy „a külföldi szavazókra is rárepül az ellenzék” (a képet a közös baloldali kampánystábtól kapták).

A fotókkal illusztrált cikk szerint a londoni King’s Cross állomáson és a Borough High Streeten is megjelentek óriásplakátok, amelyeken Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet népszerűsítették. A plakátokon jól látható a baloldali pártok mellett az MMM logója is, ami a közös kampányköltést igazolja. Egy másik hirdetés a józsefvárosi újságban jelent meg az összellenzék egyéni képviselőjelöltjének, Jámbor Andrásnak a fotójával, és szintén jól látható a pártok mellett Márki-Zay Péter mozgalmának szimbóluma.

Hasonló plakátok tűntek fel az ország többi részén is, például Szegeden, Egerben, Kecskeméten, Szombathelyen és a főváros választókerületeiben is a baloldali pártok és az MMM közös kampányhirdetéseinek bizonyítékaként. A képviselőjelöltek és a miniszterelnök-jelölt Facebookra szánt digitális grafikai elemein is együtt szerepelt a pártok és az MMM logója országszerte.

Baloldali plakátok országszerte

Ezek fényében leginkább az tűnik valószínűnek, hogy a dollárbaloldalt, annak képviselőjelöltjeit a Soros-világ egyik hazai kijáróembere, Korányi Dávid által alapított amerikai szervezeten, az Action for Demokracyn keresztül eddig ismeretlen külföldi személyek 1,8 milliárd forinttal támogatták a választási kampányban. Ám a magyar törvények nem teszik lehetővé pártok külföldi finanszírozását, hiszen ez az ország függetlenségének súlyos megsértését eredményezheti.

Az ügyben rendőrségi nyomozás zajlik, és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elrendelte a titkosszolgálati vizsgálatot is.

Ingyenebéd nincs – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő azzal összefüggésben, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát. 

– Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek az ő kampányukba. Ennek számos módja lehetett volna, felvásárlás, állami tulajdonban lévő, jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – fogalmazott.

– Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz – jelentette ki Horváth József.

Mint mondta, a nemzetbiztonsági kockázat fogalmának újradefiniálása elkerülhetetlen, a pártoknak konszenzusra kell jutniuk abban az alapvető kérdésben, hogy az ország szuverenitása nem sérülhet semmiféle külföldi befolyás által. Úgy véli, ez minden politikai szereplő érdeke, ezalól senki nem lehet kivétel. 

– Azokat a szervezeteket, alapítványokat, cégeket, amelyek pártokat, kampányokat finanszíroznak, mindenképpen át kellene világítania a titkosszolgálatoknak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a támogatást elfogadó politikai köröknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában kik állnak a szóban forgó „jótékonyan adakozó” szervezetek mögött. Ezek szélsőséges esetekben lehetnek ellenérdekelt titkosszolgálatok, de még szervezett bűnözői körök is – hangsúlyozta a szakértő.

Újabb tények valószínűsítik, hogy a baloldal választási kampányát finanszírozták az Amerikából érkezett dollármilliókból. A Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM) juttatott csaknem kétmilliárd forintos támogatásról Márki-Zay Péter azt állította, hogy azzal nem a baloldal választási kampányát pénzelték, ami nehezen hihető.

Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a külföldről érkezett dollármilliók minden bizonnyal bekerültek a baloldal összesített kampánykasszájába.

Az eddig sem volt kérdés, hiszen maga Márki-Zay Péter mondta el a nyilvánosság előtt, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,8 milliárd forintot kapott az Egyesült Államokból, konkrétan az Action for Demokracy nevű szervezettől. Az Action for Demokracy vezetője az a Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai főtanácsadójaként már a 2019 őszétől a Városháza alkalmazottja és hosszú évek óta a globális baloldali hálózat egyik kulcsembere: ahol megjelenik, oda előbb-utóbb megérkezik Soros György pénze is. Korábban beszámoltunk arról is, hogy az AD az előválasztás idején százmilliókat költő, szintén ismeretlen adományozók által pénzelt 99 Mozgalmat is támogatottjai közé sorolta. Amikor azonban nemrégiben a magyar sajtóban téma lett az Action for Democracy és Karácsony Gergely mozgalma közötti pénzügyi kapcsolat, 

Érdemes felidézni Korányi Dávid korábbi nyilatkozatát, amelyben elismerte, hogy a magyarországi választás inspirálta az Action for Democracy megalakítását, a működésük kapcsán pedig hangsúlyozta:

Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy az Egyesült Államokból máig ismeretlen adományozók jelentős pénzösszegekkel is igyekeztek befolyásolni a magyar politikai életet, az országgyűlési választások kimenetelét.

Visszatérve a kampányanyagokra, március 20-án az RTL Klub online portálja adott hírt arról, hogy „a külföldi szavazókra is rárepül az ellenzék” (a képet a közös baloldali kampánystábtól kapták).

A fotókkal illusztrált cikk szerint a londoni King’s Cross állomáson és a Borough High Streeten is megjelentek óriásplakátok, amelyeken Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet népszerűsítették. A plakátokon jól látható a baloldali pártok mellett az MMM logója is, ami a közös kampányköltést igazolja. Egy másik hirdetés a józsefvárosi újságban jelent meg az összellenzék egyéni képviselőjelöltjének, Jámbor Andrásnak a fotójával, és szintén jól látható a pártok mellett Márki-Zay Péter mozgalmának szimbóluma.

Hasonló plakátok tűntek fel az ország többi részén is, például Szegeden, Egerben, Kecskeméten, Szombathelyen és a főváros választókerületeiben is a baloldali pártok és az MMM közös kampányhirdetéseinek bizonyítékaként. A képviselőjelöltek és a miniszterelnök-jelölt Facebookra szánt digitális grafikai elemein is együtt szerepelt a pártok és az MMM logója országszerte.

Baloldali plakátok országszerte

Ezek fényében leginkább az tűnik valószínűnek, hogy a dollárbaloldalt, annak képviselőjelöltjeit a Soros-világ egyik hazai kijáróembere, Korányi Dávid által alapított amerikai szervezeten, az Action for Demokracyn keresztül eddig ismeretlen külföldi személyek 1,8 milliárd forinttal támogatták a választási kampányban. Ám a magyar törvények nem teszik lehetővé pártok külföldi finanszírozását, hiszen ez az ország függetlenségének súlyos megsértését eredményezheti.

Az ügyben rendőrségi nyomozás zajlik, és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elrendelte a titkosszolgálati vizsgálatot is.

Ingyenebéd nincs – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő azzal összefüggésben, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát. 

– Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek az ő kampányukba. Ennek számos módja lehetett volna, felvásárlás, állami tulajdonban lévő, jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – fogalmazott.

– Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz – jelentette ki Horváth József.

Mint mondta, a nemzetbiztonsági kockázat fogalmának újradefiniálása elkerülhetetlen, a pártoknak konszenzusra kell jutniuk abban az alapvető kérdésben, hogy az ország szuverenitása nem sérülhet semmiféle külföldi befolyás által. Úgy véli, ez minden politikai szereplő érdeke, ezalól senki nem lehet kivétel. 

– Azokat a szervezeteket, alapítványokat, cégeket, amelyek pártokat, kampányokat finanszíroznak, mindenképpen át kellene világítania a titkosszolgálatoknak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a támogatást elfogadó politikai köröknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában kik állnak a szóban forgó „jótékonyan adakozó” szervezetek mögött. Ezek szélsőséges esetekben lehetnek ellenérdekelt titkosszolgálatok, de még szervezett bűnözői körök is – hangsúlyozta a szakértő.

A Gulyás Márton vezette Partizán együttműködött azzal a DatAdattal, amely Gyurcsány- és a Bajnai-kormányokban szerepet vállaló Szigetvári Viktorhoz és Ficsor Ádámhoz köthető.

Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze. Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.

A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. 

Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket. 

– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. 

A  nyilatkozó alkotmányjogász szerint azonban lényegesen árnyaltabb a kép, ifjabb Lomnici Zoltán úgy vélte, az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozóhatóságnak van hatásköre kivizsgálni a történteket. Rávilágított arra, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. 

– A baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe, ami a történtek fényében nem lesz egyszerű – jelentette ki.

Mint köztudott, a Magyar Nemzet cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel. 

A volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik field managere is dolgozott Márki-Zay kampányában, amelyet Soros György spekuláns körei minden lehetséges eszközzel támogattak.

Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze. Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.

A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. 

Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket. 

– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. 

A lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász szerint azonban lényegesen árnyaltabb a kép, ifjabb Lomnici Zoltán úgy vélte, az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozóhatóságnak van hatásköre kivizsgálni a történteket. Rávilágított arra, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. 

– A baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe, ami a történtek fényében nem lesz egyszerű – jelentette ki.

Mint köztudott, a Magyar Nemzet cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel. 

A volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik field managere is dolgozott Márki-Zay kampányában, amelyet Soros György spekuláns körei minden lehetséges eszközzel támogattak.