Deutsch Tamás: A baloldal elvenné Magyarországtól az uniós pénzeket

Deutsch Tamás az MTI-hez csütörtökön eljutatott videónyilatkozatában egy aznapi brüsszeli sajtótájékoztatóra reagált, amelyen szerinte a „magyar baloldal megrendelésére” az európai „baloldali és szélsőbaloldali elvtársaik” bejelentették, hogy baloldal egyetlen politikai célja, hogy Magyarország semmilyen körülmények között ne juthasson hozzá a jog szerint neki járó európai uniós pénzekhez.

„A helyzet tehát világos és egyértelmű: A magyar és az európai baloldal Magyarországot mindenképpen büntetni akarja” – értékelt a fideszes politikus.

Hangsúlyozta: a baloldalnak teljesen mindegy, hogy az egyébként „általuk kiagyalt és nettó hazugságokon alapuló úgynevezett jogállamisági problémák” rendezése érdekében Magyarország az Európai Bizottsággal egyetértésben milyen vállalásokat tett, és hogy ezeket határidőre és maradéktalanul teljesítette.

Pont a baloldal követelte azt, hogy Magyarország tegyen lépéseket ezen a területen, most pedig az derül ki, hogy az egész valójában egy ócska politikai színjáték volt – jegyezte meg.

Szerinte azért akarják mindenképpen megbüntetni Magyarországot, mert már negyedik, egymást követő parlamenti választáson döntöttek úgy a magyar polgárok szabad akaratukból, hogy nem kérnek a baloldalból.

Azt mondta: a Magyarország elleni politikai háborúskodás jegyében a baloldal jövő héten újabb európai parlamenti vitát kezdeményez Magyarországról és egy újabb, az évek óta ismert hazugságokon alapuló, hazánkat elítélő európai parlamenti határozatot fognak elfogadni, amiben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy ne állapodjon meg Magyarországgal, és ne folyósítsa az uniós fejlesztési forrásokat.  

Kijelentette: a kormányoldal továbbra is kiáll a magyar érdekek képviselete mellett és szembe fog szállni a jövő héten is a „baloldal magyarok elleni méltatlan támadásaival”.
A jogállamisági feltételrendszerrel foglalkozó európai parlamenti képviselők csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatójukon úgy értékelték, hogy a jogállamiság megsértésének kiküszöbölésére tett magyar intézkedések nem megfelelőek.

Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt finn képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Bizottság „nagyon szűken” értelmezte feladatát, amikor konkrét magyarországi korrupciós ügyeket és érdek összefonódásokat kifogásolt a közbeszerzések kapcsán. Véleménye szerint ez csupán egy szelete a magyarországi jogállamisági problémáknak. Mint mondta, lehetséges, hogy Magyarország most elkezdett a jó irányba haladni, de magyar kormány által javasolt 17 intézkedés kapcsán, „amiket sikerült gyorsan átnyomniuk a magyar parlamentben” még nem vonható le az a következtetés, hogy Magyarországon helyreállt a jogállamiság.

A brüsszeli erők hónapok óta szorgalmazzák, hogy Ukrajna újjáépítése európai pénzügyi forrásokból, az európai adófizetők pénzéből valósuljon meg.

Ursula von der Leyen a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott egyeztetését követően kijelentette, hogy a brüsszeli vezetés Ukrajna jövő évi pénzügyi szükségleteinek fedezésére havi 1,5 milliárd eurós, illetve összesen legfeljebb 18 milliárd eurós támogatási csomagot javasol. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az Európai Unió mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg a hadban álló országnak arra szüksége van. Ezzel párhuzamosan Magyarország és Lengyelország – annak ellenére, hogy uniós tagállamok – a mai napig nem jutottak hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz. A Századvég ezen fejlemények tükrében megvizsgálta a magyarok álláspontját Ukrajna pénzügyi támogatásáról.

Brüsszel hazánk és Lengyelország helyett Ukrajnát támogatná

A brüsszeli erők – ahogy a Századvég korábbi elemzése bemutatta – hónapok óta szorgalmazzák, hogy Ukrajna újjáépítése európai pénzügyi forrásokból, az európai adófizetők pénzéből valósuljon meg. Az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár októberben egy „új Marshall-tervet” vizionált Ukrajna helyreállítása kapcsán, melyben az Európai Unió gazdasági segítségnyújtásának indokoltsága mellett érveltek. Érdekesség, hogy Ursula von der Leyen 2020 tavaszán – a koronavírus-járvány által Európának okozott gazdasági károk mérséklése érdekében – már hirdetett egy „újabb Marshall-tervet”, habár Brüsszel Magyarország és Lengyelország számára még nem folyósította a szóban forgó forrásokat.

A felmérés alapján megállapítható, hogy

a közvélemény aggályosnak ítéli, hogy a brüsszeli vezetés egy európai uniós tagsággal nem rendelkező országnak nyújtson jelentős pénzügyi segítséget,

miközben Lengyelországtól és hazánktól – melyek az Európai Unió tagállamai – visszatartja az őket megillető forrásokat. Ennek megfelelően

a magyarok 72 százaléka igazságtalannak tartja, ha az Európai Unió a Lengyelországnak és Magyarországnak járó uniós forrásokat egy nem uniós ország számára fizeti ki.

Magyarország gazdasági stabilitása az első

A közvélemény-kutatás rávilágít, hogy a kialakult háborús helyzetben

10-ből 8 magyar számára (80 százalék) Magyarország gazdasági biztonsága az elsődleges,

ezzel szemben a megkérdezettek 16 százaléka Ukrajna pénzügyi megsegítését tekinti sürgetőbb feladatnak.

A magyarok igénye hazánk gazdasági stabilitásának megőrzésére elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy a brüsszeli büntetőintézkedések által gerjesztett szankciós infláció a mindennapokban érezhető terhet jelent a lakosságnak, így

a magyar emberek számára nem elfogadható, hogy Brüsszel döntései következtében további anyagi áldozatokat vállaljanak.