POLITIK

Szerző ripost

2 hónapja

Varga Mihály: A szankciós politikának akkor van értelme, ha az agresszornak fáj jobban

Így látja a pénzügyminiszter.

A magyar kormány célja, hogy mérsékelje a szankciós energiaválság káros hatásait.

Egész Európának, így a magyar embereknek és vállalkozásoknak is szankciós felárat kell fizetniük az energiáért, a kormány elsődleges célja ezeknek a káros hatásoknak a mérséklése – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácskozása után Luxembourgban.

A Pénzügyminisztérium (PM) keddi közleménye szerint a miniszter hangsúlyozta: a szankciós politikának akkor van értelme, ha az agresszornak fáj jobban, és segít véget vetni a háborúnak, ezért a jelenlegi szankciós politikáról kijelenthető, hogy nem vált be.

A szankciók nem érték el eredeti céljukat, elhúzódó háborút és minden korábbinál magasabb bevételt hoztak Oroszországnak – jelentette ki Varga Mihály.

Mint mondta: nem támogatjuk olyan további szankciók bevezetését, amelyek veszélyt jelentenek hazánk energiaellátására, nagyobb gazdasági károkat okoznak az uniós gazdaságnak, mint Oroszországnak, valamint eltörölné a kőolajimportra vonatkozó mentességünket.

A tárcavezető kifejtette: az uniós pénzügyminiszterek ismét tárgyaltak az eredeti RePowerEU-t módosító cseh javaslatról. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály emlékeztetett: Magyarország egyetért azzal, hogy a tagországoknak segítséget kell nyújtani az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentéséhez. A bizottság által benyújtott javaslatot azonban Magyarország nem támogatta, mert a források szétosztásánál nem vették figyelembe, hogy mely tagországnak mekkora terhet jelent az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentése.

A magyar miniszter kiemelte: a kormány csak az igazságos forráselosztást tudja támogatni, ezért a cseh módosító javaslattal már egyetértett.

Varga Mihály felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország számos olyan anyagi terhet visel, amelyet más tagország nem, és ezek a kihívások az orosz–ukrán háború árnyékában is erősödő problémát jelentenek.

Az illegális migráció problémája egyre súlyosabb, a hétfői magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozó is hangot adott a kérdés fontosságának. A magyar határvédelmi kiadások már meghaladták a 600 milliárd forintot, az uniós hozzájárulás mértéke nem éri el a két százalékot, ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a terhekből – tette hozzá a tárcavezető.

A szankciók károkat okoznak Európának, nem kényszerítették térdre Oroszországot, és nem vittek közelebb a békéhez, tehát ez a politika teljes kudarc – fogalmazott néhány napja a külügyminiszter Szijjártó Péter. 

Az Európai Unió az ukrajnai háború miatt eddig meghozott szankciói hatására az egekben van az európai infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, a földgáz ára és az élelmiszerárak, a kontinens gazdasága recesszióba került – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Emlékeztetett, az első szankciós intézkedések tárgyalásánál nem ezt ígérték Brüsszelben, akkor az volt a brüsszeli előrejelzés, hogy ezek a szankciók Oroszországot térdre kényszerítik, ezekkel lehet közelebb kerülni a békéhez.
„Ez teljes kudarcba fulladt, hiszen ma már világosan látszik, hogy ezek a szankciók sokkal jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, és hatalmas károkat okoznak az EU gazdaságának” – fogalmazott.

Jelezte, a gázárak a szankciók elfogadása után emelkedtek meg akkor, amikor egyes európai politikusok és tisztségviselők arról kezdtek beszélni, hogy a szankciókat a földgázra is ki kellene terjeszteni. Ezt a piac azonnal beárazta, és az egekbe lőtte a földgáz árát – tette hozzá a miniszter.
Szijjártó Péter az interjúban rossz iránynak nevezte az uniós tagállamok vezetőinek New York-i találkozóján a nyolcadik szankciós csomaggal kapcsolatos megállapodását, majd hangsúlyozta, erről nincs végleges döntés, és még csak előterjesztés sem készült.
„Semmilyen olyan döntéshez nem adjuk a hozzájárulásunkat, amely a magyar nemzeti érdeket sértené. Az energiaellátásunk biztonsága továbbra is vörös vonal, számunkra elfogadhatatlan minden olyan szankció, amely az energiaellátásunkat veszélyeztetné” – húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy az ENSZ Közgyűlésének New Yorkban tartott ülésén találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel Magyarország energiaellátásának biztosításáról és a paksi atomerőmű bővítéséről is egyeztettek.
„Én a párbeszédet, a tárgyalást értéknek tartom, úgy tűnik, hogy ezzel nincsen mindenki így ebben a helyzetben” – mondta a miniszter, utalva arra, hogy a találkozón az EU-s külügyminiszterek közül egyedüliként találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki, hogy a közgyűlésen nem jöttek létre olyan tárgyalások és megbeszélések, amelyek eredményeként közelebb juthattak volna az ukrajnai háború lezárásához.
„Nagyon csalódott vagyok. Nem is értem azokat a nyugati kollégákat, akik szerint rossz ötlet a párbeszéd. Én azt gondolom, hogy ha a kommunikációs csatornákat, a diplomáciai csatornákat elzárjuk, véglegesen feladjuk és elveszítjük azt a reményt, hogy ennek a háborúnak egyszer vége lesz” – fogalmazott a miniszter.

Az ország energiaellátásáról szólva kifejtette, a Gazprom továbbra is szállít földgázt Magyarországra, a korábban megkötött szerződéses mennyiségen felül mindennap 5,8 millió köbméter plusz gáz szállítását teljesíti. Ezzel Magyarországon eddig az éves fogyasztás 41 százalékának megfelelő mennyiségű földgázt tudtak betárolni, szemben azzal, hogy Európában az éves fogyasztás 23 százalékát tudják fedezni a jelenleg felhalmozott és tartalékolt földgázkészletek – húzta alá.
A paksi atomerőmű bővítéséről szólva azt mondta, a létesítési engedély után „fel tudjuk pörgetni” a munkálatokat, még mindig reális, hogy a jövő ősszel megkezdődik az építkezés, és 2030-ra elkészül az újabb reaktorblokk.

Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint a szankciós politikának az Egyesült Államok a nyertese, Szijjártó Péter úgy reagált: vitán felül áll, hogy amerikai gazdaság nyer ezekkel a szankciókkal, hiszen míg az EU gazdasága recesszió felé tart, az Egyesült Államok gazdasága – többek között az ottani alacsonyabb energiaárak miatt – egyre versenyképesebbé válik.

„Nem tudom, hogy az Európai Unió tisztségviselőit bárki ki tudná-e zökkenteni ebből a mostani, rendkívül sikertelen és képmutató politikából, egy dolog biztos, a szankciók károkat okoznak Európának” – fogalmazott a miniszter.

Brüsszel ígéretével szemben az Oroszországra kivetett szankciók nem hozták el az ukrajnai háború végét, s az sem igaz, hogy ezek a szankciók jobban fájnak Oroszországnak, mint Európának – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.

Menczer Tamás azt mondta: „elindult egy szenvedési verseny”, és a brüsszeli politikusok úgy látják, hogy ha mi többet szenvedtünk, mint az oroszok, ha „átszenvedtük magunkat ezen a történeten”, akkor minden rendben lesz.

„Csakhogy nem ezt ígérték, nem azt ígérték, hogy nekünk kell többet szenvednünk” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy aki a jelenlegi helyzetben a hosszú távú kilátásokról beszél, nem érzékeli a politikai realitást, vagyis a jelenlegi problémák súlyát.

Hozzátette: a szankciós politika minden idők legnagyobb bevételét hozta a Gazpromnak: az első félévben 41,5 milliárd dollár nyeresége volt az orosz vállalatnak, ami a kétszerese a tavalyi nyereségnek.

„Tehát az oroszok nemhogy a pénzüknél vannak ilyen értelemben, hanem tulajdonképpen sokkal több pénznél a korábbiakhoz képest. Európában pedig 15-20 százalékos inflációt látunk, az energiaárak ötszörös, hatszoros, hétszeres értéket mutatnak a korábbiakhoz képest” – hangsúlyozta Menczer Tamás.

A politikus szerint egy ilyen helyzetben érdemes átgondolni, hogy a szankciós politika eredményes-e.

Kijelentette, hogy a magyar érdek és az európai érdek a béke.

Menczer Tamás a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy az úgynevezett narratívaversenyt Európa elvesztette, és a világ más pontjain dolgozó politikusok úgy gondolják, hogy a most tapasztalható bajokért a szankciós politika is felelős, többek szerint a problémák okai inkább a szankciók, mint a háború.

Közölte, Magyarországon van elég gáz és érkezik is elegendő: a tározókban 89 téli napra elegendő gázmennyiség van, ami fedezi az ipari és a lakossági fogyasztást is.

Európa országainak egyszerre két kihívást is kell kezelnie, a kibontakozó globális válságtól Európa gazdasága kaphatja a legnagyobb pofont – közölte videóbejegyzésében közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.

A járvány utáni helyreállítás következtében a gazdaságok túlfűtötté váltak, másfelől pedig globális energia és nyersanyaghiány van. Emiatt a működéshez szükséges alapanyagok ára elszabadult – mutatott rá videóbejegyzésében Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.

A tankönyvi válasz szerint hűteni kell a gazdaságot, csökkentve ezzel a mesterségesen felduzzadt keresletet, másfelől lehetővé kell tenni hogy a rendelkezésre álló nyersanyag és energiamennyiség növekedjen. Fontos, hogy a kettőt egyszerre, összehangoltan kell kezelni, máskülönben a jövedelem úgy csökken, hogy az árak továbbra is magasak maradnak. Azaz a gazdaságpolitika mesterségesen löki a cégeket és a lakosságot kiszolgáltatott helyzetbe.

Hortay Olivér rámutatott, ez az oka annak, hogy a józanul gondolkodó országok többsége ma már inkább az energiaválság kezelésére fordít nagyobb energiát a gazdaság hűtésével szemben.

India azért nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, mert az infláció letörését tartja elsődlegesnek, ehhez pedig szüksége van olcsó energiára. Kína ugyanezt teszi – csöndben.

Az Egyesült Államok pedig lényegében minden klímavédelmi törekvését elengedte, hogy kitermelési kapacitását leggyorsabban megnövelhesse. Európa viszont az ellenkezőjét teszi, az elmúlt évtizedekben leépítette saját kitermelési kapacitásait, ezért igényei jelentősé részét importból fedezi. Az energia drágulása egyfajta pénzszivattyú – magyarázta a szakértő – ami egyre több forrást von ki az ellátó országok felé, emiatt megindult az euró gyors leértékelődése.

A hatást tompítandó az Európai Központi Bank kénytelen követni az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemeléseit, hűtve a gazdaságot. Ezzel párhuzamosan az unió nemhogy növelné az energiakínálatot, de az egyre szigorúbb szankciók bevezetésével és lebegtetésével önmaga idézi elő a hiányt és ezzel együtt az újabb áremelkedést.

A folyamat tükrében az elhibázott gazdaságpolitika következményei egyelőre beláthatatlanok, már csak azért is, mert a történelem során soha egyetlen ország sem viselkedett ennyire ellentétesen a saját érdekeivel.

Hortay Olivér figyelmeztetett, egyetlen ellenszer van a lejtmenet ellen: Az unió vezetőinek azon kellene dolgozni, hogy egyre több energia érkezzen a közösségbe. Ennek első lépése a szankciók feloldása lenne. Ha pedig továbbra is saját polgáraik,  országaik érdeke ellen cselekszenek, Európára sötét hónapok várnak – zárult a videóbejegyzés.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!