Ursula von der Leyen egész családja érintett lehet a korrupciógyanús ügyekben

Rögtön azután, hogy Ursula von der Leyen megkötötte a korrupciógyanús uniós vakcinaszerződéseket, az Európai Bizottság elnökének férje lett a Pfizerrel szoros kapcsolatban álló Orgenesis nevű cég orvosigazgatója. Heiko von der Leyen felbukkanását követően nehezen magyarázható módon eurómilliók is ömleni kezdtek az egészségügyi vállalathoz.

Egymás után derülnek ki az Ursula von der Leyen családja körüli korrupciós botrányok, és az Európai Bizottság elnökének a férje is érintett lehet a kétes ügyekben (mondhatni: az egész család érintett kétes ügyekben, hiszen Ursula von der Leyen egyik fia meg gyanús tanácsadói szerződést kapott) – írta az Origo. Az Orgenesis nevű amerikai cégnél azután történt több jogsértésre utaló esemény, hogy Heiko von der Leyen felbukkant a vállalatnál. A belgyógyász 2019-től az Orgenesis tudományos tanácsadó testületének volt a tagja, majd 2020 decemberében váratlanul orvosigazgató lett. A 2013-ban indult cég a bizottsági elnök férjének érkezésével egy időben kezdte elérni a nehezen magyarázható sikereit is.

A vállalat 2013-tól 2018 decemberéig éves szinten nagyjából nyolcmillió dolláros bevételt könyvelt el, ám azóta ez a mutató 27 millió dollárra ugrott. Emellett százmillió dolláros nagyságrendű összeget kasszíroztak egy leányvállalat eladásából. Az Orgenesishez meglehetősen bőséges uniós, illetve uniós tagállami források is érkeztek Heiko von der Leyen feltűnését követően. Így például tavaly november 29-én az Orgenesis és Theracell Advanced Biotechnology S.A. közös vállalatként 32 millió eurós támogatást kapott a görög kormánytól. A juttatást nemzetstratégiai érdekként címkézték. Idén májusban pedig egy másik Orgenesis-konzorcium – amelyet egy hollandiai bejegyzésű céggel hoztak létre – négymillió eurós támogatást szerzett az Európai Innovációs Tanács egyik programjában.

Mindez azért meglehetősen különös, mert az Orgenesis 2022 szeptemberéig egyetlen klinikai tanulmányt sem indított el. Márpedig ezeket a költséges beruházásokat nehezen tudják megspórolni az iparág komolyan vehető szereplői. Az is ismert, hogy az Orgenesis szoros kapcsolatban áll a Pfizerrel, és mindkét vállalat székhelye New York államban található. A tevékenységi körük is hasonló: az Orgenesis sejt- és génterápiával foglalkozik, és ezen az elven működik a Pfizer oltóanyaga is. Figyelemre méltó, hogy Heiko von der Leyen mindössze egy hónappal azután lett az Orgenesis orvosigazgatója, hogy a felesége a Pfizerrel és a német Biontechkel megkötötte az ominózus uniós vakcinabeszerzési szerződéseket 2020 augusztusa és novembere között. A homályos hátterű, részben SMS-ekben tárgyalt szerződések értelmében az amerikai és a német vállalat 25 milliárd eurónyi extraprofitra tehetett szert az oltóanyagok brutális túlárazásával. Az ügyben jelenleg Brüsszel is vizsgálódik.

Az elsősorban az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel és az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal szemben eljáró EPPO honlapján közzétett közleményben az áll: a testület a rendkívül nagy érdeklődés miatt megerősíti, hogy vizsgálat van folyamatban, de további részleteket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra.

Az Európai Bizottság az uniós tagállamok nevében több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. Azt, hogy ennek a folyamatnak melyik része tartozik az EPPO vizsgálatának hatálya alá, nem hozták egyelőre nyilvánosságra.

Tavaly áprilisban a The New York Times című amerikai napilap arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adagnyi vakcina uniós beszerzését. Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben.

Az európai ombudsman idén januárban arra kérte a brüsszeli bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra.

Az ombudsman vizsgálata során később kiderült, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket. Ehelyett olyan dokumentumokat bocsátott rendelkezésre, amelyek megfelelnek a bizottság belső nyilvántartási kritériumainak. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ez „hivatali visszásságnak” minősül, és felkérte a testületet, hogy végezzen szélesebb körű kutatást a szöveges üzenetek után.

Egy 2001-es uniós rendelet szerint „adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom” a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely „az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos”.

Az Európai Számvevőszék (ECA), az unió költségvetési ellenőrző szerve azt állítja, hogy a vakcinabeszerzésre vonatkozó előzetes tárgyalásokról írt szeptemberi jelentéséhez nem kapta meg a kért információkat az Európai Bizottságtól.

Az Európai Parlamentben több képviselője is úgy véli, hogy von der Leyennek ezek után le kellene mondania.

Elfogadhatatlannak tartják, hogy a politikus olyan meghatározó döntéseket hozott meg egyedül, amelyek minden európai állampolgár életét befolyásolták.

Nemcsak a kétes ügyei, hanem a meggondolatlan kijelentései miatt is egyre többen fordulnak ellene.

Strasbourgi évértékelőjében arra tett ígéretet, hogy az EU százmillió euróval fogja támogatni az ukrán iskolák rehabilitációját. Brüsszelben azonban senki nem tudja, hogy ezt a pénzt honnan teremtik elő, hiszen az Unió költségvetése amúgy is rendkívül feszített főképp az energiaválság elleni küzdelem finanszírozása miatt.

Az pedig szintén nem tett jót von der Leyen megítélésének, hogy az olasz választások előtt megfenyegette Rómát. Mint mondta: ha az új kormány rossz irányba indul el, akkor megvannak az eszközeik, mint például Lengyelország és Magyarország esetében. Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője undorítónak nevezte Von der Leyen kijelentését.

Elemzők szerint egyre több uniós vezetőnek szúrja a szemét, hogy az elnök kiszolgálja az Egyesült Államok igényeit, miközben az uniós biztosokat és a tagállamok vezetőit kihagyja a kulcsfontosságú kérdések megtárgyalásából.

Az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatot indított a koronavírus elleni vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban – közölte pénteken a luxembourgi székhelyű testület.

Az elsősorban az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel és az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal szemben eljáró EPPO honlapján közzétett közleményben az áll: a testület a rendkívül nagy érdeklődés miatt megerősíti, hogy vizsgálat van folyamatban, de további részleteket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra.

Az Európai Bizottság az uniós tagállamok nevében több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. Azt, hogy ennek a folyamatnak melyik része tartozik az EPPO vizsgálatának hatálya alá, nem hozták egyelőre nyilvánosságra.

Tavaly áprilisban a The New York Times című amerikai napilap arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adagnyi vakcina uniós beszerzését. Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben.

Az európai ombudsman idén januárban arra kérte a brüsszeli bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra.

Az ombudsman vizsgálata során később kiderült, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket. Ehelyett olyan dokumentumokat bocsátott rendelkezésre, amelyek megfelelnek a bizottság belső nyilvántartási kritériumainak. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy ez „hivatali visszásságnak” minősül, és felkérte a testületet, hogy végezzen szélesebb körű kutatást a szöveges üzenetek után.

Egy 2001-es uniós rendelet szerint „adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom” a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely „az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos”.

Az Európai Számvevőszék (ECA), az unió költségvetési ellenőrző szerve azt állítja, hogy a vakcinabeszerzésre vonatkozó előzetes tárgyalásokról írt szeptemberi jelentéséhez nem kapta meg a kért információkat az Európai Bizottságtól.

Nem csak az Unióban keveredett botrányba Ursula von der Leyen: még minisztersége idején a német honvédelmi minisztérium több tízmillió eurót fizetett ki külsős tanácsadóknak. Ráadásul az egyik kedvezményezett cégnél, a McKinseynél dolgozott abban az időszakban Ursula von der Leyen fia, David von der Leyen. A német parlamenti vizsgálat során a volt miniszterasszony beismerte, hogy hibák történtek, „és mindennek soha nem lett volna szabad megtörténnie", de jogi következménye nem lett a botránynak.

Az uniós vakcinabotrány miatt egyre kínosabb helyzetbe kerülő Ursula von der Leyent a német kormányban korábban végzett tevékenységének árnyai is kísértik. Nem is olyan régen, 2020 februárjában a Brüsszel iránt mindig is lojális, sőt elfogult Euronews honlapja írt arról, hogy az Európai Bizottság elnökét a 2019-es megválasztásától számos kritika érte a kétes ügyekkel tarkított múltja miatt. 

Ursula Von der Leyen szinte végigszolgálta Angela Merkel négy kormányzati ciklusát, a volt kancellár egyik lehetséges utódjának számított. Először 2005. november 22-én lépett hivatalba, mint Angela Merkel kormányának családügyi minisztere. Majd 2009-től szociális és munkaügyi miniszter, 2013-tól pedig honvédelmi tárcavezető volt. Pozícióját odahaza sokáig az is erősítette, hogy meggyőződéses atlantistának, liberálisnak és globalistának számít, ami komoly előnyt jelent a mai Németországban. Ursula Von der Leyent azonban több alkalommal is utolérte a múltja, mindenekelőtt a honvédelmi miniszteri korszakának fő botránya, a külsős tanácsadói szerződések ügye.

A történet nyilvános része 2018 őszén, a Német Szövetségi Számvevőszék egy jelentésének kiszivárgásával vette kezdetét. A botrány évekig elhúzódott, 2020-ban – már az Európai Bizottság elnökeként – Ursula von der Leyennek tanúvallomást kellett tennie a Bundestag vizsgálóbizottsága előtt a honvédelmi tárca által külsős tanácsadóknak kifizetett több tízmillió euró miatt. A teljes összeg csak 2019 első felében 154 millió euró volt. Viszonyításképpen: 2019 első hat hónapjában az összes többi német minisztérium 178 millió eurót költött külső tanácsadókra. Azaz, a védelmi minisztérium önmagában majdnem annyit költött külsős tanácsadókra, mint az összes többi együtt.

Ursula von der Leyen beismerte a parlamentben, hogy történtek hibák, azonban az ügynek nem lett jogi következménye

FORRÁS: MTI/EPA POOL/CLEMENS BILAN

Éppen egy ilyen külsős tanácsadó cégtől, a McKinsey berlini irodájának vezetői székéből került a minisztériumba Katrin Suder, Von der Leyen államtitkára, aki egyébként büszkén és gyakran beszélt a nyilvánosság előtt, hogy leszbikus. Sőt, 2016 és 2019 között szintén ennél a multinál dolgozott a miniszternő fia, David von der Leyen, és az időbeli egybeesés nem tűnik véletlennek. Főként úgy, hogy Suder több milliárd eurós közbeszerzéseket felügyelt a fegyverkezés területén, és közvetlenül a miniszternek jelentett napi munkájáról.

Ursula von der Leyen a német parlamentben beismerte, hogy hibák történtek, „és mindennek soha nem lett volna szabad megtörténnie". Jogi következménye ugyanakkor nem lett a botránynak. Az Európai Bizottság jelenlegi elnökére az sem vet túl jó fényt, hogy még a balliberális Politico is arra jutott, hogy minisztersége idején ennél a kulcsminisztériumnál egyre növekedett a külső tanácsadói befolyás.