Ukrán katonák térhettek haza egy újabb fogolycsere keretében

Egy újabb fogolycsere keretében 32 ukrán katona térhetett haza, valamint az orosz fél átadta Ukrajnának a harcokban elesett, izraeli állampolgárságú Dmitro Fialka holttestét - hozta nyilvánosságra kedden Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.

Jermak szavai szerint a fogságból kiszabadult katonák között vannak tisztek is. Valamennyien olyan helyeken teljesítettek szolgálatot, ahol heves harcok dúltak. Közülük többeket eltűntként tartottak nyilván.

Az izraeli állampolgárságú katonáról elmondta, hogy az elmúlt két évben Ukrajnában élt, gyermek-futballedzőként dolgozott a lvivi Dinamo klubnál. Ukrajnáért harcolt, önkéntesként ment a frontra - tette hozzá Jermak.

Az ukrán vezérkar kedd esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák a nap folyamán hat ellenséges támadást vertek vissza, csapást mértek egy orosz parancsnoki állásra, 11 élőerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területre, valamint eltaláltak négy orosz lőszerraktárt.

A Jevropejszka Pravda hírportál a Der Spiegel című német hírmagazinra hivatkozva arról számolt be, hogy Németország átadta Ukrajnának az első IRIS-T légvédelmi rakétarendszert. Az átadás kedden, az ukrán-lengyel határon történt.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn - miután Oroszország tömeges rakétacsapást hajtott végre ukrán nagyvárosok ellen - bejelentette, hogy országa készen áll, hogy napokon belül átadjon Ukrajnának egy korszerű IRIS-T SLM légvédelmi rakétarendszert, és további három légvédelmi rendszert készül átadni a jövő évben Ukrajnának.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat adatai szerint az Ukrajnát ért hétfői rakétatámadások következtében 19 civil vesztette életét, és 105-en sérültek meg - emlékeztetett az ukrán hírportál.

Hasonló kijelentést tettek Washingtonban is. Az amerikai légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása csak hosszabbá és fájdalmasabbá teszi a konfliktust az ukrán fél számára, de nem változtatja meg az orosz célokat és végeredményt sem – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Mint mondta, Oroszország figyelemmel fogja kísérni az Ukrajnába irányuló további nyugati fegyverszállításokat, amelyek azt jelzik, hogy a konfrontáció folytatódni fog. Peszkov szerint az Egyesült Államok de facto alaposan benne van már a konfliktusban, amelyet el kíván nyújtani.

Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot, amely miközben elítéli Oroszországot, nem törődik a „kijevi rezsimnek” azokkal a bűntetteivel, amelyeket a már Oroszországhoz tartozó területek lakossága ellen követnek el.

Peszkov azt mondta, hogy a Kreml nem foglalt állást azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy zárják le a határt a katonai nyilvántartásban szereplő állampolgárok előtt, mint ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy minősítsék külföldi ügynöknek mindazokat, akik a részleges mozgósítás meghirdetése után elhagyták az Oroszországot. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Moszkva negatívan viszonyul ahhoz, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott ki prominens orosz személyiségek ellen.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy „a kijevi őrültek” nagy hatótávolságú sorozatvetőkkel való ellátása „a leggyorsabb módja az ukrajnai konfliktus egy világháború visszafordíthatatlan következményeihez való eszkalálódásának”.

„A washingtoni megyei pártbizottság idős vezetőinek és a feltörekvő NATO-soknak legalább időnként be kellene kapcsolniuk az ellágyult agyukat” – írta Medvegyev.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szavai, amelyek szerint a szövetség vereségét jelentené Oroszország győzelme, annak egyenes megerősítését jelentik, hogy a blokk részt vesz a konfliktusban, állítja Medvegyev.

„Ahogy mondani szokás: ez nem a nagy észből, hanem a tiszta szívből jött. A becsületes norvég fickó végre beismerte ezt” – fogalmazott Dmitrij Medvegyev.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vette a Krími híd elleni támadás nyolc gyanúsítottját – tudatta szerdán a szervezet közkapcsolati központja.

Öt orosz és három ukrán, illetve örmény állampolgár van őrizetben a bűncselekmény előkészítésében játszott szerepéért – derült ki a tájékoztatásból.

A támadás előkészítésében legalább tizenketten vettek részt. A robbanóanyagok Bulgáriából a georgiai Poti kikötőjébe, majd Örményországba szállításának megszervezésében több ukrán, georgiai és örmény állampolgár vett részt.

Egy további ukrán és öt orosz állampolgár segítségével dokumentumokat készítettek, amelyekben egy nem létező krími céget jelöltek meg címzettként.

Az FSZB és az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közösen azt állapította meg, hogy a támadás szervezője az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága, annak vezetője, Kirill Budanov alkalmazottai és ügynökei voltak.

Moszkva kész lesz megfontolni egy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök közötti találkozóra vonatkozó javaslatot a G20-csúcson, ha az Egyesült Államok javaslatot tesz erre – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

Lavrov emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször jelezte: soha nem utasítja vissza a találkozókat.

Elmondta, hogy az áprilisi, megszakadt isztambuli tárgyalásokat az ukrán fél kezdeményezte.

Biden korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés vagy a G20-csoport csúcstalálkozóján találkozzon Putyinnal. A G20-csúcsot a tervek szerint november 15-16-án az indonéziai Bali szigetén rendezik meg.

Az orosz diplomácia vezetője valótlannak nevezte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács fehér házi kommunikációs koordinátora állítását, miszerint Washington nyitott a tárgyalásokra.

„Ez hazugság. Nem kaptunk komoly kapcsolatfelvételi ajánlatot”

– mondta.

Lavrov sajtójelentésekre reagálva azt mondta, amennyiben Törökország találkozót kíván szervezni a vezető nyugati hatalmak és Oroszország között Ukrajna ügyében, akkor ezt Recep Tayyip Erdogannak Asztanában – ahol több diplomáciai esemény várható a héten -, módja lesz megbeszélni Putyinnal. Kifejezte Moszkva készségét bármilyen javaslat meghallgatására, és utalt rá, hogy ezeket nem célravezető előzetesen a nyilvánosság elé tárni.

A miniszter szerint az amerikaiak de facto régóta részesei a háborúnak, amelyet szerinte „az angolszászok” ellenőrzésük alatt tartanak.

Lavrov szerint egyre több az arra utaló adat, hogy az amerikaiak nemcsak az Ukrajnába küldött zsoldosok toborzásában segédkeznek, de hivatásos katonáik vannak jelen a terepen, egyebek között támogatást nyújtva a HIMARS rakétasorozatvetők harci bevetéséhez. Mint mondta, több európai állam katonái is hasonlóképpen tesznek.

Hangot adott álláspontjának, miszerint nyugati államoknak, amelyek Oroszország esetleges atomfegyverhasználatának témájával kapcsolatban spekulációba bocsátkoznak, tisztában kell lenniük a felelősségükkel. Megjegyezte: az orosz fél felszólította őket, hogy ne fújják fel a nukleáris fenyegetés témáját.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget tömegpusztító fegyver bevetésével, annak dacára, hogy az Egyesült Államok és „a tőle függő államok” ezzel vádolják.

Emlékeztetett rá, hogy az atomfegyverek bevetésének feltételeit az orosz állam nukleáris elrettentésről rendelkező dokumentuma egyértelműen meghatározta.

Felidézte, hogy nukleáris fegyver bevetése orosz részről abban az esetben lehetséges, ha „megbízható információk érkeznek az Oroszország vagy a szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indításáról”, ha Oroszország vagy szövetséges országok területén tömegpusztító fegyvereket vetnek be, ha az ellenség olyan létfontosságú állami vagy katonai létesítményeket támad meg, amelyek hatástalanítása megzavarná a nukleáris erők válaszlépéseit, vagy ha hagyományos fegyverekkel elindított, de az állam létét veszélyeztető agresszió indul Oroszország ellen.

Az Egyesült Államok határozottan elítéli a hétfői orosz rakétacsapásokat Ukrajna ellen, ezek a támadások még inkább megerősítik Washington elkötelezettségét Ukrajna polgárai mellett ameddig csak szükséges – közölte az amerikai elnök hétfőn.

Joe Biden közleménye szerint a támadások civileket öltek és sebesítettek meg, valamint nem katonai célpontokat pusztítottak el, ami az amerikai elnök szerint ismét rávilágít arra, mennyire „brutális Vlagyimir Putyin törvénytelen háborúja Ukrajna ellen”.

A Fehér Ház internetes oldalán megjelent közleményben azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok szövetségesei és partnerei oldalán továbbra is megadja az ukrán hadsereg számára a szükséges támogatást, hogy megvédhesse országát és annak szabadságát.

A szövetségesek emellett további terheket rónak Oroszországra agressziója miatt,

és elkötelezettek amellett, hogy Putyin orosz elnököt és Oroszországot elszámoltassák az Ukrajnában elkövetett atrocitásokért és háborús bűnökért – olvasható a dokumentumban, amelyben az amerikai elnök egyúttal azt is követelte, hogy Oroszország azonnal állítsa le az agressziót, és vonja ki csapatait Ukrajnából.