Több mint ezerhétszáz határsértő ellen intézkedtek az egyenruhások a hétvégén

A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 682, szombaton 542, vasárnap 504 jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit tartóztattak fel és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron a rendőrök és a katonák.

A megelőző héten - szeptember 26-tól október 2-ig - a feltartóztatottak száma 4845 volt. Emellett az elmúlt héten az ország belsejében 16 határsértőt fogtak el, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult. Embercsempészés miatt 49 gyanúsított ellen indult eljárás - derül ki a rendőrségi összesítésből.

A határhelyzet minden korábbihoz képest bonyolultabb és veszélyesebb, a biztonság garantálása rendkívüli kormányzati és társadalmi erőfeszítést igényel – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombati műsorában.

Bakondi György erről annak kapcsán beszélt, hogy eddig a déli határon 200 ezer migránst tartóztattak fel és kétezer embercsempészt fogtak el a magyar hatóságok, az ukrajnai háború elől menekülve pedig mintegy egymillióan érkeztek Magyarországra.

A műsorban elhangzott: több ezer migráns torlódott fel a déli határ szerb oldalán, van aki annyira türelmetlen, hogy akár ölni is képes lenne.

Bakondi György szavai szerint megalapozott volt a 2015 óta képviselt magyar álláspont, amely szerint az illegális migráció súlyos közbiztonsági és közegészségügyi fenyegetést jelent, valamint ellehetetleníti a szociális ellátórendszert. „Mindezt egy olyan időszakban, amikor egyébként is nehéz helyzet van Európa-szerte” – mondta az ukrajnai háborúra és az arra adott uniós szankciók okozta helyzetre utalva.

Ismertetése szerint a balkáni útvonal a legaktívabb, azon keresztül igyekeznek a legnagyobb számban átjutni migránsok Európába. Példaként említette, hogy Törökországban az illegális bevándorlók létre akartak hozni egy százezer főből álló csoportot, hogy minél könnyebben átjussanak a határokon. Ezt – folytatta – embercsempész csoportok akadályozták meg, mert „elvitte volna a hasznukat”.

Felidézte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Karl Nehammer osztrák kancellár és Aleksandar Vucic szerb elnök migrációs kérdésekről folytatott megbeszélést hétfőn Budapesten.

Jelezte: bízik benne, hogy amennyiben sikerül elérni a védvonal délebbre tolását, a három ország közös erőfeszítéseket tenne a szerb–észak-macedón határon a határőrizet megszilárdítása érdekében.

Bakondi György további célként jelölte meg, hogy az illegális migránsokat vissza tudják juttatni a származási országukba, továbbá azt is, hogy az uniós határokon kívül kellene létrehozni azokat a hotspotokat, ahol a migránsok beadhatják a menekültkérelmüket.

Elérte a 200 ezret a déli határon idén eddig feltartóztatott migránsok száma. Csak tegnap több mint 1500 illegális bevándorlóval szemben kellett intézkedni. Bakondi György az M1-en azt mondta: eddig kétezer embercsempészt fogtak el a magyar hatóságok. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról is beszélt: a balkáni útvonal a legaktívabb, azon keresztül igyekeznek a legnagyobb számban átjutni migránsok Európába – számolt be az M1 Híradó.

Egyre rosszabb a közbiztonság a zombori befogadóközpont környékén, ahogy folyamatosan érkeznek a migránsok a magyar-szerb határra. Vannak családok, amelyek már biztonsági kamerákkal védik az otthonukat a rengeteg migráns miatt. Sokan azt mondják azonban, hogy még ez sem nyújt elegendő biztonságot, így is félnek.

„Megállás nélkül közlekednek a házam előtt a migránsok. Tönkretették a zöld övezetet, ide fekszenek a kerítés és a kapu elé. A bejáratot sem tudjuk használni miattuk. Úgy védekezünk ellenük, ahogyan tudunk. Kénytelenek voltunk körbe keríteni a ház előtti területet, így próbáljuk megóvni a házunkat és magunkat is. Rengetegen jönnek, és már nem tudunk nyugodtan élni miattuk”

– panaszkodott Adela Zobenica, zombori lakos.

A közelben lakók kutyákkal őrzik a házukat és éjjel-nappal őrködnek. Így próbálják megelőzni a folyamatos lopásokat, betöréseket. A migránsok a városba is bemennek, csoportokba verődve vonulnak az utcákon, és elfoglalják a játszóteret is. Sokuknak elfogyott a pénze, ezért most segítségre várnak. Azt mondják, ha nem kapják meg a szükséges összeget, akkor gyalog mennek tovább.

„Navigáció segítségével folytatom az utam. Elfogyott a pénzem, nem kapok több segítséget. Az apám adott nekem hétezer eurót az útra, de az nem volt elég. Így most gyalog megyek. Norvégiába tartok”

– mondta egy szír migráns. A migránsok a zombori befogadóközpont mellett is sátrat vertek. Annyian vannak, hogy már nem férnek el a táborban. Sokan a szabad ég alatt, a földre terített takarókon, hálózsákokban alszanak. A legtöbben Irakból, Szíriából és Palesztinából érkeztek, mindannyian az unió felé tartanak.

„Megjártuk már Isztambult, Görögországot, Albániát, Koszovót. Most itt vagyunk Szerbiában és együtt megyünk tovább Magyarországra, onnan pedig Szlovákián és Csehországon keresztül Németországba. Ott szép élet vár ránk”

– fogalmazott egy palesztin migráns.

A hét elején találkozott Aleksandar Vucic szerb elnök, Karl Nehammer osztrák kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök, hogy megoldást találjanak a migráció okozta kihívásokra. Pászkán Zsolt külpolitikai elemző az M1-en arról beszélt: mind a három ország érdekelt abban, hogy a rájuk nehezedő nyomás csökkenjen.

„Szerbia nyilvánvalóan a balkáni útvonal központi eleme, Magyarország pedig egyfajta gát ebben, és Ausztriának érdeke, hogy ez a gát ne szakadjon át”

– mondta Pászkán Zsolt.

A magyar határ bizonyos szakszait nem lehet csak úgy megközelíteni. Az illegális bevándorlók súlyos közbiztonsági, közegészségügyi fenyegetést jelentenek, és veszélyeztetik a szociális ellátórendszert – erről már a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt. Bakondi György hozzátette: a határhelyzet minden eddiginél veszélyesebb.

„Mindezek a tényezők azt mutatják, hogy nagyon is megalapozottak voltak azok a magyar álláspontok, amelyeket 2015 óta konzekvensen hirdetünk és mondunk, egész Európában, hogy az illegális migráció nem egy támogatandó,

a szervezett bűnözés által határunkra szállított embertömegek nem pozitív hatásúak Európa jövőjére, munkaerőpiacra, hanem súlyos közbiztonsági fenyegetést jelentenek”

– fogalmazott.

Az idén eddig már 200 ezer határsértőt tartóztattak fel és 2000 embercsempészt fogtak el a magyar hatóságok. Csak szombaton több 1500 migránssal szemben kellett intézkedniük.

Magyar–osztrák–szerb migrációs csúcsot tartottak a múlt héten Budapesten. Orbán Viktor hárompontos javaslatot tett a bevándorlás megfékezésére. A miniszterelnök azt mondta: délebbre kell helyezni a migrációs védvonalat, hot spotokat kell kialakítani az unió határain kívül, akik pedig illegálisan érkeztek az unióba, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek. Az osztrák kancellár és a szerb elnök a partnerséget hangsúlyozta. A vezetők hamarosan Belgrádban folytatják a közös munkát.

Három olyan ország vezetője találkozott, amelyet a lehető legsúlyosabban érint a migráció kérdésköre, ez rengeteg energiát, élőerőt és óriási összegeket emészt föl, miközben egyáltalán nem elégedettek azzal a helyzettel, ami kialakult – hangsúlyozta Orbán Viktor az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón.

„A helyzet egyre nehezebb, a számok és a tények egyre riasztóbbak”

– hangsúlyozta a magyar kormányfő.

„Miközben a világnak ma vannak más égető problémái, a figyelem is ezekre irányul elsősorban, hiszen itt az orosz–ukrán háború, itt vannak a mindannyiunkat gyötrő magas energiaárak, és a szankciók problémája, és a migrációra nem irányul elegendő figyelem, pedig ez legalább olyan fontos kérdés, mint a másik kettő” – fejtette ki.

Orbán Viktor közölte: arra tettek most kísérletet, hogy szembenézzenek a helyzettel, és intézkedéseket dolgozzanak ki.

Szólt arról is, hogy az Európába vezető migrációs útvonalak közül a legsúlyosabban érintett a nyugat-balkáni.

„Ez a három ország nem egyszerűen csak saját határait védi, persze én Magyarország nevében beszélek elsősorban, hanem egész Európát védjük. Magyarország teljesíti a schengeni tagságból fakadó kötelezettségeket, de az lenne az érdekünk, egész Európának is és mindhármunknak, akik itt állunk, hogy ezt a védvonalat minél délebbre toljuk. Ma az elsődleges védvonal a szerb–magyar határ, és mindannyiunknak az az érdeke, hogy ez a védvonal délebbre kerüljön” – mondta.

Orbán Viktor arról beszélt, eddig is adtak segítséget Szerbiának és Észak-Macedóniának, de most az együttműködést ki kell terjeszteni. Közölte: a mostani találkozó után hamarosan lesz egy következő Belgrádban. Egy harmadik találkozót is terveznek, amelynek Bécs lehet a házigazdája.

Az Európai Unió menekültügyi rendszere megbukott – hangsúlyozta az osztrák kancellár. Karl Nehammer szerint sürgősen el kell azon gondolkodni, hogy miként kell megváltoztatni a jogszabályokat.

„Fontos, hogy az Európai Bizottság megtegye a szükséges lépéseket, egy valós védelem szükséges a külső határokon. Ellenkező esetben ugyanis nem lenne lehetséges, hogy ilyen nagy számban lépjék át az emberek a külső határokat, hogy Ausztriába jussanak. A külső határokon gyors uniós eljárásokat kell lefolytatni a migránsokkal szemben, és visszajuttatni őket a küldő országokba” – mondta Karl Nehammer.

Aleksandar Vučić szerb államfő arról beszélt, Szerbiában egyre nagyobb problémát jelent az illegális migránsok növekvő létszáma, ráadásul Ukrajnából és Oroszországból is egyre többen érkeznek az országba. Emlékeztetett, az Európai Unió január 1-jétől életbe lépő új vízumpolitikája miatt nehezebb lesz Szerbiából a nyugati országokba utazni, ezért az új helyzet kezelésére Magyarország, Ausztria és Szerbia közös akciótervet dolgoz ki.

„Belgrádban az emberek nem is tudják, milyen komoly problémákkal szembesül a határőrségünk, de a magyarkanizsaiak és az északi határ mellett élő emberek nagyon is érzik ezt, ezért igyekszünk ezzel a közös összefogással, közös munkával segíteni mindhárom ország illetékes rendészeti erőinek”

– jelentette ki Aleksandar Vucic, megjegyezve, néhány nap múlva Belgrádban dolgozzák ki a megállapodás részleteit.