Szijjártó: Az elhibázott brüsszeli szankciók energiaválságot okoztak Európában

Hol van itt a józan ész?

energiaválság

szankciók

Az elhibázott brüsszeli szankciók energiaválságot okoztak Európában. Azonban sajnos nemcsak az árak, hanem az Európai Bizottság javaslatai is teljesen elrugaszkodtak a valóságtól – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Facebook-oldalán.

A politikus hozzátette: vissza kellene végre térni a józan ész talajára, különben nagy baj lesz. Szijjártó Péter tudatta, hogy ma EU-s energiaminiszteri tanácsülés lesz Prágában. Reméljük, újabb „remek” brüsszeli ötletek nélkül – fűzte hozzá a tárcavezető.

A brüsszeli szankciók miatt az egekbe emelkedtek a gáz- és áramárak. Ez súlyos probléma egész Európában – írta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Facebook-oldalán.

A mai kormányülésen is a helyzet megoldásán dolgozunk.

A kezdetektől ellenezzük az uniós energetikai szankciókat, mivel azok több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak – írta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerda reggel a Facebook-oldalán.

Kovács Zoltán hozzátette, „úgy néz ki, erre Európa többi részén is kezdenek ráébredni”. Az államtitkár a közösségi oldalán megosztott egy képet is, amin az olvasható: „A németek 57 százaléka szerint a szankciók többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak.”

Bánki Erik: Szankciók nélkül az európai gazdaságok újra erőre kapnának

A Fidesz országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában nyomatékosította: közvetve a háború, közvetlenül azonban az elhibázott brüsszeli szankciók a felelősek az elszálló energiaárak és az Európa-szerte tapasztalható inflációért.

Bánki Erik napirend előtti felszólalásában kijelentette: az Európai Unió tagországainak nagy részében az infláció már a húsz százalékot is meghaladta. A gazdasági problémák legfőbb oka a képviselő szerint közvetve a háború, azonban közvetlenül egyértelműen a brüsszeli szankciók a felelősek a kialakult helyzetért.

Bánki ennek szemléltetésére kiemelte: amint Brüsszelben elfogadták a a gazdasági-kereskedelmi szankciókat, a földgázvásárlási szankciók és terítékre kerültek. Ezekre a piac rögtön reagált, hiszen júliustól kezdve a földgáz ára egy hónap alatt kétszeresére, még egy hónap múlva pedig már a háromszorosára emelkedett.

Ennek kapcsán a képviselő hangsúlyozta: ez a folyamat volt megfigyelhető a villamos energia árának növekedése vonatkozásában is.

Az energiaárak növekedése kapcsán azonban nem lehet elmenni az ennek hatására tapasztalható élelmiszerár növekedés mellett – emelte ki a képviselő. Bánki ennek kapcsán nyomatékosította: a brüsszeli bürokraták által kikényszerített szankciók a felelősek a jelenlegi gazdasági helyzetért, ezek nélkül az árak a képviselő szerint megfeleződnének, valamint az infláció is jelentősen csökkenne.

Bánki egyúttal leszögezte: a magyar kormány ahogyan eddig, úgy továbbra is mindent megtesz a magyar családok és vállalkozások védelmében.

Azbej Tristan, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára válaszában kiemelte: az ország energiaellátása egy alapvető egzisztenciális érdek, így ezt a kormány nem politikai kérdésnek tekinti.

A baloldal politikája kapcsán az államtitkár emlékeztetett: nem új keletű ez a viselkedés, hiszen 2006-ban a Gyurcsány vezette kormány külföldi cégeknek privatizálta a hazai gáztározókat.

Európa az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságát éli át, a válságot csak részben lehet a háború kitörésével magyarázni, épp ennyire oka a vakvágányos brüsszeli politika – fogalmazott Dömötör Csaba a Magyar Nemzet hétfői lapszámában olvasható interjúban.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy a választás idején még arról volt szó a brüsszeli tárgyalótermekben, hogy a szankciók nem terjednek ki az energiára. „Aztán júniusban ezt felülírták, annak minden következményével. Ez épp elég ok arra, hogy megkérdezzük erről a magyarok véleményét” – magyarázta, hogy miért van szükség az újabb nemzeti konzultációra. Mint fogalmazott: „Ha sok száz ezer ember egy irányba fejezi ki akaratát, annak van ereje”.

A politikus kritizálta az Európai Unió szankciós politikáját, benne a nukleáris energiát érintő tervezett szankciókat és a gázszankciót. „Teljesen mindegy, hogy ársapka vagy teljes importkorlátozás formájában fogadnák el őket, áremelkedéshez és ellátási zavarokhoz vezetnek” – vélekedett, hozzátéve, hogy a gáz ára a szankciók első lebegtetése után két-háromszorosára nőtt, és most is kétszerese annak a szintnek, amely a háború után pár héttel volt. „Ebből is látszik, hogy nem a háború ténye, hanem a rossz, bürokrata válaszok okozzák a gazdasági turbulenciát” – emelte ki.

Az államtitkár beszélt a Magyarországnak járó uniós forrásokról is, mint hangsúlyozta, az Európai Bizottsággal jó ideje konstruktív légkörben zajlanak a tárgyalások. „Ugyanakkor az is jól látszik, hogy az Európai Parlament nem szeretne megállapodást, fontosabbak neki az ideológiai szempontok” – vélekedett, nyomásgyakorlásnak nevezve az uniós kritikákat. Az államtitkár bírálta Márki-Zay Péter kampányfinanszírozását, szerinte a legapróbb részletekig ki kell vizsgálni, hogy fennállt-e a külföldi finanszírozás ténye. „A legfontosabb ebben az, hogy a törvények értelmében tilos a pártokat külföldről támogatni. Nem tudni, hogy Márki-Zay Péter tisztában van-e ezzel” – fogalmazott. A parlament őszi ülésszakát úgy értékelte: „a legtanulságosabb talán az, hogy a baloldal hogyan vív elszánt harcot a valósággal”.

„Azt mondják, működnek a szankciók. Nem tudjuk, hogy szimpla belpolitikai számításról van szó vagy a külföldi szponzoraik elvárásairól, de a végeredmény szempontjából mindegy is. Sokkal beljebb lennénk, hogyha legalább a szankciók ügyében segítenék a kormány küzdelmét” – fogalmazott Dömötör Csaba. A politikus kitért a pedagógusfizetésekre is, szerinte a kormány béremelések iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy az első nagy átfogó béremelési program épp a pedagógusok számára indult, 2012-től 2017-ig tartott. „Azóta eltelt pár év, de időközben is történtek béremelések. A járvány alatt is és idén januárban is” – tette hozzá, kiemelve, hogy a miniszterelnök további emelésre tett javaslatot. „Ráadásul a kormány az uniós forrásokat is bevonná a béremelést segítő eszközök közé. Ezért még egy nyomós okunk van arra, hogy küzdjünk azért, hogy az uniós források minél hamarabb megérkezzenek” – mondta Dömötör Csaba.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács csütörtökön új szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, válaszul a kelet-ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye illegális annektálására – közölte a brüsszeli testület.

A tanácsi sajtóközlemény szerint az új csomag lefekteti az olajár felső határának unión belüli bevezetéséhez szükséges jogi keret alapját is. Az tengeren szállított orosz nyersolaj behozatalára vonatkozó uniós tilalom teljes mértékben megmarad, az árplafon bevezetése után az intézkedés lehetővé teszi az orosz olaj exportját az unión kívüli országoknak is. Ennek feltétele, hogy az exportált olaj ára az előre meghatározott felső határ alatt marad.

„Ez hozzá fog járulni Oroszország bevételeinek további csökkentéséhez, miközben a folyamatos ellátás révén stabilan tartja a globális energiapiacokat. Segíteni fog továbbá az infláció kezelésében és az energiaköltségek stabilizálásban” – áll a tanácsi sajtóközleményben.

Ami a kereskedelmet illeti, az EU meghosszabbítja az Oroszországból származó acéltermékekre vonatkozó behozatali tilalmat. További importkorlátozások vonatkoznak a cellulózra és a papírra, a cigarettára, a műanyagokra és a kozmetikumokra, valamint az ékszeriparban használt elemekre, például drágakövekre és nemesfémekre, amelyek összességében jelentős bevételt jelentenek Oroszországnak.

Az EU továbbá szankcionálni fogja oroszok által megszállt, ukrán területeken tartott illegális népszavazások megszervezésében szerepet játszó személyeket és szervezeteket. A vonatkozó jogi aktusokat a testület hivatalos közlönyében teszik közzé.