Szoboszlai Dominik
Segíthet az élelmezési válság enyhítésében.
A fényeslitkei vasúti terminálnak jelentős szerepe lesz a háború miatt megszakadt ukrán gabonaexport folytonosságának biztosításában és ezáltal a világélelmezési válság enyhítésében – emelte ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.
A tárcavezető az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vasúti nyomtávváltáson alapuló központjának átadásán aláhúzta, hogy a beruházás akkor kezdődött meg, amikor Kelet és Nyugat együttműködése még komoly perspektívával rendelkezett, amikor úgy tűnt, hogy a Kína és Európa közötti kereskedelmi forgalom akadálymentesen bővülhet a következő időszakban.
Mint közölte, a projekt a háború kirobbanásával új értelmet nyert, célja az eredetihez képest időközben megváltozott, jelenleg ugyanis az egyik legfontosabb feladat a globális biztonság szempontjából az ukrajnai gabonaexport folytonosságának garantálása, amihez gyors és hatékony szállítási útvonalakra van szükség.
Leszögezte: a terminálnak ennek megfelelően óriási szerepe lesz az Ukrajnából származó gabona eljuttatásában a világ legkülönbözőbb pontjaira.
„A konstancai kikötő kapacitásai le vannak kötve, a szlovák és a román útvonalak telítettek, a Dunán és a Tiszán az alacsony vízszintek miatt a hajón történő szállítás nem egészen kiszámítható” – mutatott rá.
„A Fényeslitkétől az észak-adriai kikötőkig vezet a leggyorsabb és leghatékonyabb útvonal annak érdekében, hogy a világ messzi pontjain is szavatolni lehessen az élelmiszerellátás biztonságát” – jelentette ki.
Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Ukrajna szerepe rendkívül jelentős a világ számos országának, köztük sok instabil térség gabonaellátásában, a kivitel leállása vagy visszaesése így akár éhezéshez is vezethet.
Szavai szerint ezért is hatalmas lépés, hogy az új központban óránként mintegy 800 tonna gabona átrakására lesz lehetőség, és a kiterjedt tárolási kapacitások is biztosítják, hogy a szomszédos országból érkező áru eljuthasson a célországokba.
Konténereket szállító tehervonat-szerelvény az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. új vasúti terminálján Fényeslitkén
Fotó: MTI/Balázs Attila
„A békében vagyunk érdekeltek a szomszédságban, és reméljük, hogy egyszer ez a terminál majd a békében fogant céljait is teljesíteni tudja” – mondta.
A miniszter méltatta, hogy rekordidő alatt építették meg az egész kontinens legkorszerűbb átrakodó terminálját, ahol modern digitális megoldások segítik a munkát, így egyszerre tudnak átpakolni gyorsan és biztonságosan négy, maximum 740 méteres hosszúságú vonatot.
Tájékoztatása szerint a 30 milliárd forintos beruházással létrejött központban 500 ember fog dolgozni, a kapacitás pedig évi egymillió konténer lesz, kétszerese a Fehéroroszország és Lengyelország határán lévő létesítménynek.
„Mi, magyarok újra tudunk mutatni valami egészen újat és egészen egyedit a világnak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy hazánk ezzel újra a globális elitbe került a logisztikai ágazatban.
A fényeslitkei terminál elsődleges funkciója, hogy átrakodják az ide beérkező vasúti szállítmányokat, amire azért van szükség, mert míg Európában 1435 milliméteres nyomtávú vasúti síneket használnak, addig Oroszországban és számos más ázsiai országban az 1520 milliméteres nyomtáv terjedt el.
Tálosi János, a beruházó East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatója szerint Európa legnagyobb és legmodernebb, zöld koncepciójú vasúti-közúti logisztikai központja visszahelyezte Magyarországot a vasúti logisztika térképére.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a konténerek kezelése mellett az EWG terminál képes mezőgazdasági termékek, például gabona és napraforgóolaj átrakására. Az ehhez szükséges berendezések beszerzését követően havonta akár 15-20 ezer tonna Ukrajnából érkező gabonát is képesek lesznek majd átrakni más vasúti és közúti szállítóeszközre - tette hozzá.
Az ünnepélyes átadón begördült a terminálra az első, ukrán mezőgazdasági árukat szállító szerelvény, az EWG saját szervezésű szállítmánya. Az Ugrain Trade LLC által feladott, összesen 1146 tonna búza, köles és zöldborsó 44 darab húszlábas konténerben érkezett; a szállítmányt az átrakást követően a Csepeli Szabadkikötőbe szállítják tovább.
A kiadott sajtóanyag szerint a terminálon összesen tíz kilométer hosszúságú normál és széles nyomtávú vasúti pálya, valamint 225 ezer négyzetméter betonburkolat épült. Egy 15 ezer négyzetméteres raktárt is használhatnak a partnerek, de további raktárak, összeszerelő-üzemek létesítésére is lehetőség van a zrt. tulajdonában álló 140 hektáros fejlesztési területen.
A teljesen magánbefektetésből megvalósult beruházás közvetlenül mintegy száz új munkahelyet hozott létre a hátrányos helyzetű térségben, a jövő év közepére további létszámbővítés várható - olvasható a sajtóanyagban.
A fényeslitkei az első olyan szárazföldi intermodális kombiterminál Európában, amely saját 5G-hálózatot használ a belső kommunikációra és technológiai eszközeinek működtetésére. Emellett az EWG energiaellátását zöldtechnológiával biztosítják, nagy teljesítményű napelemparkkal, valamint hőszivattyús rendszerrel, a terminál területén pedig elektromos termináltraktorokat és e-autókat is használnak.
Az ukrán gabona afrikai és közel-keleti piacainak eléréséért az export érdekében újranyitott tengeri folyosó biztosítása mellett az Európába irányuló szárazföldi útvonalak fenntartása, azok bővítése is rendkívül fontossá vált az idei aszály miatt – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a HUNGRAIL Magyar Vasút 2022 konferencián.
A háborús konfliktus hatással van az élelmiszer-ellátásra, hiszen békeidőben Ukrajna és Oroszország is körülbelül 50–50 millió tonna gabonával és olajos maggal látja el a világpiacot – emlékeztetett előadásában Feldman Zsolt. Rámutatott: ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a háború ellenére az Ukrajnában megtermelt gabona eljuthasson a világ többi részére, hiszen Észak-Afrika, a Közel-Kelet élelmiszer-ellátásában kulcsszerepe van az ottani terményeknek. A háború kitörése miatt Ukrajnában ragadt 20 millió tonna körüli mennyiségű tavalyi termés, emellett idén a háborús körülmények ellenére is 25 millió tonnát meghaladó kukoricamennyiségre számítanak. Ukrán beszámolók alapján ebből eddig 3 millió tonna gabonát adtak el a nyugati határokon keresztül, a tengeri folyosón pedig 1,5 millió tonna hagyta el az országot. Vagyis jelentős mennyiségű gabona vár még arra, hogy valamilyen módon kijusson Ukrajnából.
Feldman Zsolt kiemelt jelentőségűnek nevezte a szolidaritási folyósokra vonatkozó uniós akciótervet. Ez a meglévő logisztikai infrastruktúra és felszerelések lehető legjobb kihasználására, a kapacitások lehetőség szerinti bővítése, valamint a kereskedelem folytonosságát biztosító útvonalak számának növelésére vonatkozik. A jelenlegi hazai vasúti infrastruktúra hatékonyabb használata érdekében intenzív egyeztetések folytak az elmúlt hónapokban különböző hazai állami és piaci szereplők között. A közös munka hazai és európai szinten jelenleg is zajlik, amelynek köszönhetően a magyar–ukrán határon beérkező áruforgalom mennyisége megtöbbszöröződött az elmúlt néhány hónapban. Az utóbbi hónapokban átlagosan 120 ezer tonna gabona érkezett vasúton Ukrajna felől Magyarországra, szeptemberben ez a mennyiség elérte a 179 ezer tonnát, amely tranzitárut és hazai piacra érkező terményt is magában foglal. Az államtitkár elmondása szerint döntés született arról, hogy fejlesztik a záhonyi és eperjeskei térség vasúti infrastruktúráját.
A hazai takarmányipar és állattenyésztés, valamint a feldolgozóipar piaci szereplői jelenleg elsősorban ukrán kukoricából pótolják azt a hiányt, amelyet a történelmi méretékű aszály miatt a hazai piacon nem tudnak beszerezni. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország rendkívül nehéz gabonapiaci helyzettel szembesült, hiszen míg kukoricából hagyományosan három-négymillió tonnát exportálunk a megnövekedett hazai felhasználási igények mellett is, most átmenetileg megfordult a helyzet. Ennek oka, hogy idén negyvenszázalékos betakarítási szintnél egyelőre nagyságrendileg hárommillió tonna körül várható a kukoricatermés, szemben a korábbi évek hat-nyolcmillió tonnás termésével. Magyarország elemi érdeke, hogy az állattenyésztésünk és a feldolgozóipar számára szükséges terménymennyiség a mostani, rendkívüli időszakban rendelkezésre álljon, ugyanakkor az átmeneti gabonapiaci nehézségek leküzdése után az érdekünk az, hogy az ukrán gabona- és olajosmag-export teljes mértékben tranzitáruként hagyja el az országot – hangsúlyozta az államtitkár.