Századvég: A magyarok többsége tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget

A magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné az érintett feleket – ez derül ki a Századvég októberi közvélemény-kutatásából. A felmérés annak járt utána, hogy a magyarok hogyan vélekednek az érintett vezető politikusokról, egyes országoknak és politikai szereplőknek az orosz–ukrán háborúhoz való viszonyáról, valamint a fegyveres konfliktus lezárásának kérdéséről.

Az elmúlt időszakban Oroszország és Ukrajna – az előző hónapokhoz hasonlóan – a katonai célkitűzések elérésére, illetve harci cselekményeik hatékonyságának növelésére fókuszált, miközben Brüsszel és az Egyesült Államok folytatta szankciós politikáját, amely tovább növelte a fegyveres konfliktus által okozott költségeket – emlékeztet a Századvég, hozzátéve: tekintettel arra, hogy a háború lezárásához nem jutottak közelebb a felek, nem meglepő, hogy a konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett, a háború folytatása vagy a szankciók mellett elkötelezett vezető politikusok hazai megítélése sem változott számottevően; az továbbra is egyértelműen negatív képet mutat.

Októberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről – a szeptemberben mért 68 százaléktól alig elmaradva – a megkérdezettek 67 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt, míg a Vlagyimir Putyinról kedvezőtlenül vélekedők tábora szeptemberről októberre 69 százalékról 72 százalékra nőtt. Ez utóbbihoz hasonlóan az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elutasítottsága a magyar lakosság körében 64 százalékról 67 százalékra emelkedett az említett időszakban.

Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő politikája nem találkozik a magyarok elvárásaival, így az Európai Bizottság elnökének továbbcsökkent a népszerűsége az elmúlt hetekben. Ursula von der Leyenhez a válaszadók több mint fele (55 százaléka) viszonyul kedvezőtlenül (szemben a szeptemberben mért 50 százalékkal), míg 30 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg a brüsszeli politikusról, mutatott rá a Századvég.

A magyarok véleménye a politikusokról

Fotó: Századvég

A kutatás szerint a magyarok közel kétharmada (63 százaléka) úgy gondolja, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Joe Biden inkább az orosz–ukrán háború folytatása mellett áll, ami valószínűsíthetően azzal van összefüggésben, hogy az amerikai elnök intézkedései és nyilatkozatai nem a békekötés előmozdításához, hanem a konfliktus további eszkalálódásához járulnak hozzá.

Hazánkban a kormányzati politika összhangban áll a lakosság következetes békepártiságával, ennek megfelelően a megkérdezettek több mint négyötöde (84 százaléka) szerint Magyarország és Orbán Viktor a fegyveres konfliktus békés rendezésének híve. Az Európai Unióról a magyarok fele (50 százaléka), míg Kínáról a válaszadók 38 százaléka véli úgy, hogy az orosz–ukrán háború békés lezárására törekednek.

A Századvég korábbi elemzései alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyarok az orosz–ukrán háborúval összefüggésben ellenzik azon lépések megtételét, amelyek hátráltatják a kompromisszum elérését, a fegyveres konfliktus béketárgyalások útján történő mielőbbi lezárását. Ez elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy a döntő többség szilárdan elkötelezett a béke mellett, amelyet a legfrissebb kutatási eredmények is alátámasztanak. A felmérés rávilágít arra, hogy a magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne a háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket.

A magyarok döntő többsége szerint az Egyesült Államok és Kína az egyértelmű nyertesei, az összes többi szereplő – élükön az Európai Unióval és hazánkkal – pedig vesztese a brüsszeli szankciós politikának és a szankciók gazdasági hatásainak. Továbbá a megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy végül egyik fél sem jöhet ki győztesen a fegyveres konfliktusból – derült

Az orosz–ukrán háború gazdasági következményei, illetve Brüsszel szankciós stratégiája nyomán Európa energiaválsággal és háborús inflációval küzd, ugyanakkor egyes – nem európai – országok bizonyos tekintetben haszonélvezőivé váltak a háborúnak. A brüsszeli szankciók révén Kína és India olcsóbban vásárolhat az orosz energiahordozókból, míg az Egyesült Államok új energia-exportpiacot nyer, valamint vonzó célpont lehet azon európai vállalkozások számára, amelyek a termelésüket és beruházásaikat, a biztosabb energiaellátás érdekében el kívánják költöztetni Európából – emlékeztet a Századvég Alapítvány.

Szeptemberi felmérésüket bemutató közleményükből kiderül, ezen folyamatok hatásai a lakossági véleményekben is tükröződnek, hiszen a magyarok döntő többsége úgy véli, hogy az Egyesült Államok (71 százalék) és Kína (68 százalék) inkább nyertese, mintsem vesztese a szóban forgó fegyveres konfliktus gazdasági következményeinek és a szankcióknak. Ezzel szemben a válaszadók több mint négyötöde az Európai Uniót (81 százalék) és Magyarországot (87 százalék) inkább az orosz–ukrán konfliktus és a szankciós politika kárvallottjának tartja. A megkérdezettek ennél érezhetően kisebb arányban tekintik Oroszországot a szankciók vesztesének (52 százalék), holott a brüsszeli büntetőintézkedések ezen ország ellen irányultak.

A közvélemény-kutatás rámutat, hogy a válaszadók nagyobb arányban számítanak Oroszország (28 százalék), mintsem Ukrajna (10 százalék) győzelmére a kialakult fegyveres konfliktusban, a megkérdezettek 56 százaléka viszont úgy véli, hogy egyik fél sem jöhet ki győztesen a háborúból.

A felmérés alapján megállapítható, hogy a magyarok 84 százaléka Ukrajnát is inkább az említett gazdasági következmények és a szankciók vesztesének tartja. Ez azzal magyarázható, hogy Brüsszel szankciós lépéseinek az elsődleges célja az orosz katonai törekvések megfékezése, a béke kikényszerítése volt, a bevezetett és tervezett intézkedések azonban ezekkel ellentétes hatást váltottak ki – zárul a közlemény. ki a Századvég szeptemberi kutatásából.

Az orosz–ukrán válsággal összefüggésben az Európai Unió szankciók kivetése mellett döntött Oroszországgal szemben, és további tervei vannak arra vonatkozóan, hogy nyomást gyakoroljon az orosz vezetésre. Mindeközben kiderült, hogy a már bevezetett szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és az általuk mélyített energiaválság miatt az elutasítottságuk is magas – derült ki szintén a Századvég Alapítvány felméréséből.

Toronymagas, 81 százalékos az elutasítottsága annak, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá a megkérdezettek ugyanekkora mértékben ellenzik az orosz turisták és turizmus kitiltását Európából.

A Századvég által megkérdezettek túlnyomó többsége (78 százalék) nem támogatja az orosz olaj Európába történő behozatalának tilalmát, ukrán katonák kiképzését az Európai Unió által (77 százalék), az orosz gáz behozatalának betiltását és az orosz gázról történő végleges leválást (75 százalék), továbbá az atomerőművekhez szükséges orosz fűtőelemek és alapanyagok behozatalának tilalmát (74 százalék).  A magyarok hasonló mértékben elutasítók az orosz szén behozatalának tilalmával (71 százalék), összességében átlagosan háromnegyedük ellenez mindennemű energetikai szankciót.

Bár a magyar kormány – biztosítva az ország olajellátását – mentességet harcolt ki az olajembargó alól, az Európai Unió vezetése már a gáz behozatalának korlátozását fontolgatja. A gázembargó azonban, az áramellátást is veszélybe sodorva, a német ipar visszaesését okozná, ami magával rántaná Európa gazdaságát.

A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a retorziók közül mindössze egy élvezi a lakosság többségének támogatását: az orosz milliárdosok és oligarchák vagyonára kivetett szigorító intézkedésekkel a megkérdezettek 57 százaléka ért egyet, miközben 37 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A Századvég megvizsgálta, hogy a felnőtt magyar lakosság miként vélekedik az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetett és tervezett szankciós politikájáról

Fotó: Századvég Alapítvány

Összességében megállapítható, hogy a magyarok túlnyomó többsége elutasítja a tervezett és már bevezetett szankciókat, mivel azok nem hozzák közelebb a béketárgyalások megkezdését és már most jobban terhelik az európaiak pénztárcáját, mint a szigorításokkal sújtott Oroszországot.