POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Svédország különleges merülőhajót küldött az Észak Áramlat-vezeték sérült szakaszához

Kiderülhet az igazság?

Szerző Ripost

Svédország különleges, „bonyolult merülési műveletekre” képes hajót küldött a Balti-tenger azon részére, ahol az Észak Áramlat tengerfenéken futó vezetékeinek sérült szakaszaiból napokon át ömlött a földgáz – jelentette be a svéd haditengerészet hétfőn.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy szabotázst követtek el az Oroszország által épített, a Balti-tenger mélyén futó, Németországban véget érő földgázvezetékek ellen, amely vádat az Egyesült Államok és szövetségesei határozottan visszautasították.

Múlt héten a svéd és dán partok közelében, nemzetközi vizeken felszín alatti robbantások rongálták meg a vezetékeket, ami hatalmas gázömlést idézett elő. A dán és a svéd kormány szerint több száz kilogramm robbanóanyagot használhattak fel a robbantásokhoz.

Jimmie Adamsson százados, a svéd haditengerészet egyik szóvivője az AP-nek kifejtette: a svéd tengeralattjáró-mentőhajót a svéd partok közelében lévő sérüléshez küldték, és a hajó a munkát irányító svéd parti őrséget segíti.

Egyelőre nem világos, hogy le tudnak-e merülni a vezetékhez akár búvárok, akár tengeralattjáró segítségével. A várható rossz időjárás tovább nehezíti a helyszíni munkát. A svéd parti őrség szerint Amfitrite nevű hajójuk is a helyszínen tartózkodik, és a térség tengeri hajóforgalmát ellenőrzi.

A hétvégén a dán hatóságok bejelentették, hogy megszűnt az Északi Áramlat–1 és –2 vezetékek szivárgása.

Ugyanakkor a svéd parti őrség szerint egyik repülőgépük azt jelentette, hogy az Északi Áramlat–2 kisebb szivárgása „valamelyest ismét erősebbé vált”, a gáz most mintegy 30 méter átmérőjű körben tör a felszínre, és „beletelhet némi időbe”, míg teljesen leáll.

A parti őrség nem adott magyarázatot arra, hogy a gázömlés miért erősödött, ugyanakkor megerősítették, hogy az Észak Áramlat–1 vezeték szivárgása megszűnt.
A dán hatóságok a balti-tengeri Bornholm szigetétől keletre lévő két szivárgást ellenőrzik az Északi Áramlat–1 és –2 felett az Absalon nevű fregattal és a Gunnar Thorson nevű környezetvédelmi hajóval. A dán légierő egy helikopterrel vesz részt a misszióban.

Svédországban a főügyészség és a svéd titkosszolgálatok vezetik a nyomozást, míg Dániában a koppenhágai rendőrség végzi a vizsgálatot, szoros együttműködésben a dán országos rendőrséggel, a dán rendőrségi hírszerzési szolgálattal és a dán energiaügyi hatóságokkal.

Közös nemzetközi nyomozócsoport felállítását is tervezik, többek között Dánia, Németország és Svédország illetékes hatóságainak részvételével.
Az amerikai–orosz vádaskodások később az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén is folytatódtak, melyet Moszkva hívott össze a gázvezetékek elleni támadások miatt.

Mindeközben norvég kutatók közzétettek egy olyan digitális térképet, amely szerint a sérült gázvezetékekből egy hatalmas metángázfelhő sodródik majd a skandináv térség fölé.

Felvetette az állami szintű terrorcselekmény lehetőségét az Északi Áramlat–1 és –2 gázvezetéket megrongáló rendkívüli eseményekkel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az érintett régió tele van a NATO katonai infrastruktúrájával.

Példátlan jellegű eseményeknek nevezte az Északi Áramlat–1 és az Északi Áramlat–2 vezetékeken történt incidenseket Dmitrij Peszkov csütörtökön. A Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva felvetette, nagyon nehéz lenne elképzelni, hogy egy ilyen terrorcselekményre valamilyen állam részvétele nélkül kerülhetett volna sor.

A szóvivő lehetetlennek nevezte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy vajon Oroszország és az Egyesült Államok együttműködhet-e a történtek kivizsgálásában, mivel a két állam biztonsági szervei között nincs semmilyen érdemi kapcsolat és együttműködés. Nem tudott felelni arra sem, hogy technikailag újraindítható lesz-e valaha a korábban működő Északi Áramlat–1.

 A CNN amerikai hírtelevíziónak azon értesüléseit kommentálva, melyek szerint orosznak tűnő hadihajókat láttak a sérült csövek térségében, Peszkov emlékeztetett rá, hogy a Balti-tengerről van szó, és a NATO-tagországoknak azon a vidéken sokkal több repülő, úszó és egyéb haditengerészeti eszköze észlelhető, ezért – mint mondta – „ezek teljesen ostoba, mondjuk úgy, hogy elfogult hírek”.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén szintén arról beszélt, hogy a régió egyszerűen „tele van” a NATO katonai infrastruktúrájával, és emlékeztetett rá, hogy a szövetség júliusban a dán Bornholm sziget közelében mélytengeri gyakorlatot tartott. Egy reggeli interjújában a szóvivő arról beszélt, hogy Északi Áramlat vezetékei Dánia és Svédország kizárólagos gazdasági övezetében rongálódtak meg, amelyet teljes mértékben az amerikai hírszerző szolgálatok ellenőriznek. Zaharova a sajtótájékoztatón az Egyesült Államokat a gázvezeték-leállítás haszonélvezőjének nevezte. Rámutatott, hogy a kialakult helyzetben előnyös lehetőséget nyitott az amerikaiak számára, hogy megnöveljék az Európai Unióba irányuló szállításaikat. Úgy vélekedett, a kialakult állapotok az európai országok számára rendkívül hátrányosak.

Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energia-infrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye.

A Balti-tenger nemzetközi vizein észlelt gázszivárgás biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vet fel, az EU ezért támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amellyel a cél annak tisztázása, hogy mi és miért történt – írta.

Az Európai Unió további lépéseket fog tenni energiabiztonsága erősítésére – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden a gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetéken észleltek.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a kedd esti órákban úgy nyilatkozott: egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat–1 és az Északi Áramlat–2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye. Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.

Szerző Ripost

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!