Rétvári Bence: Mi itt Európa határait védjük!

 – írta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közösségi oldalán.

A látogatásukról egy videó is felkerült a politikus Facbook-oldalára, amelyben a kormányszóvivő elmondta, hogy

Az intézkedéseket felidézve ismertette, amikor az kellett, „megépítettük a kerítést, amikor az kellett, akkor határvadász egységeket állítottunk fel, amikor pedig az kell, hogy még magasabb és meg erősebb kerítést állítsunk, akkor még magasabb és erősebb kerítést emelünk a magyar emberek védelmére”.

Rétvári Bence miniszterhelyettes a röszkei határátkelőnél tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az embercsempészek őrzése a magyar börtönökben mintegy hárommilliárd forintos többletköltséget jelent évente.

Ezt követően leszögezte:

azért egyre magasabb ez a kerítés, hogy Európán belül ne legyen belső határ, ne legyen belső határellenőrzés”

– hangsúlyozta Rétvári.

A sajtótájékoztatóról készült összefoglalót alább tekinthető meg:

Folyamatosan erősítik a kerítést a déli határnál. Egyre több az erőszakos migránsbetörés az országba. Az illegális bevándorlók a határvédőkre is rátámadnak, a kormány ezért döntött a határzár megerősítéséről.

A katonaságnál készült képeiket mutatják a migránsok Belgrádban. Telefonjaik tele vannak ilyen felvételekkel. Azt mondják azért, mert fegyveres harcokban vettek részt hazájukban. Az összecsapásokban pedig fegyvereket is használtak.

„Afganisztánban mesterlövész voltam és tankokat vezettem. Amikor a tálibok átvették az  irányítást, el kellett hagynom az országomat. Ide kellett jönnöm” – mondta egy férfi, aki Németországba tart, mert szerinte ott tisztelik és megbecsülik az afgán katonákat és okmányokat is kaphat.

A legtöbb migránsnak ugyanis nincsenek papírjai, többségük afgánnak vallja magát, de ezt semmivel sem tudják igazolni. Nem titkolt céljuk, hogy illegálisan jussanak be az Európai Unióba.

Belgrádból a legtöbben Magyarország felé indulnak. Az illegális bevándorlók folyamatos nyomás alatt tartják a szerb–magyar határt. Egy nap alatt ismét több mint 900 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a hatóságok. És az utóbbi időben szinte mindennap hasonló volt a helyzet.

Hétről hétre több bevándorló akar bejutni hazánkba, a kormány már korábban döntött a határzár megerősítéséről. Vannak szakaszok, amelyek már el is készültek.

A büntetés-végrehajtás szervezete elkészítette azt a tizenkét és fél kilométeres határszakaszt, ami a hódunaszakaszt erősítené meg, oda is egy ideiglenes biztonsági határzár került kialakításra ezt követően pedig megkezdte azt a 165 kilométeres határzár bővítését, megerősítését, ami jelenleg zajlik – ismertette Csontos Gergely bv. ezredes, a Bv Holding Kft. ügyvezetője.

A magyar–szerb határszakaszon a kerítés első sorára egy úgynevezett hattyúnyak kerül, ez elé pedig egy gyorstelepítésű drótakadály. Ezzel megnehezítik, hogy a migránsok létrát támasszanak a kerítésnek.

„Azért van szükség a kerítés megerősítésére, mert egyre több próbálkozás van. Napi szinten ezres nagyságrendben próbálnak átjönni a szerb–magyar határo, az Európai Unió határán, a másik oldalon pedig azért látható ez a kisebb a szögesdrótos megerősítéssel, hogy onnan ne lehessen nekimenni a kerítésnek, ne lehessen megpróbálni átvágni, vagy ne lehessen nekitámasztani a kerítésnek, nehéz legyen feljutni” – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Magyarország az elsők között merte kimondani azt, amit európaiak millió gondolnak: nem kér az illegális bevándorlásból – erről már a kormányszóvivő beszélt. Szentkirályi Alexandra azt mondta: magyar és külföldi politikusok korábban fölöslegesnek és károsnak nevezték a magyar intézkedéséket. Ma már viszont országok sora követi a magyar példát.

„Minden egyes illegális migráns egy ok ennek a kerítésnek, ennek a határvédelemnek a fenntartására. Csak az idén több mint kétszázezer ilyen okunk van ennek a megerősítésére. Ez a kerítés pedig azt gondolom, hogy nem elválaszt, hanem éppen a keresztény Európa egységét biztosítja, és éppen minket, magyarokat is összeköt sok más európai országgal” – fogalmazott a kormányszóvivő.

Szentkirályi Alexandra hozzátette: az év elejéhez képest háromszorosára nőtt az illegálisan érkezők száma, több mint 200 ezer határsértő próbálkozott eddig idén. Október közepéig pedig több mint 1500 embercsempésszel szemben indult eljárás.

Óriási a nyomás a déli határon. Ezerkétszáz migránssal szemben intézkedtek a magyar rendőrök csak az elmúlt 24 órában. Most is a szerb–magyar határnál fogták el a legtöbb bevándorlót. Szakértők szerint amíg nem születik meg az unió közös migrációs paktuma, addig nem várható javulás – számoltak be róla az M1 híradójában.

Saját otthonukként használják már a migránsok ezeket az elhagyatott házakat a Vajdaságban. Királyhalomnál alig akad már olyan egykori mezőgazdasági birtok, amelyet ne vettek volna át az illegális bevándorlók.

A környező erdőt és a tópartot is megszállták és hatalmas szemetet hagynak maguk után.

Egyre többen jönnek. A déli határ szerb oldalán, a határkerítéstől alig száz méterre hétről hétre nagyobb a mozgás. Az illegális bevándorlók éjszakánként innen indulnak el, hogy megpróbáljanak átjutni Magyarországra. Tudják, hogy ez nem könnyű, de mégsem adják fel.

„Illegálisan akarjuk átlépni a magyar határt. Tudjuk, hogy erősen védik, de akkor is megyünk” – mondta egy migráns a Híradónak.

Szakértők évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a tömeg szinte csak fiatal férfiakból áll, akik harci tapasztalattal is rendelkezhetnek. Az M1-nek most egy fiatal férfi bevallotta, hogy ő katonaként szolgált, mielőtt eljött Afganisztánból.

„Katona voltam, Afganisztánban. De elmenekültem a tálibok elől. Azért vagyunk itt, hogy eljussunk Európába. Én Németországba tartok” – mondta ez a férfi, aki harci tapasztalata ellenére is menekültstátuszt akar kapni Nyugat-Európában.

A helyiek félnek. Azt mondják, nem egy esetben okoztak már komoly károkat a migránsok a környéken.

Folyamatos nyomás alatt van a déli határ – erről a Migrációkutató Intézet kutatója beszélt a Kossuth Rádióban. Tóth Klaudia szerint ahogy nő a nyomás, úgy emelkedik a halálesetek száma is.

Tavaly óta 5600 migráns vesztette életét a szárazföldi vagy a tengeri útvonalon. 2014 óta pedig már csaknem harmincezer ember halt meg útközben.

A szakértő szerint amíg nem születik meg az európai migrációs paktum, addig nem lesz változás a migrációs fronton.

„Az Európai Unió nyilván még nem fogadta el a közös európai migrációs paktumot, és vélhetően eddig nem is lesz egyfajta stop sem a Közel-Kelet országaiból sem, az afrikai térségből és hát ugye az NGO-hajók azért töretlenül szállítják a máltai vagy az olasz, vagy a spanyol partokra az embereket, úgyhogy ez mind- mind összekapcsolódik azzal, hogy hány halálos áldozattal számolhatunk a jövőben is” – fogalmazott Tóth Klaudia.

Csak idén már több, mint 220 ezer illegális migránst fogtak el a hatóságok Magyarországon és 1500 embercsempész ellen indult eljárás. Mostanra minden tizedik fogvatartott embercsempészés miatt ül a magyar börtönökben. Ellátásuk becslések szerint hárommilliárd forintba kerül évente a magyar államnak.