Orbán Viktor: Elég volt az elhibázott brüsszeli szankciókból!

Orbán Viktor miniszterelnök készül a csütörtökön kezdődő uniós csúcsra. A kormány egész nap Brüsszel új terveiről tárgyalt, de leszögezték, nem engedik, hogy Magyarország érdekeit semmibe vegyék!

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, j2) beszél a kormányülésen a Karmelita kolostorban 2022. október 19-én. A Magyarország energiabiztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú témákat tárgyaló kétnapos brüsszeli EU-csúcs előtt a kormányfő vezetésével egész nap ülésezik Magyarország kormánya teljes körben, valamint az uniós ügyekben illetékes miniszterek részvételével külön is

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A miniszterelnök Facebook bejegyzésében azt írta:

Brüsszel legújabb javaslata a gázársapkáról Magyarország számára jelenlegi formájában gázembargót jelent. Elég volt az elhibázott brüsszeli szankciókból!

A Magyarország energiabiztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú témákat tárgyaló kétnapos brüsszeli EU-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével szerdán egész nap a Karmelita kolostorban ülésezett Magyarország kormánya teljes körben, valamint az uniós ügyekben illetékes miniszterek részvételével külön is - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Elmondta: az előterjesztések megtárgyalása során világossá vált: Brüsszel legújabb javaslata a gázársapkáról Magyarország számára a jelenlegi formájában gázembargót jelent.

A magyar gazdaság és a magyar családok számára viszont az elhibázott brüsszeli szankciók már így is szinte elviselhetetlen terhet jelentenek, ebből elég volt - ismertette a kormányzati álláspontot Havasi Bertalan, hozzátéve: Orbán Viktor ennek megfelelően a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogja szorgalmazni az EU-s állam- és kormányfők csütörtök-pénteki csúcstalálkozóján, amelyről szintén posztolt a miniszterelnök:

Gyurcsányék többször világossá tették, hogy réges-régen elzárták volna a gáz- és olajcsapot, amivel nemhogy rezsicsökkentés nem lenne, de az ország energiaellátása is veszélybe került volna – közölte a nagyobbik kormánypárt. 

A „szankciópárti baloldalt” semennyire nem érdekli az emberek véleménye, ezért támadja a nemzeti konzultációt – közölte szerdán a Fidesz. A nagyobbik kormánypárt emlékeztetett, a bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és csapata többször világossá tette, réges-régen elzárták volna a gáz- és olajcsapot, amivel nemhogy rezsicsökkentés nem lenne, de az ország energiaellátása is veszélybe kerülne.

Jelezték, a konzultáció célja, hogy a kormány kellő erővel tudja képviselni álláspontját, és elérje, hogy a brüsszeli elit ne újabb energiaszankciókat vezessen be, hanem vizsgálja felül a válságot okozó szankciókat. „Ezért mindenkit arra kérünk, hogy töltse ki a konzultációt!” – tartalmazza a közlemény.

A kormányoldal azt várja a nemzeti konzultációtól, hogy több millió magyar ember véleménye kikényszerítheti az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politika megváltoztatását. Az új kérdőívek postázása pénteken kezdődött el.

A kormánypártok kötelezettségnek tartják a nemzeti konzultációt, hiszen 2010-ben megígérték, hogy a Magyarország jövőjét hosszú távon érintő ügyekben ki fogják kérni az emberek véleményét – hangoztatta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Hollik István. A Fidesz kommunikációs igazgatója emlékeztetett, ez így volt a covid kezelése és a migráció ügyében is, most pedig „itt van ez a szankciós rendszer”, amely egyértelműen tönkreteszi az európai gazdaságot.

A politikus közölte, „egyben biztos vagyok, hogy ha több millió magyar ember kifejti a véleményét – pontosan ugyanúgy, ahogy a kötelező kvótával kapcsolatban is láthattuk –, azt nem tudja figyelmen kívül hagyni Brüsszel”. Szerinte az ottani elit „egy buborékban ül”, nem veszi észre vagy nem akarja tudomásul venni, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók „fordítva sültek el”, nem hajlandó tudomásul venni, hogy az energiaárak az egekben vannak, és hogy az emberek az utcán tüntetnek a kifizethetetlen rezsiárak miatt.

Egy demokráciában az emberek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni – húzta alá Hollik István. Egyben reményét fejezte ki, hogy ezt az alapszabályt „még nem felejtették el Brüsszelben sem”. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a konzultációban a legfontosabbak az energiaszankciókra vonatkozó kérdések.

Felidézte, bár korábban az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy az energia területére a szankciókat nem fogják kiterjeszteni, a nyáron az európai vezetők döntő többsége megváltoztatta ezt a véleményét. „Ez a bajunk forrása” – fűzte hozzá. Szerinte e lépések mindenkinek fájnak.

Utalt arra is, a gázársapka javaslatának pusztán csak a napirendre vétele a gáz tőzsdei árának azonnali, tízszázalékos emelkedését hozta magával. Hollik István hangsúlyozta, a magyar embereket védi a rezsicsökkentés, de ennek ezerötszázmilliárd forintos többletköltségét a magyar államháztartásnak kell viselnie. Azért kell megszüntetni a szankciókat – folytatta –, hogy az energia ára visszamenjen egy olyan tartományba, amely nem veszélyezteti az európai gazdaságot és annak versenyképességét.

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Paks–2 fel tudjon épülni, mert ha hazánk függetleníteni tudja magát a nemzetközi energiaellátástól, legalább a villamos áram tekintetében, az hihetetlen nagy versenyelőnyt jelent a gazdaság és nagy biztonságot a polgárok számára. Hollik István ezzel kapcsolatban elképesztő felelőtlenségnek nevezte, hogy a magyar baloldal egyrészt támogatja a szankciókat, ugyanakkor követeli a Paks–2-beruházás felfüggesztését.

A turizmussal kapcsolatban felvetette, az orosz állampolgárok Európába utazásának tiltása egyedül az európai turisztikai szektornak okoz kárt, és ez is jól mutatja, hogy miért rossz a szankciós rendszer. Hollik István úgy vélte, ha a lehető leghamarabb elkezdődnének a béketárgyalások, az az egész világnak megkönnyebbülés lenne, hiszen nem vesztené életét több ember, az energiaárak azonnal visszazuhannának, és ez radikálisan csökkentené az inflációt is, amelytől egész Európa szenved.

Az új konzultációs ívek postázása pénteken kezdődött. Az íveken hét kérdés szerepel az Oroszországgal szemben már bevezetett, illetve tervezett szankciós lépésekről, illetve azok következményeiről.

A kormány várja a lakosság véleményét az olajszankciókról, a gázszállításokra, a nyersanyagokra, a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó intézkedésekről, a paksi atomerőmű bővítésével és a turizmussal kapcsolatos szankciókról, illetve azok élelmiszerárakra és migrációra gyakorolt hatásáról.

Tizenkettedik alkalommal indítanak nemzeti konzultációt a kormánypártok, hogy kikérjék a magyar emberek véleményét, most az Oroszország ellen hozott energiaszankciók ügyében. Ismert: szeptember 22-én, a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője közölte, hogy nemzeti konzultációt kezdeményeznek az energetikai szankciókról. A miniszterelnök mindenkit arra kért, hogy mondja el a véleményét a brüsszeli szankciókról. Ezután a kormány döntött arról, hogy támogatják a konzultációt. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Kossuth rádiónak adott interjúban leszögezte: Brüsszel hazudott az embereknek a szankciókról. Emellett a kormányfő megjegyezte, hogy minél válságosabb időszakot élünk, annál nagyobb szükség van az egységre, bizonyos helyzetekben pedig az a legjobb, ha az emberek bevonhatók a döntéshozatalba, ennek pedig jogilag a legrugalmasabb formája a nemzeti konzultáció.

Összesen hét kérdés lesz, és biztosan várható egy gázszankciókra vonatkozó rész. Kiderült az is, hogy a kormány a brüsszeli szankciós politika turizmust érintő hatásairól is kikéri az emberek véleményét a nemzeti konzultációban. Mindezek mellett a kérdőívekben a nukleáris energiát érintő szankciókról is várják a magyarok véleményét, mivel az Európai Parlament, több tagállam és egyes hazai baloldali pártok a nukleáris energiát is bevonnák a szankciók körébe. Nem új keletű, hogy a kormány egy válsághelyzetkor az emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket, hiszen az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével.

Ez az egyeztetési forma lehetővé teszi, hogy az állampolgárok két választás között, különleges helyzetekben nyilvánítsanak véleményt arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. Ekkor 1,254 millióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki. Ez az erős felhatalmazás lehetővé tette, hogy Orbán Viktor és kormánya az EU-s nyomásgyakorlással szemben kitartson a magyar álláspont mellett, így sikerült elérni, hogy Brüsszel lemondjon a migránskvóta bevezetéséről.

Legutóbb tavaly nyáron volt nemzeti konzultáció, akkor gazdasági témák, a minimálbér, a családi adó-visszatérítés és a hitelmoratórium mellett a migrációval és a hazai vakcinagyártással kapcsolatos kérdések is helyet kaptak az íven. Ezen a konzultáción közel másfél millióan vettek részt, és a válaszadók támogatták a kormány álláspontját. A tizedik nemzeti konzultáció 2021 februárjában volt, és formabontónak számított, mivel a pandémia miatt teljesen online zajlott, és a járványt követő újra indításról szólt. A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor a 2005-ös országértékelő beszédében használta először, amely után létrejött a Nemzeti Konzultációs Testület.

Míg a brüsszeli szankciós politikát a Fidesz–KDNP ellenzi, addig a baloldal támogatja, ezért fontos, hogy ebben a mindannyiunkat érintő kérdésben egységet teremtsünk, ezért a Fidesz–KDNP arra kér mindenkit, hogy mondja el véleményét a nemzeti konzultáción – közölte a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez hétfőn eljuttatott videónyilatkozatában.

Hollik István szavai szerint Brüsszel korábban azt ígérte, hogy az energiaszektorra nem terjesztik ki a szankciókat, mégis megtették, és bevezették az olajembargót. „Az elhibázott brüsszeli szankciók miatt az energia ára az egekbe szökött, és ez megnehezíti minden európai állampolgár életét, miközben mások nyerészkednek a szankciókon" – fogalmazott.

Úgy folytatta, mára világossá vált, hogy a szankciók nem működnek: a háborúnak nem vetettek véget, miközben „minket gazdaságilag tönkretesznek". Ennek ellenére Brüsszel szankciós terveit a magyar baloldal aktívan támogatja – mondta Hollik István. Példaként említette – a Párbeszéd volt európai parlamenti képviselőjének korábbi nyilatkozatát idézve –, hogy Jávor Benedek szerint le kell állítani a gázszállításokat, és az Oroszországra kivetett szankciók által okozott magasabb költségeket az embereknek kell megfizetni.

„Mi ezzel nem értünk egyet" – tette hozzá a kormánypárt kommunikációs igazgatója.

A szankciók tekintetében tehát politikai vita van: „míg mi, a Fidesz–KDNP ellenezzük, addig a baloldal támogatja a szankciókat" – foglalta össze Hollik István. Fontos azonban, hogy ebben a mindannyiunkat érintő kérdésben egységet teremtsünk, ezért kérünk mindenkit, hogy töltse ki a szankciókkal kapcsolatos nemzeti konzultációt – zárta szavait.