Nógrádi György: Minden szankció hat mindenkire

Kemény tél elé nézünk, de Magyarországnak nem kell aggódnia emiatt, hiszen feltöltötte a gáztározóit – hangsúlyozta Nógrádi György a Magyar Hírlapnak adott interjúban. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, az Egyesült Államok Nyugat-Európa gyengítésével Oroszországot próbálja még nehezebb helyzetbe hozni.

– Milyen tél elé néz Európa az orosz–ukrán háború árnyékában?

– Nagyon kemény tél elé nézünk. Magyarországon a gázellátás teljesen megoldott. Hál’ istennek, jók a kapcsolataink Moszkvával, kapjuk Törökországon keresztül a szükséges nyersanyagokat. Tehát Magyarországon nem az a kérdés, hogy lesz-e gáz, a kérdés az, hogy mennyi lesz, és ez ma Európában az átlagembert, a széles középrétegeket sújtja. Magyarország meg tudta azt tenni, hogy feltöltötte gáztározóit, mi tartjuk a kapcsolatot az oroszokkal, az ENSZ-közgyűlésen az egyetlen külügyminiszter, aki Szergej Lavrovval tárgyalt, az Szijjártó Péter volt, tehát a kapcsolataink kiegyensúlyozottak. Mindeközben a többi uniós tagállam elkezdett összevissza szaladgálni. A német vezetés Hollandiába, Észak-Afrikába, Norvégiába, az Arab–Perzsa-öböl térségébe ment, hogy gázt vegyen. Mindenütt tudott valamennyit vásárolni Most már ott tartunk, hogy Von der Leyen azt mondta, a közös gázbeszerzés nagyon jó, de sokkal drágább, és nincs elegendő. Németországban óriási válság van.

– Az Európai Unió egymás után vezeti be az Oroszországgal szembeni szankciós csomagokat. Most járunk a nyolcadiknál. Van visszatartó ereje ezeknek a büntetéseknek?

– Nem nagyon látom azt, hogy bármilyen hatása lenne ezeknek a szankcióknak, persze valamilyen szinten érinti az oroszokat, de annyira nem, mint amennyire, mondjuk, Brüsszel azt szeretné. Ha megnézzük, az eddigi szankciók Irán ellen, Szerbia ellen soha nem értek célt. Oroszország a világ legnagyobb országa, tehát ellene szankciót bevezetni szörnyű nehéz, mert kijátsszák. A brüsszeli elv az volt, hogy a szankciókkal Oroszországot térdre kényszerítjük, de ez nem sikerült. Nincs a háborúnak vége. Az Európai Unió ráadásul vasárnap jelentette be, hogy 150 ezer ukrán katonát képeznek ki két év alatt. Ez csodás, de ha a háború tovább tart, még több mint két évig, akkor abba Európa beleroppan. Tehát a szankciós politika nem érte el a célját, és amit meghirdettek, az stratégiailag tévedésnek minősült. Mi a nyugati cél? Oroszországot stratégiailag meggyengíteni, hogy belátható ideig ne tudjon háborút viselni. Az a szankciós politika, hogy az oroszokat el kell szigetelni és a háborút folytatni, elsősorban Európát viseli meg. Tehát hat az oroszokra, minden szankció hat mindenkire, de a fő csapást nem az oroszok kapják, hanem mi, európaiak.

A szankciók nem váltják be Brüsszel reményeit

Fotó: Spiegel

– Az Egyesült Államok miért támogatja nyíltan Ukrajnát a háborúban?

– Az oroszok sokkal olcsóbban szállítják a gázt Európába, mint az amerikaiak a palagázt. Az amerikai stratégiai cél az volt, hogy meggyengítsék Európát – zseniálisan csinálják –, és Oroszországot még inkább meggyengítsék. A mai amerikai politika abból indul ki, hogy három globális játékos van: első az USA, de helye, szerepe csökken. Második Kína. Az Egyesült Államoknak el kell döntenie, hogyan akar Kínával szemben fellépni gazdaságilag, pénzügyileg, katonailag. A harmadik helyen pedig Oroszország áll. Az amerikai politika abból indult ki, hogy már nem globális játékos Európa. Az első és második világháborút a világra Európa hozta, és jelenleg az amerikai stratégiai cél Nyugat-Európát úgy kell gyengíteni, hogy a gáz ára, a kőolaj ára és mindennek az ára az egekbe menjen, és az értékesebb ipar Európából áttelepüljön az USA-ba, az USA szállítsa sokkal drágábban a palagázt, mint ahogy az oroszok tudták a gázt szállítani, és ezzel az USA stratégiai fölénye Európával szemben nőjön. Az Egyesült Államok ma abból indul ki, hogy Nyugat-Európa gyengítésével Oroszországot még nehezebb helyzetbe próbálja hozni, és utána majd meglátják, hogy mi lesz Kínával. Ukrajnában a GDP 30 százalékot esett, az ország fizetésképtelen, ha nem kap nyugati támogatást, pénzt, fegyvert, lőszert, két nap alatt összeomlik. Az amerikaiak a kínaiakkal vállvetve mindent felvásároltak, ami érték Ukrajnában. Európa legjobb fekete földjei ott vannak. Jelenleg a helyzet az eszkalálódás felé halad, megmondhatatlan, hogy mi lesz. Oroszországot továbbra is gyengíteni akarja az USA, Kanada, Nagy-Britannia, a skandináv és a balti országok. Oroszországgal ki akarnak egyezni a franciák, a németek és Európa nagy része, de erre az esély kicsi, mert olyan amerikai nyomás jön ránk.

– Az elmúlt hetekben egyre több szabotázsakció történik. Felrobbantották az Északi Áramlat 1-et, 2-t és a Krími hidat is. Ki állhat a támadások mögött?

– Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken történt robbanásért senki nem vállalja a felelősséget. A németek vasárnap küldtek oda egy hajót, hogy megvizsgálják, mi történt. Mindenki óvatosan fogalmaz, nem véletlenül. Nyilvánvaló, hogy az oroszok nem robbantják fel a vezetékeiket, mert ezzel a saját bevételi lehetőségeiktől esnének el. Egy keletnémet város polgármestere követelte a robbantás előtt, hogy az Északi Áramlat 2-n induljon meg a gázszállítás, mert nem tudnak meglenni anélkül. Németország nagyon szorult helyzetbe került. Az orosz válasz az volt, hogy ezt a vezetéket ki lehet javítani – mondta pár napja az orosz miniszterelnök-helyettes. A krími híd szimbolikus jelentőségű, összeköti Oroszországot a Krímmel, és ezen keresztül áramlik minden. Az üzemanyag, a fegyver, a lőszer, az élőerő a harcoló alakulatokhoz. Ezt most felrobbantották. Putyin közölte, hogy ez az ukrán titkosszolgálat műve volt, ez vagy igaz, vagy nem. A tény az, hogy Zelenszkij hiába ad bármilyen interjúkat, ma már egyre több nyugati ország meg akar állapodni Oroszországgal – Zelenszkij nélkül.

A CIA előre tudta a támadás pontos dátumát

Fotó: Sky News

– Mit gondol, az orosz elnök miért indított háborút Ukrajna ellen?

– Gyakorlatilag az oroszok azt mondták, hogy elértek egy vörös vonalhoz. Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Kezdjük azonban kicsit korábbról. Nézzük, mik az előzmények. Az előzmény az, hogy Koszovót kiszakították Jugoszláviából – én ebben az időszakban pont a NATO-ban tanultam. Szóval a koszovói helyzet kapcsán azt mondta a Nyugat, hogy egy nép önrendelkezési joga fontosabb, mint a fennálló államhatárok, mire az oroszok azt mondták, hogy ezt ők is megjegyzik, mire a Nyugat azt felelte, hogy ez egyszeri és megismételhetetlen. Egyszeri és megismételhetetlen a politikában nem létezik. Ugyanúgy, ahogy a Nyugat Koszovót kiszakította 1999-ben, az oroszok kiszakították 2014-ben a Krímet puskalövés nélkül. Tudják az oroszok, hogy fölöttük ott vannak amerikai műholdak, ezért írógéppel írják és futárok viszik az üzeneteket, és nem lehet lehallgatni őket. Visszatérve a mostani helyzethez: a CIA számtalan támadási dátumról szerzett tudomást. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség többek között a háború lehetséges időpontjának nevezte meg február 22-ét. Ezek után Vlagyimir Putyin megijedt, mert valójában tényleg február 22-én akarta elindítani a támadást. Az orosz elnök ezért úgy döntött, hogy csak két nappal később kezdik el a háborút, ezzel azonban összezavarta a saját tábornokait. Mi volt az orosz cél? Kilencnapos háború: két nap alatt Kijevet elfoglalni, négy fő irányból támadni, Zelenszkijt és egész körét elfogni, és átvinni orosz területre. Mi a tény? Az orosz csapatok Kijev előtt vereséget szenvedtek. A vereség azt jelenti, hogy nem voltak felkészítve a csapatok. A harckocsik nem tudták menetből elfoglalni Kijevet. Az ukrán deszantosok valamennyi orosz katonát megöltek, és elkezdődött a háború új korszaka. Az én megítélésem, hogy Putyin stratégiailag hibázott, Zelenszkij népszerűsége 10 százalékon volt február 24-én. Az ország a gazdasági összeomlás szélén állt. Ha nem támadnak az oroszok, Ukrajna szétesik. Tehát egy őrületes hibát követtek el. Zelenszkijt az egekbe emelték, és Ukrajnában megszületett egy olyan új, oroszellenes nacionalizmus, amit ma már nagyon nehéz kezelni, tehát az orosz stratégia téves volt.

Vlagyimir Putyin kilencnaposra tervezte a háborút

Fotó: Grigory Sysoev/Sputnyik/AFP

– Ukrán lapértesülések szerint puccs készül Putyin ellen. Ön szerint van ennek valóságalapja?

– A brit titkosszolgálat naponta közzéteszi jelentéseit, akik nyilatkoznak, azok olyan titkosszolgálati vezetők, akik 15 éve nyugdíjba vonultak, tehát semmilyen súlyuk nincs. Nyilvánvaló, hogy Ukrajna mindent megtesz, hogy Putyint megbuktassa. Ennél a helyzet összetettebb. Ma az oligarchák félnek, mert Nyugaton a vagyonukat befagyasztották, aki a legkisebb mértékben ellentmond Putyinnak, azt látjuk, hogy meghal, kiesik a saját hajójából, kiesik a kórház negyedik emeleti ablakából. Azt mondom hónapok óta, hogy Putyint az orosz nép nem tudja megbuktatni, mert nincs abban a helyzetben. Putyint csak a saját belső köre, a gazdasági, politikai, katonai elit tudja megbuktatni. Tehát ez egy nagyon összetett helyzet. A CIA ott van Moszkvában, nyilván ezt is felügyelik.