Mit gondolnak Gyurcsány-árnyékkormányáról a magyarok?

A baloldal áprilisi választási vereségét követően Gyurcsány Ferenc hónapokon keresztül hangoztatta, hogy pártja „készülődik", majd szeptemberben Gyurcsányné bejelentette, hogy árnyékkormányt alakít. Az árnyékkormányzás – melynek sem érdemi politikai hagyományai, sem közjogi alapjai nincsenek Magyarországon – alapvető célja az lenne, hogy a választók számára elfogadható alternatívát kínáljon a regnáló kormányzattal szemben, illetve, hogy bizonyítsa a testületben részt vevő politikusok kormányzóképességét. A Századvég októberi közvélemény-kutatása felmérte, hogy a magyarok mit gondolnak Gyurcsányné és Gyurcsány Ferenc pártjának árnyékkormányáról.

Fontos leszögezni, hogy Gyurcsány Ferenc politikájának alappillérei, valamint a kormányzásról, a közügyek viteléről alkotott elképzelései már 2010 előtt, a szocialista-liberális kormány regnálásának éveiben világossá váltak, így a gyurcsányi alternatíva az árnyékkormány működésétől függetlenül is pontosan körvonalazható. A szóban forgó időszakban a baloldali politika – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – jelentős gazdasági visszaeséshez, elszabaduló munkanélküliséghez, adó- és járulékemelésekhez, illetve a 13. havi nyugdíj és fizetés elvonásához vezetett. Ugyan Gyurcsány 2005-ben ötéves adócsökkentési programot hirdetett meg (melyet akkori pártja, az MSZP 2006-os választási programja is megerősített) a balliberális erők mégis:

• eltörölték a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében,
• bevezették a vizitdíjat, a kórházi napidíjat, a felsőoktatási tandíjat,
• brutális ÁFA-emelést hajtottak végre,
• valamint csökkentették a táppénz összegét, illetve befagyasztották a családi pótlékot.

Világosan látható, hogy a jóléti intézkedésekre, illetve a gazdaság fellendítésére vonatkozó gyurcsányi víziókat – a baloldal hatalomra kerülése esetén – súlyos lakossági megszorítások, a kedvezmények megvonása, adóemelés és újabb közterhek bevezetése követi. Aggályos továbbá, hogy Gyurcsány felesége és Gyurcsány Ferenc az árnyékkormány felállítása során a személyi folytonosság biztosítására is ügyelt, több olyan politikusnak is „árnyékpozíciót" juttatva, akik a 2010 előtti bukott baloldali politika emblematikus alakjai voltak. Vadai Ágnes, Varju László, Oláh Lajos és Arató Gergely nem pusztán az árnyékkormány miniszterei, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején államtitkári pozícióban hajtották végre a jelenlegi DK-vezér politikai akaratát.

FORRÁS: SZÁZADVÉG

A választók támogatása nélkül „árnyékkormányozna" a Gyurcsány-párt

Hangsúlyoznunk kell, hogy április 3-án a hatpárti baloldali összefogás – melynek megkérdőjelezhetetlen vezető ereje a Gyurcsány Ferenc pártja volt – súlyos választási vereséget szenvedett, a magyarok elsöprő többsége nemet mondott a balliberális tömb politikai ajánlatára. Valószínűsíthető, hogy a volt kormányfő az árnyékkormány megalakításával – a baloldali szavazóbázis bővítésének szándéka mellett – a szövetséges balliberális pártoknak is üzenni kívánt. Gyurcsány Ferenc a korábbi választási partnereit tudatosan hagyta ki a testületből, egyértelművé téve ezzel, hogy a Gyurcsány-párt immár nyíltan magának követeli a kezdeményezés jogát a baloldalon.

EZZEL PÁRHUZAMOSAN KIJELENTHETŐ, HOGY A GYURCSÁNY NEVÉVEL FÉMJELZETT POLITIKA VÁLASZTÓI MEGÍTÉLÉSE AZ ELMÚLT HÓNAPOKBAN NEM VÁLTOZOTT, AZ ÁRNYÉKKORMÁNY FELÁLLÍTÁSA NEM HOZOTT ÁTTÖRÉST.A Századvég októberi kutatása szerint a magyarok közel háromnegyede (71 százaléka) inkább kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg Gyurcsányné és Gyurcsány Ferenc árnyékkormányáról, míg a testületről pozitívan nyilatkozók aránya 22 százalékra tehető. Ennek tükrében megállapítható, hogy az árnyékkormány megalakítása politikai kudarc: Gyurcsány felesége és Gyurcsány Ferenc sem az általuk kínált politikai alternatíva hitelességéről, sem a kormányzóképességükről nem tudták meggyőzni a magyarok döntő többségét. Másképpen fogalmazva a baloldali árnyékkormány mögül nem pusztán a választók formális felhatalmazása, hanem a lakosság szimpátiája és bizalma is hiányzik.

A baloldalnak nem számítanak a magyar érdekek, és az árnyékkormány felállításával azt a hamis illúziót akarják kelteni, hogy megfelelő alternatívát nyújtanak a jelenlegi kormánnyal szemben, azonban ezt is el tudták rontani – mondta Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban. A Századvég Alapítvány jogi szakértője kifejtette, mi áll a háttérben, és mit akar a baloldal.

A Századvég jogi szakértője elmondta, hogy az árnyékkormány ötlete a magyar baloldalon sem új, egyszer már megcsinálták, rosszul. Most pedig még nevetségesebbre sikerült.

"A politikai baloldal már 2018 márciusában próbálkozott hasonlóval, akkor is sokan Gyurcsány Ferenc láthatatlan kezét vélték felfedezni a kiválasztási folyamatok során. Egyetlen szocialista politikus sem fért be akkor Karácsony Gergely árnyékkormányába, holott az akkori zuglói polgármester az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjeként indult. A '98-as árnyék-kabinetben Andor László a foglalkoztatásért, Ámon Ada a környezetügyért, Daróczi Gábor az oktatásért, Hegyesiné Orsós Éva a szociális területért, Komáromi Zoltán az egészségügyért, Mellár Tamás a pénzügyekért, Wittinghoff Tamás pedig az önkormányzatokért volt felelős.

A választási vereség ellenére három személy neve Gyurcsányné árnyékkormányában is felbukkan, ami erősíti a korábbi gyurcsányi háttérmunkát, és azt, hogy semmilyen új ötletük nincs, hiszen egy hasonló összetételű Gyurcsány-árnyékkormány már súlyos választási vereséget szenvedett."

Ifj. Lomiczi Zoltán szerint további párhuzam a tragikusan rossz időzítés, előbbi közvetlenül egy kétharmados bukást megelőzően, a másik pedig hasonlóan rövid időn belül egy ugyanolyan vereséget követően állt fel.

Gyurcsányék most a felesége vezetésével akarnak visszakapaszkodni a hatalomba.

FORRÁS: MTI/KOVÁCS ANIKÓ

"A köznyelvben csak dollárbaloldalnak nevezett ellenzék, a megnevezésnek megfelelően

AZ ÁPRILISI BUKÁST KÖVETŐEN JELENTŐS TARTOZÁST HALMOZHATOTT FEL A KÜLFÖLDI KAMPÁNYDONOROK IRÁNYÁBA.

Az ilyen típusú kijelentéseket arra lehet alapozni, hogy a volt ellenzéki közös miniszterelnök-jelölt közlése szerint június közepén is érkezett hozzájuk több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból" - emlékeztet az alkotmányjogász Márki-Zay Péter nyilatkozatára,amely szerint  „ennek segítségével tudtuk kifizetni a kampány utolsó számláit"

Az adományozói (és vélhetően kampányfinanszírozási) háttér átláthatóság tekintetében erősen kérdéses, mint ahogy az is, hogy a feltételezett donor belenyugszik-e az ismételt pénzügyi fiaskóba. Amennyiben ez nem így történik, bármilyen baloldali mozgást egyfajta törlesztésként, vagy pótmunkaként is felfoghatunk

- mondta.

Az árnyékkormány névsora nevetségesen színvonaltalan. Komáromi Zoltán már 2008-ban is a vizitdíj mellett kampányolt és most is kórházakat akar bezárni, így felel az egészségügyért, a gazdaságért felelős Dávid Ferenc pedig elutasítja a rezsicsökkentést, támadja az árstopokat és megszüntetné a minimálbért. Mi lenne, ha ők kerülnének hatalomra, - kérdeztük ifj. Lomnici Zoltánt.

"A DK egészségpolitikusa már lassan egy évtizede aktívan tevékenykedik a politikai színtéren. 2014-ben részt vett mindhárom kampányban, ahol ő volt a felelős az ellenzéki pártok egészségügyi programjainak összehangolásáért.

A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY IDEJÉN, EGYESEK SZERINT SZAKMAISÁGÁT HÁTTÉRBE, POLITIKAILAG MOTIVÁLTSÁGÁT MEG ANNÁL INKÁBB ELŐTÉRBE HELYEZVE HERGELT A KELETI VAKCINÁK ELLEN, NYILVÁNOSAN AZ ORSZÁG LEZÁRÁSÁNAK, ILLETVE KOLLEKTÍV KÓRHÁZBEZÁRÁSOK GONDOLATÁVAL JÁTSZOTT EL.

Nem véletlen, hogy ennek köszönhetően került be Karácsony Gergely említett árnyékkormányába is. Minden jel szerint a Brüsszelből érkező egységes elvárások, parancsok hazai viszonylatban történő konvertálása „jó kezekben" lenne Komáromi Zoltánnál" - kezdte a választ.

Gyurcsányék gazdasági árnyékminiszteréről pedig ezt mondta: "azzal, hogy számtalanszor kiállt a piac mindenhatósága mellett, elítélte az állami beavatkozást, és rendszeresen kritikával illette a különböző árkedvezményeket, hasonló politikát képvisel, mint 2009-ig a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok. Erről úgy írt korábban Gazdag László baloldali közgazdász, hogyegy ultraliberális, embertelen, szélsőjobboldali gazdaságpolitika jellemezte a szocialista-liberális koalíciót.Leértékelés és infláció, életszínvonal-csökkenés, a vagyoni és jövedelmi polarizáció felerősödése. Ez bizony szélsőjobb gazdaságpolitika, a chilei Pinochet rezsim első korszakának (1973–1979) „lekopírozása" volt nálunk"