Megerősítik a határt védő kerítést

Megerősítik a határvédő kerítést a szerb–magyar szakaszon, és noha Magyarország ezzel Európa biztonságát óvja, a kerítésépítés 600 milliárd forintos költségét nem téríti meg az Európai Unió – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Röszkén.

A politikus a határzárnál tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, azért egyre magasabb a határt védő kerítés, hogy Európán belül ne legyen belső határellenőrzés.

Ha itt nem lenne határvédelem, Európa számtalan országában belső határellenőrzést vezetnének be, ami nemcsak utazási kényelmetlenséget jelentene, de az európai gazdaság számára is visszalépést okozna.

A magyar–szerb határon Európa és az európai emberek biztonságát védik, ennek ellenére az Európai Unió az ehhez kapcsolódó költségek 2 százalékát sem fizette ki Magyarországnak. Jelen pillanatban Magyarország nettó befizetője az uniónak, mivel minden befizetési kötelezettségét teljesíti, ugyanakkor az EU különböző eljárásokat indítva akadályozza, hogy a nekünk járó forrásokat megkapjuk – hangsúlyozta az államtitkár.

„Magyarország a kerítés felépítésével, megerősítésével tulajdonképpen hitelt nyújt Európának, és elvárná, hogy a költségek legalább felét az EU állja”

– mondta Rétvári Bence.

Amikor arról beszélnek, hogy szolidaritásra van szükség az Európai Unión belül, akkor ez nem jelentheti a migránsok szétosztását valamilyen kvóta alapján vagy a nemzetiségi viszonyok megváltoztatását. Azt kell jelentse, hogy a határvédelem költségeit ne csak a magyar adófizetők pénzéből biztosítsuk – szögezte le az államtitkár.

Hozzátette:

„Jó lenne ha Európa törlesztené adósságát.”

A határvédelem megerősítéséről Rétvári Bence elmondta, a magyar–szerb határszakaszon a kerítés első sorát egy úgynevezett hattyúnyak felhelyezésével, illetve az elé elhelyezett gyors telepítésű drótakadállyal erősítik meg. Ezzel megnehezítik, hogy a migránsok létrát támasszanak a kerítésnek, amely az utóbbi időben a hátársértők jellemző módszerévé vált.

A büntetés-végrehajtás által irányított munkában jelenleg naponta mintegy kétszáz fogvatartott vesz részt, ez a létszám rövidesen kétszázhatvanra bővül – tudatta a politikus.

A tavalyi 122 ezerrel és a tavaly előtti 46 ezerrel szemben idén eddig mintegy 229 ezer volt az elfogott és visszaküldött migránsok száma. Ezzel párhuzamosan egyre agresszívebbé válnak a migránsok és főleg az embercsempészek. Nem működnek együtt a határt védőkkel, hanem fizikailag felveszik a küzdelmet, dobálják vagy csúzlival támadják őket – közölte Rétvári Bence.

Az embercsempészek szervezettségét mutatja, hogy olykor „terheléses támadás” alá vetik a magyar határt, egymástól több kilométeres távolságban nagyobb csoportok próbálkoznak meg átjutni a határon, hogy ezzel osszák meg az erőket – mondta.

„A Szegedi Fegyház és Börtönben már 20 százalék felett van az embercsempészek aránya, ami országosan 10 százalék. A 2500 embercsempész fogva tartása évente mintegy 3 milliárd forintos többletköltséget jelent”

– mondta az államtitkár.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő leszögezte, a migráció veszélye és az ebből fakadó kockázatok olyan jelentősek, hogy az elhárításuk továbbra is a kormány első számú feladatai közé tartozik.

„Magyarország az elsők között merte kimondani azt, amit európaiak millió gondolnak: nem kér az illegális bevándorlásból, nem szeretne bűnözést, no-go zónákat a városokban, párhuzamos társadalmakat”

– mondta.

Magyar és külföldi politikusok nevezték fölöslegeseken és károsnak a határvédelem érdekében tett magyar intézkedéséket. Ma már viszont azzal szembesülünk, hogy nemcsak országok sora követte a magyar példát, hanem el is ismerik azt – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra.

A kormányszóvivő úgy fogalmazott, az illegális migráció okozta kihívások az elmúlt években nőttek. Az év elejéhez képest háromszorosára nőtt az illegális betörések száma, több mint 200 ezer határsértő próbálkozott eddig idén. Október közepéig 1531 embercsempésszel szemben indult eljárás. A migránsok egyre erőszakosabbá is váltak, nemcsak a kerítést rongálják meg, idén már több mint kétszáz határt védő személy ellen indítottak támadást.

Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta, a határt védő kerítés nem elválaszt, hanem éppen a keresztény Európa egységét biztosítja.

„A kormány soha nem fogja elfelejteni azt a célját, hogy Magyarország legyen Európa legbiztonságosabb országa”

– tette hozzá.

Két napja egy ember meghalt, amikor felborult egy illegális bevándorlókat szállító autó Balástyánál. A jármű nem állt meg a rendőrök jelzésére, ezután hajtottak az árokba, a georgiai sofőr elmenekült. Tízen megsérültek a balesetben, egyikük súlyosan. Az embercsempészek folyamatosan próbálják Magyarországra juttatni a migránsokat. Csak kedden mintegy 1300 bevándorlóval szemben kellett intézkedniük a hatóságoknak. Idén október közepéig 225 ezer embert fogtak el tiltott határátlépés közben, míg tavaly 122 ezret egész évben – hangzott el az M1 Híradóban.

Szerdára virradó éjjel ködös időben, rossz látási viszonyok között árokba hajtott egy illegális bevándorlókat szállító terepjáró a Csongrád- Csanád megyei Balástyánál. A balesetben a jármű teljesen összeroncsolódott. A rendőrség tájékoztatása szerint a magyar rendszámú terepjáró sofőrje elvesztette uralmát a járműve felett és felborult. Többen megsérültek, egy ember a helyszínen életét vesztette.

„Sajnos ezek az események az egész balkáni útvonalon és Magyarországon is elég gyakoriak” – fogalmazott Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en.

A baleset kapcsán elmondta, hogy egy magyar rendszámú terepjáróban tíznél több migráns utazott. A rendőri felszólításra nem állt meg a sofőr, ezért üldözni kezdték az autót és akkor árokba sodródott a terepjáró. Néhányan megsérültek, egy migráns meghalt, a sofőr pedig elmenekült a helyszínről, az ő felkutatása zajlik jelenleg.

Bármilyen veszélyes is az út, sokan nem adják fel: az illegális bevándorlók eltökélt célja, hogy bármi áron, de átjussanak a magyar határon, amelynek közvetlen közelében most is tömegek várakoznak.

Tömegesen próbálkoznak a szerb–magyar határon

Több száz migráns vette birtokba a szerbiai Horgos melletti területet. Bevallásuk szerint folyamatosan próbálkoznak, addig, amíg át nem jutnak a határon.

„Addig maradok itt Szerbiában, amíg el nem jutok Európába. Ez az egyik legfontosabb állomáshelyünk. Innen már gyalog megyünk a magyar határig. Nagyon nehéz átjutni a kerítésen. Többször is megpróbálunk átszökni, ha kell. Ha nem járok itt sikerrel, akkor megpróbálkozom a román határnál is” – mondta az egyik migráns.

A lakosság életét is folyamatosan nehezíti az illegális migránsok tömeges jelenléte. A helyiek arra panaszkodnak, hogy a migránsok az elhagyott épületeket is egymás után törik fel, a közbiztonság pedig egyre rosszabb.

A magyar határ folyamatos nyomás alatt áll. Egyre többen kísérlik meg az illegális határátlépést, számuk idén eddig már a 220 ezret is meghaladta, ami csaknem kétszer annyi, mint tavaly egész évben.

Idén október közepéig 225 ezer embert fogtak el tiltott határátlépés közben, míg tavaly ez a szám egész évben 122 ezer volt – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György azt mondta, a szerb-magyar határ térségében feltorlódtak az illegális határátlépők, mert a magyar határt nagyon szigorúan őrzik.

„Itt megakadnak és mindenféle kísérleteket hajtanak végre a sikeres átjutás érdekében” – fogalmazott. Mint mondta, előfordul, hogy a migránsok fegyverrel fenyegetőznek, rongálnak és nagy csoportban próbálnak átjutni a határon.

Szólt arról is, hogy jelenleg több mint 3,7 millió regisztrált menekült van Törökországban, de azt megbecsülni sem lehet, hogy mennyien lehetnek ott illegálisan.

Bakondi György szavai szerint az utóbbi években jelentősen nőtt az Iránból, Afganisztánból, Indiából, Pakisztánból és Nepálból érkezők száma.

Hozzátette: a migrációs csomópont áttevődött a görög zöldhatárra, majd innen Bulgárián, Észak-Macedónián és Szerbián keresztül érkeznek az emberek a magyar határhoz.

A magyar kerítésnek van egy bizonyos terelő hatása, amit erősített az, hogy Szlovéniában elbontják a kerítést – mondta, hozzátéve, hogy ugyanakkor az embercsempészek továbbra is a magyar határon próbálják átjuttatni a migránsokat.

Bakondi György az M1 reggeli műsorában elmondta azt is, hogy a magyar-szerb határon osztrák, cseh, szlovák és török rendőrök is segítik magyar kollégáik munkáját.

Hangsúlyozta, úgy tűnik, egyre több ország ismeri fel, hogy az Európai Unió súlyosan elhibázott migrációs politikájával szemben, a szétosztást sürgető kvóták helyett a határok őrizetére kell hangsúlyt fektetni.

Saját otthonukként használják már a migránsok az elhagyatott házakat a Vajdaságban. Királyhalomnál alig akad már olyan egykori mezőgazdasági birtok, amelyet ne vettek volna át az illegális bevándorlók.

A környező erdőt és a tópartot is megszállták és hatalmas szemetet hagynak maguk után.

Egyre többen jönnek. A déli határ szerb oldalán, a határkerítéstől alig száz méterre hétről hétre nagyobb a mozgás. Az illegális bevándorlók éjszakánként innen indulnak el, hogy megpróbáljanak átjutni Magyarországra. Tudják, hogy ez nem könnyű, de mégsem adják fel.

„Illegálisan akarjuk átlépni a magyar határt. Tudjuk, hogy erősen védik, de akkor is megyünk” – mondta egy migráns a Híradónak.

Szakértők évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a tömeg szinte csak fiatal férfiakból áll, akik harci tapasztalattal is rendelkezhetnek. Az M1-nek most egy fiatal férfi bevallotta, hogy ő katonaként szolgált, mielőtt eljött Afganisztánból.

„Katona voltam, Afganisztánban. De elmenekültem a tálibok elől. Azért vagyunk itt, hogy eljussunk Európába. Én Németországba tartok” – mondta ez a férfi, aki harci tapasztalata ellenére is menekültstátuszt akar kapni Nyugat-Európában.

A helyiek félnek. Azt mondják, nem egy esetben okoztak már komoly károkat a migránsok a környéken.

Folyamatos nyomás alatt van a déli határ – erről a Migrációkutató Intézet kutatója beszélt a Kossuth Rádióban. Tóth Klaudia szerint ahogy nő a nyomás, úgy emelkedik a halálesetek száma is.

Tavaly óta 5600 migráns vesztette életét a szárazföldi vagy a tengeri útvonalon. 2014 óta pedig már csaknem harmincezer ember halt meg útközben.

A szakértő szerint amíg nem születik meg az európai migrációs paktum, addig nem lesz változás a migrációs fronton.

„Az Európai Unió nyilván még nem fogadta el a közös európai migrációs paktumot, és vélhetően eddig nem is lesz egyfajta stop sem a Közel-Kelet országaiból sem, az afrikai térségből és hát ugye az NGO-hajók azért töretlenül szállítják a máltai vagy az olasz, vagy a spanyol partokra az embereket, úgyhogy ez mind- mind összekapcsolódik azzal, hogy hány halálos áldozattal számolhatunk a jövőben is” – fogalmazott Tóth Klaudia.

Csak idén már több, mint 220 ezer illegális migránst fogtak el a hatóságok Magyarországon és 1500 embercsempész ellen indult eljárás. Mostanra minden tizedik fogvatartott embercsempészés miatt ül a magyar börtönökben. Ellátásuk becslések szerint hárommilliárd forintba kerül évente a magyar államnak.

A területi biztonságra vonatkozó európai és olasz jogszabályok megsértésére hivatkozva veszélyesnek nyilvánította a Földközi-tengeren tevékeny, nem kormányzati (NGO-) szervezetek által működtetett hajókat Matteo Piantedosi, az új olasz jobboldali kormány belügyminisztere, aki egy keddi rendelettel nemet mondott az Ocean Viking és a Humanity1 nevű NGO-hajók kikötésére.

A nyilvános rendelkezést az olasz rendfenntartó erőknek és a kikötői kapitányságoknak címezték. Norvégia és Németország diplomáciai képviselete is megkapta, mivel a két hajó azon országok felségjelzését viseli.

Matteo Piantedosi szerint a jelenleg a Földközi-tengeren tartózkodó Ocean Viking és a Humanity1 tevékenysége „nincs összhangban az európai és az olasz jogszabályokkal, ami a biztonságot és a határok védelmét illeti, valamint az illegális bevándorlás elleni fellépést”.

A rendelkezés szerint az ENSZ tengerjogi egyezményének értelmében a belügyminiszter fenntartja magának a jogot, hogy megtiltsa a két hajó belépését az olaszországi felségvizekre,

a nemzetbiztonság védelmére hivatkozva. A tengerjogi egyezmény szerint a hajók beléphetnek más állam vizeire, ha az nem veszélyezteti az adott ország biztonságát. Matteo Piantedosi első rendelkezéséről van szó a tárca élén.

A prefektusból lett belügyminiszter 2018 és 2019 között az előző tárcavezető, Matteo Salvini kabinetfőnöke volt, egyik szerzője annak a migrációs-biztonsági törvénycsomagnak, amely megtiltotta a nem kormányzati szervezetek hajóinak kikötését. Ugyanilyen rendelkezést Matteo Salvini is kiadott 2019 márciusában.

A Giorgia Meloni vezette kormány beiktatása óta az Ocean Viking és a Humanity1 a két első civilhajó, mely Olaszország partjai felé tarthat. Az Ocean Viking az SOS Méditerranée francia szervezet hajója, a Humanity1-et a német SOS Humanity működteti.

Mindkét hajó Líbia partjainál tartózkodik: az első eddig 73, a második 45 embert vett fel fedélzetére. Egyelőre nem indultak el Olaszország irányába, és nem kértek kikötési engedélyt. A földközi-tengeri migrációs áramlatot figyelő Alarm Phone adatai szerint közel ezernégyszáz migráns szorul segítségre Líbia partjainál.

A kikötők esetleges megnyitása az infrastrukturális minisztérium hatáskörébe tartozik, amelyet az új kormányban Matteo Salvini vezet.

A parti őrség parancsnokával, Nicola Carlone tengernaggyal tartott találkozóját követően Salvini a közösségi oldalára bejegyezte, hogy „visszaállítják a határok ellenőrzését”.

Giorgia Meloni miniszterelnök keddi parlamenti beszédében hangoztatta: nem vitatja a háború és üldözés elől menekülők jogait, de ne az emberkereskedők válasszák ki, ki léphet be Olaszországba. „Olaszországba nem lehet törvénytelenül belépni, meg kell állítani az illegális indulásokat, megtörve a földközi-tengeri emberkereskedelmet” – jelentette ki.

Matteo Piantedosi szerint a kormányfő helyes irányt mutatott. A belügyminiszter úgy vélte, gyakran a humanitárius segítség hangsúlyozása háttérbe szorítja a törvények tiszteletben tartását, miközben mindkettőre szükség van: „a migráció ellenőrzése megelőzi az indulásokat, megelőzi a tengerbe vesző emberek halálát, emberségre és szigorra is szükség van”.

Matteo Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke (Cei) úgy reagált, hogy nemcsak biztonságra, emberségre is szükség van. Hozzátette: „a falak nem garantálják a biztonságot, csak komplikálják”.

Az olasz parti őrség kedden négyszáz embernek sietett a segítségére,

Lampedusa szigetén pedig ötszázan kötöttek ki, közöttük két csecsemő, aki az átkelésben veszítette életét. A sziget háromszázötven fős migránstáborában ismét több mint ezren vannak.

Szerdán újul meg automatikusan a 2017-ben kötött olasz-líbiai megállapodás, melynek értelmében Róma finanszírozza az észak-afrikai országot a kivándorlók „visszatartásában”, ami a gyakorlatban a Líbián áthaladó migránsok bebörtönzését jelenti. Negyven olasz és külföldi civil szervezet tiltakozott a megállapodás megújítása ellen.