Már Olaszország sem kap gázt a Gazpromtól

A Gazprom szombaton felfüggesztette a gázszállítást Ausztrián keresztül Olaszországba, ugyanis az oroszok szerint az osztrákok nem erősítették meg a szállítási mennyiségeket. Ez azt jelenti, hogy az októberi gázmennyiség már biztos, hogy nem érkezik meg időben Itáliába. Az olasz energiaszolgáltató felvette a kapcsolatot a Gazprommal és azt írták: keresik a megoldást a szállítások mielőbbi megindítására – számolt be az M1 Híradó.

Mától felfüggesztjük a gázszállítást Ausztrián keresztül Olaszországba, mert az osztrák hálózatüzemeltető nem erősítette meg a szállítási mennyiségeket, így Ausztrián keresztül lehetetlen gázt szállítani – közölte a Gazprom szombaton.

Az orosz energetikai óriásvállalat a döntést az Ausztriában életbe lépett új szabályozással indokolja és azt írta: Olaszországgal közösen dolgozik a megoldáson.

Az olasz energiavállalat azonban már az orosz bejelentés előtt jelezte, hogy nem érkezett meg a Gazpromtól várt októberi gázmennyiség Ausztria felől, vagyis szombattól nincs betáplálás Oroszország irányából.

Az olasz energiavállalat közölte: felvette a kapcsolatot a Gazprommal, hogy újra indulhasson a szállítás. Sajtóhírek szerint az olasz vállalat azt is közölte, hogy Ausztriába továbbra is érkezik gáz a vezetéken.

A most elzárt vezeték Oroszországból indulva Ukrajnán, Szlovákián és Ausztrián is áthalad, így szállít gázt Olaszországba. A vezeték Tarvisionál lép be olasz területre, az ottani központban osztják szét és továbbítják a gázt Olaszország többi területére.

Az orosz-ukrán háború kitörése előtt

Moszkva az olasz gázigény negyven százalékát biztosította, nyáron viszont ez huszonöt százalékra csökkent.

Az energiaválságról és az orosz gázszállítások leállásáról is beszélt a megválasztott olasz kormányfő Milánóban. Giorgia Meloni azt mondta: az emelkedő energiaárak közepette az olasz érdekeket kell előtérbe helyezni.

„Olaszországnak vissza kell térnie ahhoz, hogy a nemzeti érdekeinek védelmével kezdje, ha közös megoldásokat keres”

– mondta Giorgia Meloni.

Az orosz gázszállítások felfüggesztése akár üzenet is lehet az új olasz kormánynak – erről az Oxfordi Egyetem kutatója beszélt az M1-en. Christopher Davis szerint elképzelhető, hogy Oroszországnak valóban vannak technikai problémái, de az sem kizárt, hogy Moszkva ezzel üzenni akar.

Szakértők arról beszélnek: sorra jönnek a hírek a meghibásodásokról és elzárásokról, az orosz gáz pedig egyre kevesebb európai országba jut el. Elemzők szerint ebből is látszik, hogy

az uniónak nem lett volna szabad a szankciókat bevezetnie.

„Azt mondhatjuk, hogy igazából a saját szankcióink ütnek vissza, ezen keresztül, hiszen azért nem kapunk gázt, mert mi nem szállítunk olyan alkatrészeket, amik kellenek ehhez a tranzakcióhoz” –mondta Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

A szakértő hozzátette: a szankciók miatt magasak az energiaköltségek, ami lassítja az unió növekedését, így a háború esetleges befejezése után sem várható gyors gazdasági helyreállás.

Egymásra mutogat a nyugati és a keleti oldal, hogy ki idézte elő az Oroszországból Németországba irányuló Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetékek szivárgását. A Balti-tengeren futó gázvezetékeken három helyen is szivárgást észleltek kedden, csütörtökre pedig már egy negyedik sérülést is azonosítottak a hatóságok. A Dánia és Svédország gazdasági övezetéhez közel fekvő területet vizsgálva a földrengéskutatók több lökéshullámot is észleltek a vezetékek megsérülésének idején, amelyek kapcsán viszont kizárták a földmozgást, mint tényezőt. Szerdára a szakértők már arról beszéltek, hogy nagy valószínűséggel a gázvezetékeket ért robbanás felelős a szivárgásért, amely katonai szabotázst feltételez. Hogy kinek állhatott érdekében tönkre tenni az üzembe nem helyezett egyik, és az alig működő másik orosz vezetéket, arról teljesen ellentmondó álláspontot közöl az amerikai CNN és az Asia Times is.

Az orosz energiahordozók európai behozatalának kérdése az egyik legkomolyabb és érzékenyebb pont az ukrajnai háború kitörése óta az orosz-európai kapcsolatokban. Mint ismert, a háború kitörésekor a német kormány bejelentette, hogy nem engedélyezi az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését, az Északi Áramlat 1 vezeték körül pedig idén szeptemberre olyannyira megromlott a kereskedelmi partnerek viszonya, hogy az orosz állami tulajdonú Gazprom vállalat már csupán az eredeti kapacitás 10 százalékáig biztosította a gázszállítást.

Habár a német ipar a háború kitörése előttig 40 százalékban orosz energiahordozókkal működött, az elmúlt hét hónapban jelentősen visszaesett a felek közötti kereskedelem, a megüresedett helyeket pedig más országok vállalatai (például az USA vagy Norvégia) igyekeznek betölteni, a háború miatt „felrobbant” energiaárak révén jelentős extraprofitot elkönyvelve.

Hogy most kinek állhatott érdekében tönkre tenni az üzembe nem helyezett egyik, és az alig működő másik orosz vezetéket, arról teljesen ellentmondó álláspontot közöl az amerikai CNN és az Asia Times is.

A nyugati álláspont

A CNN amerikai hírügynökség arról számolt be, hogy európai biztonsági tisztviselők hétfőn és kedden az orosz haditengerészet hajóit észlelték az Északi Áramlat csővezetékeinek közelében. A források azt valószínűsítik, hogy az orosz hadihajóknak közük lehetett a gázvezetékeket ért robbanásokhoz. Ugyanakkor egy dán katonai tisztviselőt idézve a cikk megjegyzi: az orosz hadihajók folyamatosan jelen vannak a térségben, ebből adódóan pedig a jelenlétükből nem vonható le közvetlenül az a következtetés, hogy felelősek lennének a gázvezetékek megrongálásáért.

„Minden héten látjuk őket. Az elmúlt években fokozódott az orosz katonai jelenlét a Balti-tengeren, gyakran tesztelik országunk katonai éberségét is tengeren és levegőben egyaránt.”

– nyilatkozta a tisztségviselő.

A CNN ugyanakkor kiemelte, bár az amerikai tisztviselők nem kívánták kommentálni az orosz hadihajók jelenlétével kapcsolatos találgatásokat, meg nem nevezett amerikai szakértőkre hivatkozva úgy vélik, az orosz haderő rendelkezik olyan képességgel, amely kivitelezhet célzott támadást a tenger mélyén.

Dánia és Svédország is vizsgálja az esetet

A portál arra is kitért, hogy mind Dánia, mind Svédország nyomozást folytat az ügyben, azonban a helyszíni szemle még nem történt meg, a vizsgálat pedig hetekig is eltarthat. Egyelőre a csövekben lévő nyomás nehezíti a szivárgás helyének megközelítését.

A CNN felidézte, hogy Dánia és Svédország miniszterelnökei kedden arról számoltak be nyilvánosan, hogy a szivárgások valószínűleg szándékos beavatkozás következményei, nem pedig meghibásodás vagy baleset okozta őket. A svéd biztonsági szolgálat pedig szerdán már arról adott ki közleményt, hogy nem zárható ki, hogy „idegen hatalom áll a háttérben.”

A CNN idézte Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának kedd esti Twitter-bejegyzését is, aki úgy vélekedett, hogy szabotázsnak tűnik az eset. Ugyanakkor a lap kiemelte, hogy jelenleg senki sem tudja, hogy ki áll a háttérben. Mint írták, az oroszok tagadják, hogy közük lenne az esethez. A Kreml szóvivője „ostobának és abszurdnak” nevezte a vádat.

A hírügynökség felidézte, hogy az amerikai oldalon továbbra is Oroszországot tekintik fő gyanúsítottnak.

„Nehéz elképzelni, hogy a régióban más szereplők rendelkeznének olyan képességekkel és érdekkel, hogy végrehajtsanak egy ilyen műveletet” – ezen a véleményen van az idézett dán katonai tisztviselő is.

Az amerikaiak szerint pedig az is gyanús, hogy Oroszország kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését a megsérült vezeték ügyében, ami azért feltűnő, mert az eddigi tapasztalataik alapján Oroszország nem elég szervezett ahhoz, hogy ilyen gyorsan reagáljon. Szerintük előre megtervezett lépésekről van szó.

A CNN ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha Oroszország szándékosan idézne elő a robbanásokat, azzal gyakorlatilag a saját vezetékeit szabotálja: az orosz állami Gazprom az Északi Áramlat 1 többségi részvényese és az Északi Áramlat 2 egyedüli tulajdonosa.

Mint a portál rámutatott, a nyugati hírszerzések már 2022 nyarán arra figyelmeztettek, hogy Moszkva hajlandó lehet a saját infrastruktúráját is megrongálni annak érdekében, hogy tovább emelje az energiaárakat Európában. Mint írták, ahogy közeledik a tél és Európában tovább drágul az energia, Oroszország arra számíthat, hogy ezzel nyomást gyakorol a nyugati kormányokra, hogy szembe forduljanak a szankciókkal.

A lapnak nyilatkozók szerint Oroszország már eddig is megmutatta, hogy képes a saját gazdaságát is károsítani annak érdekében, hogy befolyásolja az energiapiacot. Szerintük ilyen lépés volt, amikor elzárták az Északi Áramlat 1 vezetéket, amelyet követően az energiapiacon megugrott a gáz, azzal együtt pedig az elektromos energia ára is.

A lap arra is emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok már korábban is figyelmeztette európai szövetségeseit, hogy a két orosz gázvezeték is támadások célpontja lehet. Abból a szempontból azonban homályosan fogalmaztak, hogy kik lehetnek felelősek egy ilyen támadásért.

A keleti narratíva

Az orosz-ukrán háború és az arra adott nyugati válaszok fényében már teljesen más más képet fest az incidensről az Asia Times. A hírportál szerdán közölt cikke azt firtatja, hogy lehetett-e köze az Egyesült Államoknak a vezetékek megrongálásához. Mint rámutattak, az USA régóta ellenezte a NATO (különösen Németország) függőségét az orosz, korábban szovjet földgáztól.

Emlékeztettek, hogy az USA az 1980-as években exportellenőrzésekkel blokkolta az eredeti, Jamal csővezetéket, mert úgy vélte, hogy az orosz energia elzárásának veszélye megváltoztatja Európa politikáját. Az Asia Times felidézte, hogy később Donald Trump, korábbi amerikai elnök 2018-ban figyelmeztette az európaiakat az ENSZ Közgyűlésén az orosz energiakizárás lehetőségére.

A lap a következő lépcsőfoknak már az idén indult orosz-ukrán háborút tekinti, amelynek következtében komoly megszorítások történtek az orosz földgáz Európába szállítása kapcsán.

A lap arra is felhívta a figyelmet,

hogy éppen az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 orosz gázvezetékek sérülésével egy időben avatta fel Norvégia és Lengyelország a Baltic Pipe vezetéket. Az Asia Times kiemelte: az Északi Áramlat vezetékek javítása hónapokig eltarthat, így nem valószínű, hogy a tél előtt újra üzembe kerülnek.

A keleti álláspont nyugati befolyást sejtet

Az Asia Times szerint egyes feltételezések az orosz-ukrán háború menetének befolyásolását látják a szabotázs mögött. Mint rámutattak, a 80-100 méter mélyen fekvő vezetékek megrongálásához tengeri merülésre képes járműre van szükség. Továbbá képesnek kell lenni a csővezetékek helyének meghatározására és robbanótöltetek elhelyezésére három különböző helyen.

A vezetékek fizikai paramétereit részletezve a portál kifejtette: az Északi Áramlat víz alatti csövei 26,8 – 34,4 mm falvastagságú acélból készültek, amelyeket hat minősített gyártó készített ( egy oroszországi, négy európai és egy japán). Az acélcsöveket betonburkolat veszi körül.

Hangsúlyozták: a szándékos rongálás tehát nem könnyű feladat.

Az oldal felidézte, hogy az ukrán állami vezetés konkrétan Oroszországot jelölte meg felelősként.

„A nagy mennyiségű gázszivárgás nem más, mint egy Oroszország által tervezett terrortámadás, és az EU-val szembeni agresszió” – idézte a lap Mihajlo Podoljak kijevi elnöki tanácsadó Twitter-bejegyzését.

Az Asia Times ugyanakkor rámutatott, hogy az ukrán érvelés hibája, hogy a két gázvezeték kiesésével Oroszország szinte minden befolyását elveszítheti Európával szemben.

Ráadásul az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 is egy közös projekt tulajdonában van. A Gazpromnak 51 százalékos tulajdonrésze és négy nyugati partnere van. A PEGI/E.ON (EONGn.DE) és a Wintershall Dea (WINT.UL) (BASFn.DE) 15,5 százalékkal, a francia Engie (ENGIE.PA) és a holland Gasunie (GSUNI.UL) pedig 9 százalékkal rendelkezik benne.

A portál kiemelte: Ukrajna maga is jelölt lehet a valószínűsíthető szabotázsra, hiszen ezzel megkárosíthatná az orosz gazdaságot. Megjegyzik azonban, hogy amennyiben Ukrajna állna a károkozás mögött, az súlyosan gyengítené az Európával és a NATO-val lévő kapcsolatait.

Ki lehet a tettes?

Az ázsiai portál szerint sem az oroszoknak,

sem az európai országoknak nem áll érdekében a gázvezetékek megrongálása, mivel az Oroszoknak épségben van szükségük a csövekre, Európának pedig a jövőbeni, esetleg visszaálló gázszállítások miatt lehet szükségük rá.

Mint írták, szinte bármelyik országnak van arra képessége, hogy akár kiszervezett (offshore) akció keretében végrehajtson egy ilyen tengeri műveletet, de a felsorolt okokból kifolyólag nagyon kevés olyan ország lehet, aki profitálna belőle. Az Asia Times esetleges kivételként említi Finnországot és a balti államokat, akiknek fokozottan feszült a viszonyuk Oroszországgal.

Azonban arra is emlékeztet, hogy ha bármelyikük is próbálna revansot venni Oroszországon a gázvezetékek megrongálásával, azzal a saját pozíciójukat rontanák például a NATO-ban, akik biztosítják a balti államok védelmét Oroszországgal szemben, illetve amelyhez Finnország csatlakozni kíván.

A portál felvetette az USA lehetséges szerepét is, amely logikus lépés lehetne, miután az Egyesült Államok szövetségese Európának és Ukrajnának az Oroszországgal szemben folytatott gazdasági és fegyveres hadviselésben egyaránt.

Mint a lap rámutatott, amennyiben Washingtonban attól tartanak, hogy Európa megtörheti a konszenzust az ukrajnai háború miatti orosz szankcionálásról, hogy megmentse magát az energiaválságtól ezen a télen, akkor megkockáztathat egy ilyen akciót is. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez óriási politikai, stratégiai és biztonsági kockázatokat hordoz magában.

Emlékeztettek, az USA fontos energetikai szereplővé vált Európában, a háború kitörése óta pedig egyre nagyobb mennyiségben szállít LNG-t. A legtöbb szállítmány Franciaországon keresztül történik, másodlagos útvonalként pedig Spanyolország és Hollandia a célállomás. Mint írták, a növekvő szállítások dacára az is látható, hogy az USA lassan eléri a szállítási kapacitásának felső határát, eközben pedig az amerikai fogyasztók ellátása is jelentősen drágul.

A portál szerint nem lehet tudni, hogy ki áll az orosz csővezetékeket érintő akciók mögött, azonban az amerikai befolyásszerzés kapcsán azt írták: Európa felelőtlenül fogadott el gázt egy „ismert ellenségtől”, és csoda, hogy közel négy évtizeden át megúszták.